Ami a csövön kifér | Heti Feledy

Sziasztok! A héten egy digest jellegű hírlevelet kaptok, a sok eseményt érdemes prioritási sorrendbe pakolni, zajszűrés jelleggel. Miközben a Trump–Musk csörte folyik a csapból is, és ennek a valódi jelentőségére kitérek majd (illetve a Birodalom VI. adása is!), a valódi áttörés múlt héten az volt, hogy Hszi Csin-ping felvette a telefont Trumpnak. Jó ideje kérette magát, kifejezetten az európai megközelítéssel szembe ment a kínai taktika: nem a mobilon hívogató, Fehér Házba beugró modellt alakította Hszi, hanem a nehezen elérhető profilt adta el. Bejött neki.

• rump a hívás után már úgy beszélt a kínai vendéghallgatókról, mint akiknek örült – holott épp nem sokkal előtte próbálta őket kiszorítani több egyetemről is.

• A 90 perces beszélgetés az első közvetlen kapcsolatfelvétel volt Trump beiktatása óta. A vámok mellett Tajvanról is szó volt. A ritkaföldfémek kínai exportkorlátozása nem kevés amerikai ellátási láncot megborított, így a kínai kommunisták ügyesen használták ki ebben felépített dominanciájukat a kereskedelmi háborúban, hogy Trumpot telefonra kényszerítsék – hiszen a kínai leirat hangsúlyozta, hogy a beszélgetés Trump kezdeményezésére történt.

• Keretezésnek még bejelentettek a kínai állami médiában gyorsan egy új interkontinentális ballisztikus rakétát (DF–5), 12 ezer km-es hatótávval, papíron 500 méteres pontossággal. 

• Az se mindegy, hogy a héten Londonban a Trump-kabinet kijelölt tagjai Ho Li-feng miniszterelnök-helyettessel tárgyaltak, aki keményvonalas, Hszi-lojális partnernek számít, ráadásul felhatalmazták a konfrontációra.

• Európai kötődés: eközben a holland védelmi miniszter beszélt nyilvánosan a kínai ipari kémkedés megemelkedett kockázatairól. 

A másik óriási esemény, hogy Vörös Szabolcsnak a Valaszonline.hu felületen interjút adott Zelenszkij elnök, olvassátok. Szó van a kémbotrányról, óriásplakátokról és a hangulatról is. Angolul itt.

Big and bjútiful

Donald Trump gondolatait számos dolog köthette még le Hszin és Muskon kívül. Meglátogatta többek közt Friedrich Merz, aki elvitte bekeretezve Donald nagyapjának, Friedrich Drumpnak (sic!) a születési anyakönyvi kivonatát a találkozójukra. Merz kimondatta Trumppal, hogy az amerikai katonák Németországban maradnak. A szokásos good-for-the-television megjegyzésekkel tele a média, viszont nem beszéltek a vitás pontról, vagyis az AfD amerikai támogatásáról, és Trump se hozta elő a német kereskedelmi többletet, Merz se a NATO költési százalékokat. Tehát tekintsük ezt bemutatkozó látogatásnak, amely nem sikerült kínosan, de különösen eredményesen se.

• A valódi csata a Capitoliumban folyt: a big bjútiful bill, vagyis a költségvetési törvény körül, amely bár csökkent egyes kiadásokon, mégis többet növel a végén, és ez a vita tárgya. Eddig könnyű volt adót csökkenteni, még a Trump I. korszakban is, hiszen enyhén emelkedett az államadósság a mostanihoz képest. A covid óta azonban elszaladt az adósság. Igaz, a GDP is megnőtt a covid előtti kb. 20 ezer milliárd dollárról 29 ezer milliárdra.

• A törvény a Szenátusban még súlyos módosításokat kaphat, úgyhogy meglátjuk, ki lesz vele elégedett a végén. A GOP részéről július 4-ig szeretnék Trump asztalára tenni a törvényjavaslatot.

Hétköznapi autokratizálódásaink

A demokratikus alapállással rendelkező amerikaiaknak se volt könnyű hetük. Sorolom, tényleg csak röviden:

• Pénteken a SCOTUS (a legfelsőbb bíróság) két ügyben is a Musk-féle fűnyírós DOGE számára hozott kedvező döntést. Egyikben a szervről kikért információk körét tartotta túl nagynak, a másikban pedig elérést adott a társadalombiztosítási adatokhoz (ami miatt, ahogy írtam korábban, a Social Security Administration fél vezetősége már korábban felmondott).

• Hazahozták végül Kilmar Ábrego Garcíát El Salvadorból, aki miatt az adminisztrációt több bíróság is elmarasztalta, még a SCOTUS is. Csakhogy rögtön meg is vádolták illegális migránsok csempészésével Tennessee-ben, igaz, a vádhatóság helyi vezetője lemondott, alighanem a vád politikai természete miatt. 

• Miután Trump 1600 január 6-i lázadónak adott kegyelmet, most a Proud Boys (szélsőjobbos szervezet, amely masszívan kivette részét a Capitolium ostromából 2021-ben) öt vezetője 100 millió dollárra perli az államot, amit alkotmányos jogaik megsértéséért kérnek, első körben egy floridai bíróságon. Ja, a kérelmezőket eredetileg 18, 17 és 15 évre ítélték. Az ostromban anno összesen 140 hivatalos személyt támadtak meg, öten meghaltak. Aznap hagyták jóvá a szavazatszámlálási eredményeket Joe Biden győzelmével. 

• Annál kontrasztosabb, hogy eközben hétvégén Los Angelesben a menekültügyi hatóság (ICE) deportálásai elleni tüntetések miatt kivezényelték a Nemzeti Gárdát. A gárda és a hadsereg bevetése az USA területén belül rendkívüli intézkedésnek számít, legutóbb a 60-as években került erre sor hasonlóan, a helyi kormányzó akaratával szemben. Igaz, Trump ezt már ígérte a kampányban is, hogy meglépi. Hegseth védelmi miniszter már 700 tengerészgyalogost is beküldött. A demokrata párti kaliforniai kormányzó, Gavin Newsom régóta Trump bögyében van, ahogy a republikánusok általában sem kedvelik a liberális fellegvárnak számító Kaliforniát. Bedobták a hétvégén Newsom letartóztatásának lehetőségét is. A konfliktus egyben precedens a gárda, illetve a hadsereg hazai bevetésére. 

• Következtetés: Trump az elnöki jogkörök mentén bővíti politikai bevetési zónáját, mivel a törvényhozásban egyáltalán nincs meg a lendület mögötte.

• A Trump-féle 1 milliós jeggyel árusított kriptovacsorán résztvevők között volt egy anyuka, akinek másnap a fia valahogy elnöki kegyelemben részesült. Ahogy Mike Johnson házelnök fogalmazott a hasonló esetekkel kapcsolatban: Trump legalább transzparens módon csinálja. Na de mit is? Mi ez, ha nem korrupció, az emberek orra előtt, valóban egyáltalán nem szégyellve?

Dogefather: Skyfall

Musknak az összeveszés óta a cégei tőzsdei értéke megroggyant, az oroszok menedékjogot ajánlottak neki (nem jót beszélgetne Snowdennel?! :)) és közben Trump is árulja a tőle kapott Tesláját. Steve Bannon egyenesen a deportálására szólított fel, és cégeinek az államosítására.

• A valódi üzenet? Az üzletemberek, ha összevesznek az elnökkel, akkor utánuk mehet. Trump egyértelműen bemondta, hogy a közbeszerzéseket a SpaceX felé lemondhatja. Ezt ugye érezzük még a 2024-es énünkkel, hogy masszívan hatalommal való visszaélés?

• Még Musk sincs biztonságban, ráadásul az elektromos autók támogatásának kivezetése nemcsak őt, hanem az egész szektort fogja érinteni, ahogy a Biden-kori inflációcsökkentő lépések (IRA) számos adókedvezményét kivezetnék a megújulók kapcsán.

A Fehér Ház az elmúlt héten a sikeres ukrán dróntámadások (ezúttal egy utánpótlást szállító megavonatot értek el) fényében megint lecsavarta Kijev támogatását. A Washington Post írta meg, hogy hogyan lobbiztak Trumpék Lindsey Graham szenátornál, hogy vizezze fel az orosz szankciós jogszabályt. Emellett szépen csendben értesítették arról is a Kongresszust, hogy egy katonai rakéta-gyújtószerkezetet mégsem adnak át, illetve elhárító rakétákból 20 ezer darabot tartanak vissza.

• A héten újabb orosz rekorddal 479 légieszközzel támadtak, amelyből az ukránok a saját posztjuk alapján 460-at hatástalanítottak.

• Az amerikai pápa felhívta az orosz KGB-ezredest. XIV. Leónak ezúttal felvették a telefont a Kremlben, miközben Ferencnek már a háború kitörése óta nem sikerült beszélnie Putyinnal, minden kísérlete ellenére. Leó beiktatására egyébként „nem ért oda” Moszkvából a küldött, úgyhogy a vatikáni nagykövet képviselte az Orosz Föderációt. A hétvégén Leó a nacionalista politikákat ítélte el.

A Bukaresti Kilencek (B9) NATO-csoportban ezúttal Vilniusban találkoztak a védelmi miniszterek, Magyarország is részt vett, sőt, Zelenszkij is személyesen megjelent. Bízzunk benne, hogy nem köszöntötték a magyar oldalról „Szlava Ukrajini”-vel, nehogy a miniszter úr is kémvádba keveredjen.

Idén március után ősszel látogat újra Moszkvába Szijjártó Péter, a háború kitörése óta a 14. alkalommal. Nem kevés személyes erőfeszítés, de Paks nem épül, béke nincs, a gázt pedig az EU akarja elzárni.

• Orbán Viktor eközben több napot Franciaországban töltött, ahol felszólalt a Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés eseményén, illetve a Patrióták csoportjának elnökségi ülésén vett részt, és interjút is adott, amelyben Putyint szívesen látott budapesti vendégnek nevezte.

• A magyar sajtóban végre átcsapott egy nagy hullám azzal kapcsolatban, hogy mennyi pénzt veszíthet az ország, ha az uniós megújítási alapból (RRF) egyáltalán nem részesül. Márpedig az egyetlen tagállam vagyunk, amelynek nem sok esélye van: még szupermérföldköveket is teljesíteni kéne az első lehívások előtt, utána pedig haladni kéne a projektekkel, mindezt jövő év közepéig. Részletesen a Telexen, röviden a számok a G7-en, arról pedig, hogy a magyar gazdaságnak mennyire kéne az a 4200 milliárd forint, Mészáros R. Tamás kiváló írása itt. Erről minden nap írni kéne, hiszen ettől a pénztől végleg eleshet az ország, ráadásul a közép-európai versenytársaink lehívják az RRF részüket, úgyhogy még messzebbre kerülhetnek tőlünk.

• Külön érdekesség, hogy annak ellenére, hogy a kormány alighanem egy jó ideje tisztában van vele, hogy nem akarja a szupermérföldköveket teljesíteni, mégis elkezdte meghirdetni az RRF elvi kerete terhére a kiírásokat, és a Telex szerint több mint 1200 milliárd forintot (!) már kifizettek. Ez azt jelenti, hogy ez hiányként fog megjelenni, amint jogi értelemben is hivatalos lesz, hogy nincs RRF (addig ez egy elég szép szám ahhoz, hogy radar alatt lehet vele repülni…).

• Meloni sikeresen kivédte a hétvégi népszavazást: arra biztatta szavazóit, hogy maradjanak távol az urnáktól, így nem érték el az 50%-os részvételi küszöböt. A munkaerőpiaci kérdések, valamint a könnyített állampolgárság-szerzés szerepelt a szavazói íveken.

• A Trump-kormány a Bloomberg értesülései szerint arra kapacitálja Szerbiát, hogy fogadjon be az Egyesült Államokból deportálandó embereket.

• A Száhel-övezetet lényegében átvette egy eddig keveset tárgyalt al-Kaida szövetséges, a JNIM: országokon átívelő műveleteket folytatnak, legalább 6000 fegyveres tartja rettegésben a helyieket.

• A mongol miniszterelnök lemondott a bizalmi szavazás elvesztése után, mivel hetek óta tüntettek fia luxi életmódja miatt.

• Az ortodox fiatalokat nem mentesítette a katonai szolgálat alól Netanjahu, amiért aztán az egyik radikális párt a koalíció szétrobbantásával és a Knesszet feloszlatásával fenyegette meg a miniszterelnököt. Gyűlik a feszültség, a költségvetés kapcsán sincs béke, nem tűnik fenntarthatónak hosszú távon ennyire széttartó érdekek egy koalíción belüli menedzselése. 

• Hétvégén Trump 79 éves lesz, óriási katonai parádét tartanak ezzel párhuzamosan Washingtonban. 

Ha a tudás hatalom, akkor az AI meg főleg. A Mark Zuckerberg birodalmát jelentő Meta év eleje óta dolgozik a két atomerőműnyi energiára számító, 1,3 millió chipes AI-farmján, eközben a héten a Claude már hangvezérelt opciót indított a múlt havi újabb Opus fejlesztés után. Kína a következő ötéves tervben AI-fejezetet nyit, az OpenAI pedig összeállt az Apple híres designerével egy új AI-eszköz létrehozására.