Most még vannak jó hírek, gyorsan olvasd el! | Heti Feledy

Sziasztok! 👋 A múlt heti visszajelzéseket köszönöm, mindenképpen lesz még hasonló madártávlatos levél a következő hónapok során is! Ez a szám még augusztusi dátummal megy ki, úgyhogy bár megkezdjük ereszkedésünket a nemzetközi politika szálkás színpaddeszkáinak irányába, még nem a 168 órás keretbe érkezünk.

🌡 Kezdjük a klímával. Meleg van. A hőhullámok és hőkupolák a hétköznapi valóságaink, unottan scrollozunk tovább a napi “súlyos hőségriasztás” értesítés fölött a telefon időjárás-applikációjában. A számtalan, emberi léptékkel is jól érzékelhető incidens a nyáron nem mozgatta meg igazán a politikusokat, de annál inkább a helyieket, az önkormányzatokat és minket, hétköznapi szavazókat. Egyiptomnál a Földközi-tenger hőmérséklete átlépte a 30 fokot, augusztus 6. óta az EU Copernicus megfigyelései szerint folyamatosan 28 fok fölött jár a tenger, az pedig rendkívül szokatlan, hogy heteken át ne tudjon visszahűlni. 

• A forró tengerben a medúzákon kívül sok más élőlény nem igazán érzi jól magát, a biodiverzitásra nagyon káros. Ráadásul az olasz szuperjacht-balesetben is része lehetett a különleges időjárási körülményeknek, hiszen a meleg tenger könnyen szül tornádószerű jelenségeket, és a beszámolók szerint az olasz hajósok sem láttak korábban hasonlót, mint ami most felborította a Bayesiant. 

• A spanyol Costa Blanca körül már ihatatlan a csapvíz, vagy úgy is mondhatjuk, hogy a szárazság miatt elfogyott, így palackos vízért állhatnak sorban az emberek. Tegyük hozzá, hogy 5 emberre jut egy medence a régióban, talán ezzel is érdemes lesz kezdeni valamit. 

• Görögországban eddig közel 4000 bozóttűz ütött ki. 

• Romániában a tenyészállatok kajája nem termett meg a szárazság miatt, a gazdák egy része eladta állatait. A kormány a közel 2 millió hektáron lecsapó aszály miatt osztott kártalanítást.

A European Drought Observatory júliusi térképe jól mutatja, hogy Dél- és Kelet-Európa erősen kitett az aszályoknak.

💧 Elmulasztott intézkedés. Bár Ursula von der Leyen sem rest, és a héten zajló európai vízügyi konferencián tobzódik, azért az látszik, hogy a kitett megyék és városok lakosai ill. vezetői sokkal hamarabb lépnek, mint a nemzeti vagy uniós keretek képesek. A klímaváltozás egyes részeivel – vízügy, árnyékolás, energiatárolás… – muszáj helyben megbirkózni, amihez jó a központi segítség, de a lépéskényszer már adott. Igazából örömteli lenne, ha a helyi természeti átalakulás az adott terület lakosságát reális, kézzelfogható problémák mentén hozná össze, és ezzel adna új löketet a demokratikus alulról szerveződésnek.

• Ijesztő ellenpélda, hogy VDL a választási kampány hevében eldobta a gazdatüntetések idején a “Water Resilience Initiative”-ot, bár most a héten egy “European Water Resilience Strategy”-t ígért helyette a második ciklusára. Ami közös mindkettőben: nem nagyon ismerjük a tartalmi irányukat. 

• A hónap elején ért véget az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC) 61. alkalommal összeült plenáris ülése. Szomorú, de nem túl meglepő, hogy a több mint száz résztvevő kormányzati delegált nem tudott megegyezni a hetedik IPCC-jelentés határidejében, úgyhogy a döntés erről valószínűleg 2025-re tolódik. A halogatás alighanem egy újabb globális észak-dél feszültség része. 

💉 Megtanult leckék? A természet a klímaváltozás mellett szállította a következő vírust is a híroldalak címoldalára: az egykor majomhimlőnek hívott mpox-ot. A korábbi, magasabb halálozási aránnyal járó vírusverzió sokáig túlnyomórészt állat-ember kapcsolatban terjedt, ez az a variáns, ami most ember-ember közti fertőzésben volt kimutatható. A 2022-es kongói hullám után enyhült a helyzet, most azonban ez az új variáns figyelmet érdemel a WHO szerint, és ha teszünk ellene időben, elkerülhető a globális pandémia. 

• Nemcsak új vírusok, hanem a régen kiirtottnak vélt polio (gyermekbénulás) is visszatért: Gázában találtak egy esetet, ahol a védőoltásoknak köszönhetően, mint a világ fejlett részén, évtizedek óta nem volt eset. Kérdés, hogy lesz-e lehetőség oltani a mostani helyzetben; mindenesetre már a szennyvízben is kimutatható a vírus jelenléte. 

Egy gyors körkép. A világpolitikában az amerikai választáson való elnökjelölt-csere mellett igazán súlyos fordulópont nem szaladt el mellettünk, de kétségtelenül volt pár izgalmas esemény. Azért ez egyébként önmagában jó hír: nem kell különkiadásokat gyártani terrortámadás, háború kitörése vagy egyéb sikeres merénylet okán. 

• 🇮🇱 Nem következett be egyelőre kezelhetetlen eszkaláció a közel-keleti izraeli–iráni adok-kapokban, hiába végezte ki alapos előkészítéssel az egyik Hamász-vezetőt Teheránban egy védett házban egy izraeli művelet. Az izraeli gazdaság az, amely megszenvedi a háborús hangulatot: megnézzük majd, hogy mit mond Netanjáhú a jövő évi költségvetésre a következő hetek harcai mellett. 

• 🇺🇦 Az újabb lebontott vörös vonal az orosz–ukrán fronton azt sugallja, hogy Moszkva bár kész havi tízezreket a vágóhídra dobni, de technikai vagy hadvezetési áttörésre nem kerül sor. Ezzel szemben az ukránok átlépték az orosz határt és feltehetőleg több mint 1000 km2-nyi területet tartanak elfoglalva, aminek következtében alighanem 100 ezer oroszajkú lakos menekült el – ezzel aláásva a Kreml propagandáját arról, hogy gondoskodnak az orosz polgárokról. A hét elején az orosz bosszú egy több mint kétszáz légitámadó-eszköz elindításából álló kampányban teljesedett ki, komoly károkat okozva az ukrán civil infrastruktúrában, bár elvileg a 236 eszközből 201-et kiiktattak az ukrán védők. Az ukrán áttörés első napjaiban nagyszámú orosz hadifoglyot szerezhetett az ukrán sereg, amit fel is használtak: a hét elején 115 ukrán védő térhetett haza egy fogolycserének köszönhetően. 

• 🇵🇸 Tegyük hozzá, hogy a közvetítő nem a békemissziós EU tanácsi soros elnök volt, hanem szokás szerint az Egyesült Arab Emirátusok diplomáciája, amely az izraeli–Hamász párbeszédet is terelgeti. 

• 🇻🇪 Venezuelában a választás tisztaságát a legtöbb nemzetközi szereplő megkérdőjelezte, de Maduro egyelőre ragaszkodik az ő verziójához – miszerint nyert – és ezáltal a hatalmához. 2021 óta 700 ezer venéz érkezett meg többnyire gyalog az amerikai–mexikói határra, a gazdasági ellehetetlenülés és a politikai elnyomás elől menekülve. A mostani helyzet hasonló hullámmal fenyeget. 2400 ellenzéki lehet börtönben jelenleg, az elnyomás a választás óta csak fokozódott. 

• Az RNC és DNC kongresszusokról majd az újonnan induló Amerikánó-podcastban beszélgetünk Kerner Zsolttal és Papp Szilárd Istvánnal! Kaptok linket majd itt a hírlevélben is, amint éles.

⛽ Szégyenfolt. A WSJ nyári exkluzív anyaga az Északi Áramlat 2 gázvezeték felrobbantásáról nem kapott elég nyilvánosságot. Legalább négy kijevi forrással beszéltek, ami alapján elég tiszta kép rajzolódott ki az akcióról. Bár a CIA kérése után Zelenszkij hivatalosan leállította a műveletet, azt talán maga Zaluzsnij tábornok vihette tovább, titokban. A profi búvárokkal szervezett víz alatti robbantás alig 300 ezer dollárba került mindennel együtt. A támadás súlyos német érdekeket sértett. A német nyomozás idén nyárra azonosította az egyik elkövetőt (mivel véletlen egy traffipaxon lefotózták), egy Lengyelországban élő ukrán búvároktatót, akivel szemben elfogatási parancsot adtak ki. Ám ekkor emberünk átment Ukrajnába. Berlin szerint Varsó direkt engedte el. 

• Egy fontos előzmény. A WSJ értesülései szerint a holland katonai felderítés volt az, amely kétszer is az ukrán vonalon a legfontosabb információkat összeszedte - nem pedig a CIA. Mi ennek az oka? Hogy a 2014-es MH19-es holland repülőjárat donyecki lelövése óta komoly hírszerzési kapacitásokat építettek ki Ukrajánban. Aligha számolt ezzel akár Moszkva, akár Kijev, mindenesetre egy szép példája az akaratlan következményeknek (unintended consequences). 

• Egy másik következmény. Berlin és Varsó összekaptak, már Tusk is nyilatkozott az ügyben, a németekre nézve nem túl kedvezően. Az ukrán–német kapcsolatot is alaposan megrázhatja az ügy, ha Scholzék beemelik hangosabban a médiába. Talán mégsem véletlen, hogy kevesebb támogatást akar adni Németország? Sőt, már két holland radikális kormánypárt is a támogatások csökkentéséről beszél. 

Az Északi Áramlat 2 kivégzése a háború első őszén jól mutatta, hogy Berlinnel szemben mennyi feszültség gyűlt össze akkoriban, és alapvetően milyen régóta sokan nehezményezték – főleg Kijev és Varsó – a területeiket megkerülő orosz–német vezetéket. Trump maga is keményen kritizálta annak idején az újabb építkezést, és valóban az egységes európai energiapiac helyett az orosz szalámitaktika győzelmét jelentette. Ez a kibeszéletlen feszültség fog előtörni minden alkalommal, ha új információ kerül napvilágra a robbantásról.

🥂 Business as usual – aminek örülhetünk. A függöny mögött természetesen nagy diplomáciai meccsek zajlanak, ez azonban a leginkább békés része a nemzetközi kapcsolatoknak. Úgy is mondhatjuk, hogy örüljünk ennek, mert ez a legpozitívabb, ami történhet, és néha még eredményeket is hozhat! 

• Modi indiai miniszterelnök megjárta Moszkvát, Kijevet és Varsót, az el nem kötelezett külpolitika jegyében. Ügyes! 

• A kínai miniszterelnök Moszkvában és Minszkben fordult meg, közben Jake Sullivan, az USA nemzetbiztonsági tanácsadója pedig Pekingben járt. 

• Kijev küzd Washingtonban, hogy engedélyezzék az amerikai ATACMS és a brit Storm Shadow robotrepülőgépek bevetését az orosz határon túl is. Ehhez képest francia és néhány más eszközt már biztosan láttunk az ukrán offenzívában. 

• Az Európai Bizottság halad a kínai EV-k elleni vámok építgetésével, ám Kína az európai tejtermékek elleni vizsgálat után most azzal fenyegetőzött, hogy a nagyobb autómotorokkal szemben húzhat védővámot. Ez egyértelműen a német autóipart támadná, tavaly a 2,5 literesnél nagyobb modelleket 1,2 milliárd dollár értékben exportálták a németek. A Bizottság a Temuval szemben szintén vizsgálódik, míg a Sheint nagy platformnak minősítették, így számos szabálynak meg kell felelnie. Fogyasztói szervezetek is sokat panaszkodtak a Temura. Megy tehát a kártyák bekészítése, meglátjuk, hogy mindkét fél kijátssza a royal flush-t, vagy megállnak előbb. 

• Ha pedig már szankciók: az USA nagykövete, David Pressman befáradt a Külügyminisztériumba Budapesten, hogy tájékoztassa a magyar felet két, hazai vállalat amerikai szankciós listára kerüléséről, mivel azok az orosz hadiiparhoz kötődnek. Ebből egy alighanem a paksi projektben is érintett volt. Részletek a Telextől.

Az USA Magyarországra akkreditált nagykövetét fogadják a Bem-rakparton.

Forrás: X [ https://x.com/USAmbHungary/status/1827042901848739980 ]

💿 Zárás az informatikai szálon. A hétvége izgalmas fejleménye volt, hogy egy párizsi reptéren őrizetbe vették a Telegram-alapító Pavel Durovot. A francia OFMIN hivatal kérésére volt érvényben vele szemben elfogatási parancs, mivel a kiskorúakkal szembeni szükséges védelmi mechanizmusok hiányát rótták fel neki. 

• Durov francia és UAE-állampolgár, illetve nem tudni, hogy orosz útlevele megvan-e még, mindenesetre konzuli segítséget ígért neki Moszkva, ahol azt is tudni vélik, hogy akár St Kitts és Nevis-i útlevele is lehet. 

• 2014-ben adta el az orosz közösségimédia-platformot, a Vkontaktét, azóta 8-9 milliárd dollárra becsülik vagyonát. 

• Szakmai körökben többször felmerült, hogy a Telegramban a mai napig hátsó ajtóval rendelkeznek az orosz szolgálatok. Eközben az app már több felhasználóval – közel egymilliárd fővel – rendelkezik, többen vannak rajta tehát, mint a Musk-féle X-en. 

• Durov is azok közé tartozik – Putyin és Orbán mellett – akik már adtak interjút Tucker Carlsonnak. 

• Alighanem egy nagyobb játszma része lesz ez a letartóztatás. Sajnos a múltkori sikeres túszcsere csak erősítheti a szándékot a nagyhatalmakban, hogy érdemes pár “túszt” talonban tartani. Természetesen erre most még semmi sem utal, lehet, hogy nem erről lesz szó, jövő héten újra ránézünk. 

Végül olvassátok el a Facebook CEO és a Spotify CEO közös véleménycikkét arról, hogy szerintük hogyan kezeli félre Európa az AI-kérdést, de csak azután, hogy Harari új könyvének a The Guardianban közölt kis részletét is megemésztettétek!