Rokonok és renegátok | Heti Feledy

Sziasztok! Szombaton Rómában tanúi lehettünk annak a furcsa, de nagyon is 21. századi pillanatnak, hogy a multilateralizmus a pápa koporsója körül kapta meg utolsó esélyét. Ezért aztán ilyen fotók születhettek:

Trump és Zelenszkij tárgyal a Szent Péter-bazilikában.

Forrás: Trump/TruthSocial

Hogy a geopolitikai csúcs temetési szertartáson összehúzott székeket jelent, azt mutatja, hogy mennyire ki voltak éhezve az európai vezetők Trump jelenlétére. Az amerikai elnök még beiktatása előtt járt Párizsban a Notre Dame megnyitóján, azóta csak alelnöke jött hergelni az európai mainstreamet Münchenbe. Most nemcsak Zelenszkij, de számos más vezető lecsapott Trumpra, aki persze éppen a római útja előtt tett szinte vállalhatatlan kijelentéseket Ukrajna kapcsán.

• Újságírói kérdésre, hogy az oroszok miben kell, hogy kompromisszumot kössenek, ha már az ukránok felé ennyi feltételt állított, azt válaszolta az elnök, hogy Putyin „már azzal elegendő engedményt tett, hogy nem foglalta el egész Ukrajnát”. Na ez tényleg nézőpont kérdése.

• Az EU-tagországok mindenesetre nem lelkesedtek be az amerikai béketerven: az ukrán NATO-tagság kizárása, a Krím orosz fennhatóságának USA általi de iure elismerése (míg a többi négy megye de facto), és a szankciók kivezetése. Utóbbi kérdéses, az USA rögtön az összeset feloldaná a maga részéről, míg az európaiak csak fokozatosat tudnának elképzelni. És ott a befagyasztott 200 milliárd eurós kérdés is. 

• A fejleményt pozitívan látó szakértők realizmusra hivatkoznak, miszerint a tények ezt követelik. Mások kapitulációnak hívták és Putyin győzelmének. Az tény, hogy az eredeti orosz követelések közül sok kikerült (Zelenszkij megbuktatása, nyelvi jogalkotás és hasonlók), tehát egy csonka, de szuverén ukrán állam jöhetne létre, nyitottan az EU-tagságra. 

• Ukrajna azonban eddig hivatalosan elutasította azt, hogy a Krím elvesztését elismerje, így a péntekre tervezett londoni találkozó Kijev, Washington és az európaiak közt (egyelőre oroszok nélkül) elmaradt. Érdekes fordulat, hogy mind Putyin, mind Zelenszkij bedobta, hogy már az amerikai közvetítés nélkül, akár bilaterális módon is leülnének egymással. Ez alighanem az időhúzás eszközének tekintett lépés mindkét oldalról, ahogy a Putyin-féle háromnapos, a győzelem napja köré szervezett tűzszüneti javaslat is.

• Hétfőn pedig Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte újra a régi orosz feltételek teljes listáját, ellentmondva a Witkoff-féle ajánlatnak, így nem látni közös halmazt a felek listái között.

Morzsákká bomló világ

A világban eközben zajlanak a mélyben nagy folyamatokat rejtő, a felszínen kevésbé látványos, de fontos változások.

• Újdelhi felmondta az Indus-egyezményt – vagyis az Indus folyó vízmegosztását, amely eddig minden pakisztáni–indiai konfliktust túlélt –, miután a kasmíri vitatott régióban bekövetkezett merénylet miatt minden kapcsolatot megszakít Iszlamabaddal, az összes vízum visszavonásával bezárólag. Két atomhatalom vitája, Modi miniszterelnök pedig eddig a muszlimellenes hindu nacionalizmust meglovagolva tudott hatalmon maradni, így ez is további kockázati tényező, ahogy az USA fellépési szándékának hiánya is. Ez mutatja, hogy ha nincs világcsendőr, akkor bizony a nagyobb földesurak azonnal étvágyra gerjednek.

  • A merénylet valóban súlyos volt: 26 férfi hindu turistát végeztek ki a kasmiri muszlim TRF-terroristák, miután még akár a körülmetélés hiányát is ellenőrizték náluk, vagy éppen a koránból vett idézettel kellett igazolni, hogy valaki muszlim. 

• A kínai–európai telefonálgatás végén a KKP testbeszéde erős lett: visszavonták az egykor a kínai–EU egyezmény (CAI) megakadályozásakor kivetett személyes szankciókat a Kína-kritikus EP-képviselőkkel szemben (és igen, ezek 2021 óta érvényben voltak). Tehát zajlik az előkészítés egy hűvös közeledésre, ami nem lesz őszinte, de egyes szektorokban szükségszerűvé válhat, ha az USA marad a mostani vektoron. 

• A klímakutatók azon dolgoznak, hogy az USA-ban szisztematikusan felszámolás alá kerülő adatbázisokat megmentsék. Ezt se gondoltuk volna egy éve. A Nature-ben írt cikk szerint nemcsak a jövőbeni kutatásokat állítja le a Fehér Ház a maga részéről, hanem a korábbi kutatások eredményeit is elveszik.

• A legfrissebb FBI-adatok szerint tavaly 16 milliárd dolláros kár keletkezett a kiberbűnözők lopásai által az amerikai polgárok bevallása alapján: azaz ennyi az átverés és egyéb veszteség, amit elloptak és be is vallottak az áldozatok; de messze nem ennyi a teljes kár, amit a kiberbűnözés egyébként még okoz.

• A Google reklámozási és keresési üzletágának bírósági döntéssel való szétválasztásáért zajló eljárás haladgat. Kár, hogy a Google-keresés mint műfaj gyakorlatilag kihal épp az eljárás végére, hiszen már AI-t használunk erre (ugye?). 

Megmondtuk

A kitartó hírlevélolvasók már tudhatják, hogy a biztonságpolitika az évek alatt megbarátkozott a kritikus infrastruktúra fogalmával, erről irányelvek születtek az EU-ban (NIS1, NIS2) és egyre fontosabb részét jelenti ez a geopolitikai küzdelemnek. Bár még nincs végleges megfejtés arról, hogy mi okozta a brutális áramszünetet az Ibériai-félszigeten hétfőn déltől, azért a jelenetek teljesen apokaliptikusak voltak: áram nélkül leállt az élet, a fizetési rendszerek, a közlekedés és a kiszolgálás is.

• Ha ez emberi hiba vagy technikai kérdés volt, az is elég ciki, hogy ekkora kimaradáshoz vezetett. Ha ellenséges műveletet láttunk, az még ijesztőbb. Főleg a Heathrow reptér nemrégi hasonló leállása fényében.

• Az iráni kikötőben bekövetkezett robbantás a másik olvasatot adja ki inkább: a legvalószínűbb, hogy a rakéta-alapanyagok közül robbant be valami és vezetett 28 ember halálához és további 800 (!) sérüléshez. Ennek ellenére az irániak rögtön a Nyugatra és Izraelre fogták, de nem biztos, hogy mindenhez kell a Moszad.

• Végül a holland titkosszolgálat (MIVD) lépett elő egy pillanatra a napfényre. Jelezték, hogy az oroszok egyre agresszívebben, egyre nagyobb kockázat mellett tolják az ipari szabotázst és dezinformációt. Ugye az MH17 utasszállító – és a fedélzetén utazó rengeteg holland utas – kilövése óta a holland fősodor nem oroszbarát. Szolgálati részről megfogalmazódott a „teljes védelem” igénye, tehát az, hogy a társadalmat fel kell készíteni a skandináv minták alapján arra, hogy az ellenséges műveletek az eszközeinken, a fejünkben és a közvetlen környezetünkben zajlanak, nem pedig az ukrán fronton vagy valamilyen távoli ENSZ-tárgyalóteremben.

Valóságtorzításaink?

Muszáj egy távoli hasonlattal indítanom. Hans Zollner jezsuita adott egy interjút nemrégiben a Telexnek az egyházi attitűdről a gyermekekkel szemben elkövetett abúzusok kivizsgálása kapcsán. Sok érdekes megállapítása közül egy biztosan érvényes más szektorokra is: ha egyszer valaki elkezd vizsgálódni és komolyan veszi ezt a morális feladatot, akkor biztos lehet benne, hogy egyre több ügyet fog találni. Tehát hirtelen úgy tűnhet, hogy az őszintébb egyházmegyékben több a bűncselekmény, mint ahol hallgatnak. Ez nyilván nem így van, de ettől még nagy az ódzkodás ettől az optikától. 

• A svédeket lehet azzal bosszantani, ha „rape capital of the world”-ként tituláljuk Stockholmot. Biztosak lehetünk benne, hogy nem ott a legtöbb a nemi erőszak, ugyanakkor ott a legkisebb a látencia, vagyis ott bátran jelentik az eseteket, ezért sok van, máshol pedig el se jutnak a megerőszakolt nők a rendőrörsig (és más a cselekmény definíciója is, de most abba ne menjünk bele). 

• Hasonló a helyzet a korrupció kapcsán Brüsszellel. A Qatargate még le se zárult a görög Eva Kailli és elkövetőtársai kapcsán, amikor kitört a Huaweigate. A több EP-képviselőt is érintő korrupciós botrány feltárásába bekapcsolódott a belga rendőrség is. Biztosak lehetünk benne, hogy lesznek magyar adók, ahol majd ezt harsogják, hogy lám, lebuktak a korruptak. Na de ez a tevés bizonyítéka, míg a lebukás hiánya a nem-tevés bizonyítéka. Demokrata polgár az előbbinek örül a nagy könyv szerint. 

Rokonok

Trump Jr. a „Trump Business Vision 2025” budapesti konferencián volt pénteken, majd harmadjára járt Szerbiában és Bukarestben is megállt. Az üzletet és a Fehér Házat köti össze a legidősebb Trump leszármazó. Szijjártóval csak informálisan futott össze, míg a 4iG-vel hivatalból. A legfontosabb momentum mégis megint Nagy Mártonnak jutott: ő mondhatta be nyilvánosság előtt, hogy a Trump-adminisztráció által küldött amerikai ügyvivő és Trump Jr. kérésével szemben a magyar kormány nem kíván kiszállni a kínaiakkal való üzletelésből, „hiszen nincs a horizonton (a kínaihoz hasonló) amerikai befektetés”. Értjük!

• De volt még a héten rokonságprobléma máshol is a nemzetközi kapcsolatokban: különleges kockázatot jelent az a tény, hogy a CIA helyettes vezetőjének gyermeke az oroszokhoz (!) állt be harcolni az ukránok elleni háborúban. Ne felejtsük el (írtam róla korábban itt), hogy közel 5000 nyugati kért vízumot Oroszországban a háború kitörése óta, akik elhitték a Szputnyik és egyéb csatornák híreit. Mint a párizsi lányok, akik az ISIS szíriai nőházaiban kötöttek ki.

• Még pikánsabb fordulat, hogy J.D. Vance unokaöccséről épp az ellenkezője derült ki: Nate Vance az ukránok mellett harcolt a háború kezdete óta, három éve! A közös ebédjük után állítólag nem lett optimistább (már az USA álláspontját illetően).

• Nemcsak rokonság, de ott a betyárbecsület is. Ez a magyar attitűd – a hatalommal szemben összefogó bűnözők összetartása és tiszteletük –, a Robin Hood-i hangulat egyfajta torz magyar verziója megjelenik abban, hogy a Lengyelországban 18 vádpontban keresett Romanowskit Magyarországon menedékjoggal kínálta meg a kormányzat. Sőt, a legújabb fejleményről a HVG számolt be, miszerint a volt lengyel igazságügyminiszter-helyettes egy új intézet keretében (ez alighanem egy újabb GONGO, tehát adónkból működő kormányzati think-tank) azt fogja „kutatni”, hogy a TISZA esetleges hatalomra kerülése esetén mi történne Magyarországon – hiszen ez a katasztrófa (legalábbis a PiS szempontjából) a múltkori választáson bekövetkezett Lengyelországban, ahol Donald Tusk EPP-tag pártja alakíthatott koalíciós kormányt.

További olvasmányok

Javaslom a New York Times kiváló összeállítását arról, hogy az ukránok mindenáron való tűzszünetre szorítása mellett még milyen hazai lépések tűnnek meglepően oroszbarátnak Amerikában.

• Szívszorító interjú egy fiatal ukrán Patriot-kezelő fiúval, aki az orosz rakétákat lövi ki Kijev felett.

• Ez a G7 podcastja fegyverkezés és Magyarország témában, hasonló következtetésre jutva, mint mi a műsorunkban: a hazai védelmi KKV szektor sajnos nincs olyan helyzetbe hozva, hogy profitálhasson a védelmi pénzesőből. 

• Buda Péter volt nemzetbiztonsági főtiszttel készült Telex-interjú a pápaválasztás geopolitikájáról és Erdő Péter esélyeiről, orosz kapcsolatairól. 

• Nemi egyenlőtlenség? A Leuveni Katolikus Egyetem (UCL) politológusai új tanulmányukban megállapították, hogy az érdekcsoportok lényegesen nagyobb valószínűséggel találkoznak a Bizottság tisztviselőjével, ha női lobbistát küldenek. A női lobbisták esélye a találkozóra 35 százalékkal nagyobb, mint férfi társaiké – a bizottsági tisztviselő nemétől függetlenül. A jelenség miértje a következő tanulmány tárgya lesz.

• Szerda este pedig a Birodalom III. részével jelentkezünk Kerner Zsolttal és Pap Szilárddal közösen!