Szunnita szövetség a földön, kínai műholdak az űrben, koszovói tojások a levegőben

Szia,

Ez itt a Szignál, a Partizán világpolitikai hírlevelének negyedik kiadása. Ha nem szeretnél lemaradni és  csütörtökönként megkapnád a Szignált, kérünk, itt iratkozz fel!

Feliratkozom a Szignálra!

A héten ezek mozgatták meg az érdeklődésünket:

• új védelmi szövetség alakult;

• épp Musk révén is erősödhet a kínai űripar;

• elszabadultak az indulatok a koszovói parlamentben.

  
  

Szunnita NATO?

Kölcsönös védelmi megállapodást írt alá Szaúd-Arábia, Törökország és Pakisztán augusztus 7-én, Mekkában. A szerződés elsődleges célja az agresszióval szembeni elrettentés, ennek megfelelően a NATO 5. cikkelyében foglaltakhoz hasonlóan az aláíró államok megegyeztek abban, hogy bármelyiküket is éri támadás, azt a teljes szövetség elleni támadásként fogják értékelni.

Miután a 2023 október 7-i, Izrael elleni Hamász-támadás után ismét bizonytalanabbá vált a helyzet a Közel-Keleten, mind Törökország, mind Pakisztán feszült figyelemmel követi a szomszédjukban zajló történéseket, annak ellenére, hogy azok eddig őket nem érintették közvetlenül. Szaúd-Arábia viszont akaratán kívül is az események frontvonalába került, a kialakult helyzet ráadásul negatívan érinti az ország olajkereskedelmét és a fejlesztési terveit is. A több mint egy éve zajló előkészítési tárgyalások végül az Irán ellen február végén indított amerikai-izraeli támadássorozat következtében zárultak le, mivel a síita állam válaszul több Öböl-menti országot, köztük Szaúd-Arábiát is tűz alá vette.

Az aláírók hangsúlyozták, hogy a megállapodás nem helyez hatályon kívül semmilyen más, korábban megkötött szerződést, illetve hogy sem katonai tengelyt nem kívánnak létrehozni, sem pedig a fegyverkezési versenybe nem szándékoznak beszállni – céljuk egyedül a kölcsönös védelem, és az ebből fakadó megelőző-elrettentő erő fokozása.

Az elgondolás papíron mindenképpen logikusan hangzik, a szunnita hármas tagjai ugyanis tökéletesen kiegészítik egymást a védelmi képességek terén: Törökország a NATO második legnagyobb hadseregével rendelkezik és élen jár a hadiipari fejlesztésekben, Szaúd-Arábia gazdasági erejével és regionális befolyásával járul hozzá a szövetséghez, Pakisztán pedig az egyetlen muszlim ország, amelynek atomfegyvere van, ráadásul komoly katonai tapasztalatokkal is bír folyamatos határmenti és belföldi fegyveres konfliktusai miatt.

Hogy a valóságban mit jelent majd a szövetség, hogy valóban beavatkoznak-e egymás oldalán egy esetleges konfliktusba, és ha igen, hogyan – még kérdéses, ezzel kapcsolatban ugyanis nem sok részlet derült ki. Szaúd-Arábiának ráadásul már van egy érvényben lévő megállapodása Pakisztánnal még tavalyról, amelyben bár hasonló irányelveket fogalmaztak meg, Iszlámábád finoman szólva sem törte össze magát az öbölmenti monarchiáért az előbb említett iráni támadásokat követően.

Szakértők szerint – épp ezek alapján is – a megállapodás főleg diplomáciai és technológiai vonatkozásai miatt lehet fontos. Annak kicsi a valószínűsége, hogy akár Törökország, akár Pakisztán előzetesen katonákat küldjön Szaúd-Arábiába, viszont a közös haditechnológiai beruházások (elsősorban a szaúdi tőkéből megvalósuló török és pakisztáni fejlesztések, majd a különböző védelmi kapacitások kölcsönös transzfere) mindhárom fél érdekeit szolgálni fogják.

Elon Musknak ismét keresztbe tehet Kína

A SpaceX, Elon Musk másik ékköve a Tesla mellett, 1760 milliárdos értékével a tíz legértékesebb vállalat között van a világon, és egyelőre úgy néz ki, meredeken ível felfelé a csillaga. A milliárdos mindkét cége kétségkívül úttörő a maga területén: ahogy a Tesla forradalmasította az elektromos autóipart, a SpaceX ugyanezt a földre visszatérni képes rakéták és az égboltot behálózó műholdak terén tette meg. Jelenleg több tízezer SpaceX műhold kering a Föld körül – az összes műhold körülbelül kétharmada. Musk ráadásul nem elégedett meg ennyivel, az ezekre épülő, az egész világra kiterjedő kedvező árú internetszolgáltatása, a Starlink jelenleg több mint 12 millió előfizetővel rendelkezik.

Azonban lehet egy másik hasonlóság is a két cég között: ahogy a Tesla nagyban hozzájárult a kínai elektromos autógyártás fellendüléséhez, a SpaceX fellendítheti az ázsiai ország űriparát, különösképpen a kereskedelmi műhold- és rakétafejlesztések területén, állítja Aron Bertrand Kína-szakértő az elmúlt évek tendenciái alapján.

Kínában egyre-másra jelennek meg ugyanis a magánűripari vállalatok és start-upok, amelyek az utóbbi években óriási tőkét vontak be, ennek köszönhetően pedig több is a tőzsdére lépés küszöbén áll.

A SpaceX dominanciáját azonban látszólag nem fenyegetik ezek a cégek – egyelőre. A gazdaságos és hatékony műholdindításokat a földre visszatérni képes, „újrahasznosítható” rakéták teszik lehetővé, amelyek az amerikai vállalat valódi versenyelőlényét jelentik. Ilyeneket pedig eddig a kínai űripar nem volt képes előállítani. Azonban, ahogy arra Bertrand rávilágít, a SpaceX-nek 13 évbe telt az első sikeres modellt kifejleszteni. A legmagasabbra értékelt kínai vállalat, a LandSpace 11 éve létezik – a Kína-szakértő szerint nem túlzás azt állítani, hogy ez a technológiai akadály akár heteken belül elhárulhat. 

A SpaceX másik előnye azonban gazdasági. Olyan modellt alkottak, amelyben a hardverekre (rakétákra és műholdakra) épülő szoftver (Starlink) az előfizetések révén finanszírozza a tervezést és gyártást, az ezek nyomán növekvő kereslet pedig tovább gerjeszti a gyártást és a fellőtt műholdak számát, és így tovább, így téve nyereségessé a vállalkozást. 

A kínaiak potenciális gazdasági előnyét azonban ironikus módon épp az jelentheti, hogy még nem voltak képesek újrahasznosítható rakétákat előállítani. Ennek köszönhetően ugyanis kénytelenek voltak a műholdfejlesztést és -gyártást hatékonnyá és költségkímélőbbé tenni – olyan szinten, hogy ezen a téren már az amerikai vállalat előtt járnak. Így ha az utolsó akadályt, az előbb már kifejtett rakétakérdést is meg tudják ugrani, hirtelen nagyot fognak majd előrelépni.

A másik elsőre ellentmondásosnak tűnő előnyük a SpaceX mindent lefedő modelljéből fakad. Az amerikaiak a technológiától a szoftvereken és a hardvereken át, a fejlesztéstől a gyártáson át az előfizetésekig mindent egy kézben tartanak – ezáltal a teljes rendszer finanszírozza önmagát, optimalizálható és nyereséges. Ez azonban – nem kis részben annak köszönhetően, hogy Muskék szorosan összefonódtak az amerikai kormányzattal – sok állam szemében visszatetsző lehet. Ahogy egyre erősebbé válnak a digitális szuverenitási törekvések, csökken azok száma, akik önként és szívesen vállalják, hogy teljes egészében az Egyesült Államok egyik monopóliumának legyenek kitéve technológiai kérdésekben. 

A kínai modell viszont nem ennyire centralizált, több szereplő van jelen a piacon, és azok az ágazat különböző szegmenseiért felelnek. Természetesen ezek sem teljesen függetlenek a kínai államtól, mégis kisebb kockázatot jelentenek, mint egy az egyben kiszolgáltatottnak lenni egy ennyire érzékeny iparágban. Arról nem is beszélve, hogy ha úgy adódik, Musk az egész rendszert képes akár egyetlen kattintással lekapcsolni, ezzel hatalmas kockázatot jelentve a technológiáját igénybevevőknek.

A kommunista Kína magánűripari pluralitása így épp ahhoz járulhat hozzá a jövőben, hogy élénkebb verseny és decentralizáltabb működés valósoljon meg az űrben. 

Abszolút Parlament Koszovó Edition

Még a magyarországinál is jobban izzik a levegő a koszovói parlamentben, ahol a múlt héten annyira elfajult a helyzet, hogy tojásokkal dobálták meg az ország ügyvezető miniszterelnökét. Azt követően szabadultak el az indulatok, hogy Albin Kurti, aki egyébként a baloldali Vetevendosje (Önrendelkezés) párt vezetője, haladékot kért az új házelnök megnevezésére – ekkor ragadtatta odáig magát az ellenzéki Time Kadrijaj, a jobboldali AAK (Szövetség Koszovó Jövőjéért) párt egyik képviselője, hogy a táskájából előhalászott tojásokat Kurti felé hajítsa, „Szégyen, szégyen!” kiáltozások közepette.

A tojások nem értek célt, azonban Albin Kurti így sem hagyta szó nélkül az akciót: kijelentette, hogy ezt is vállalja, ha ez az ára annak, hogy végre párbeszéd alakuljon ki a felek között.

A Vetevendosje-nak a kisebbségi képviselőkkel ugyanis meglenne a kormányalakításhoz és a házelnökállításhoz minimum szükséges 61 mandátuma a 120-ból – ám nem lenne elegendő az elnökválasztáshoz előírt kétharmadhoz, amelynek az új országgyűlés felállását követő 60 napon belül meg kell történnie. És mivel a június 7-i választás a harmadik volt az országban két éven belül, Kurti azt szeretné elkerülni, hogy az eredménytelen elnökjelölés ne eredményezzen egy negyediket, ehhez pedig egyeztetésekre van szükség a parlamentbe jutott pártok között – amennyiben ugyanis nem sikerül elnököt választani a rendelkezésre álló két hónap alatt, ismét előrehozott választások következnek.

Ennyi fért bele a héten, jövő csütörtökön újra jelentkezünk. Addig is ajánljátok a Szignál világpolitika hírlevelet az ismerőseiteknek is!

Üdvözöl a Partizán külpolitikai csapata,

Endrey Mátyás, Kósa Levente, Nahimi Botond, Pap Szilárd és Tóth Szilárd János