Hidegzuhanyért olvasnál hírlevelet?!

Sziasztok!

Itt a hőhullám, biztosan Ti is egyre kevesebb hírre vágytok. A csak szerdánként érkező HetiFeledy ha nem is pótolja teljesen a hírolvasást (ahhoz már túlságosan is turbulens időket élünk), de arra jó, hogy a napi pecázást az értelmes információk után optimalizálni tudd. Így bízom benne, hogy mindazok, akik még nem iratkoztak át a Substack-csatornára, most megteszik, merthogy ez az utolsó hírlevél, amelyet még a Partizán is kiküld. Ezután a nyár előtti néhány példány már csak a Substack-feliratkozóknak érkezik, és augusztus végén is ott fogom folytatni az őszi szezont. Tényleg pár kattintás, ha eddig vártál, most már érdemes megtenni: kattints! ;-)

Az sem elhanyagolható kérdés, hogy igazából miért olvasol hírlevelet. Akár ezt, akár másikat. Több dologra lehet jó persze, a szerzőtől függően. Ott van például Panyi Szabolcs VSquare hírlevele, ami elsőként szokott nemzetbiztonsági csemegéket bedobni, tehát egyes hírleveleket az exkluzív hírek miatt szerethetünk. A Gemišt-csapat a közép-európai régióból nemcsak részletes politikát, de például útibeszámolókat is szokott hozni, a mainstream olvasmányokat remekül egészíti ki. Uj Péter heti hírlevele nyelvmágia és stílusgyakorlat, nem a hírértéke miatt fogyasztjuk, nem is az a célja. Dull Szabolcs Ötpontban belpolitikai összefoglalója pedig jól hozza egy picit azt, ami a HetiFeledy célja is, hogy kiváltson további olvasnivalókat. 

• A HetiFeledy két dolgot szeretne lefedni. Egyrészt ha nem is fejti ki, de biztos, hogy utal a legfontosabb eseményekre, történésekre, tehát megúszod, hogy lemaradj a nagy dolgokról és akár elég lehet szerda reggelenként megbirkózni a külpolitikával. 
  

• Másrészt  célként tűztem magam elé – remélem néha sikerül –, hogy a világ eseményei kapcsán a sense-making legyen az érzésetek. Ez egy olyan feladat, amit szerintem nagyon kevés sajtótermék, hírlevél képes érdemben ellátni. Erre szoktam használni a “mintázatok” kifejezést is, tehát hogy mely események hogyan láthatók trendek részeként, hogyan képződik le ugyanaz a politikai mozgás más-más országokban, legyen szó a gazdasági elégedetlenségből fakadó politikai polarizációról vagy a közös ellenségkép által gyártott politikai összetartó erő opportunista felhasználásáról. 
  

• Ez az a tartalom, amely képes lehet a bizonytalanságérzetünk csökkentésére is: az egymásnak ellentmondó vagy legalábbis gyakran akár értelmetlennek tűnő események közepette jogosan veszítjük el a tájékozódási képességünket, és természetes reakció, hogy sokan kiiratkoznak a rendszeres hírfogyasztók világából. Megértem, de hozzájuk is szeretne szólni a HetiFeledy, egyfajta pajzsként, a valóságot szem előtt tartva a hírzivatarban, vadhajtások és chemtrail nélkül. 
  

• Nem ragozom tovább, négy éve látjátok, hogy milyen tartalom készül nálunk. Bízom benne, hogy együtt tudjuk tovább csiszolni, hogy ki mire kíváncsi, és itt nem (csak) egzotikus országokat értek ezalatt, amiről esetleg kevesebb szó volt, hanem az arányokat, a közérthetőséget és a sense-making igényes megvalósítását. Köszönöm, ha kommentáltok az aktuális hírlevélhez, beszélgettek egymással és velünk, és megosztjátok, mit gondoltok! Ez végre a Substacken nagyon egyszerűen működik! 

A Partizánnál indított Birodalom podcastsorozat a 26. adás közönség előtti élő felvételével zárul, erre Pap Szilárd is beutazik Barcelonából, én is érkezem Brüsszelből, szerdán este, június 24-én a Jurányiban tudtok velünk találkozni és elköszönni – legalább a nyárra. Pár jegy maradt, de ha elfogytak, a Jurányiban az adás végén akkor is megtalálsz majd minket! 

Az Egyesült Királyság kilépett magából

A képviselők 63%-át hozó brit Munkáspárt miniszterelnöke, Keir Starmer lemondott hétfő délelőtt. Andy Burnham – aki múlt hétig Manchester polgármestere volt, és azóta ismét parlamenti képviselő – futhat be a posztra. Ahogy korábban a konzervatívok, természetesen a Munkáspárt sem fog előrehozott választást tartani, megoldja a vezetőcserét házon – parlamenten – belül. Burnham 2010-ben és 2015-ben ugyan alulmaradt a belső választáson, de mostanra megerősödve tér vissza, és úgy tűnik, kihívója sem lesz. Így a hetedik miniszterelnök lehet tíz éven belül. Starmer a túlságosan bürokrata attitűdjével nem volt képes a strukturális kihívásokkal megbirkózni, de ez a következő körben sem lesz hálás feladat.

• Kedden volt a Brexit-szavazás 10. évfordulója. Emlékszem, egy külföldi úton ért utol a hír. Akkor még optimista pillanatokban kivételnek tekintettük ezt a brit haknizást, majd kiderült 2016 novemberében, hogy Trump is érkezik az USA elnöki székébe. A két szavazásról visszatekintve már tudjuk, hogy inkább a 2008-9-es pénzügyi válság által katalizált vagyoni egyenlőtlenségek miatti társadalmi elégedetlenség egybefüggő tünetei voltak ezek, okkal az angolszász vidéken érkeztek először, a pénzügyi globalizáció központjaiban.
  

• Nem véletlen az elégedetlenség. A szigeten a Brexit óta az életszínvonal összességében újra csökkent. A brit középosztálybeli családok 20%-kal szegényebbek, mint a németországi, és 9%-kal szegényebbek, mint a franciaországi társaik. A helyzet még súlyosabb a társadalom alsóbb rétegeiben: a legszegényebb brit háztartások több mint 20%-kal rosszabb helyzetben vannak, mint a hasonló státuszú francia vagy német családok. A brit termelékenységi hátrány Franciaországgal és Németországgal szemben 2008 óta 6%-ról 16%-ra nőtt.
  

• Ami az egyenlőtlenséget illeti, Nagy-Britannia a legegyenlőtlenebb nagy gazdaság Európában (a G7-ek között pedig csak az USA előzi meg). 
  

• Ezt nem lesz egyszerű megfordítani, miközben dübörög az AI-forradalom, és London kínai és orosz irányban is a maga módján határozottabban kritikus volt, mint sok kontinentális főváros. 
  

• Amit biztosan állíthatunk: a brit kormány nem adta még fel a soft power-t, mint az USA, így az egyik legújabb lépés, hogy a BBC immár magyarul is elérhető! Erről beszélgettem a hír első meglebegtetése idején a magyar–iráni Amitis Sedghivel, a BBC Monitoring európai partnerségi vezetőjével.

Mesterségesintelligencia-keltető

Az AI-csata az elmúlt 168 órában eljutott a G7-ek napirendjére is. Nemcsak, hogy meghívták a nagy (többek között) amerikai cégek vezetőit – Anthropic, DeepMind és OpenAI – a hetekkel egy ebédre, de a csúcs margóján Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszterrel egy olyan megoldásról tárgyaltak az európai államok, amelynek keretében “megbízható partnerként” felmentést kapnának az amerikai AI-modellek külföldi használatára vonatkozó korlátozások alól.

• Míg a Pentagon épp egy francia céget választott be a kvantumtechnológiai beszállítói közé, Párizs az amerikai, Peter Thiel-féle Palantir helyett a francia ChapsVisiont választotta a belbiztonsági szoftvertámogatásra. A cégben viszont kínai tőke is van, így most nem a jobb, hanem a bal szemöldökét húzta fel a biztonsági elit. 
  

• Így egyre inkább kirajzolódik, hogy a németek és a franciák is folytatják az amerikai biztonsági ipari beszállítókról való leválást, és a közbeszerzési kifizetések végső soron a hasonló európai ipar megerősítését szolgálhatják. 
  

• A Telex eközben szépen részletezte, hogy a Szilícium-völgyben milyen durva leépítési hullám van, idén eddig 153 ezer embert rúgtak ki a nagy techcégektől. 
  

• A Thiel és más milliárdos IT-vállalkozók és politikai szereplők kapcsán lebukott egy dublini titkos találkozó terve. A Dialog-csoport, tulajdonképpen a Bilderberg-csoport techvilágbeli megfelelője, a szektaépítési módszertantól a tagok közötti intim partnerkeresésig mindenféle ínyencséggel készül az összejövetelre, erről Dezső András írt egy összefoglalót a Wired cikke alapján. 

Csúcsmenü

A G7-találkozó Évianban csak messziről emlékeztetett arra, hogy ez a találkozó a krími annexió előtt, 1998-tól 2014-ig G8 formában működött, ám Putyint akkor kizárták a klubból (egész pontosan az orosz tagságot határozatlan időre felfüggesztették). A franciaországi találkozón Trump igyekezett ellopni a show-t többek közt azzal, hogy a versailles-i kastélyban írta alá az USA és Irán közötti megállapodást. Persze magyarként már ekkor sejthettük, hogy a kastély szelleme nem lesz rest, kevés jó emlékű békemegállapodás kötődik oda… most se kellett, csak a hétvégéig várni, amikor Irán egy rövid ideig úgy tűnt, hogy újra lezárja a Hormuzi-szorost a Libanonnal szembeni izraeli műveletek folytatása miatt. Erről itt beszéltem bővebben. 

• A csúcson feltűnt Meloni 11 éves lánya az olasz miniszterelnök mögött: kitört a nyári szünet, és nem csinál belőle gondot, hogy partnerétől több éve elválva, egyedül neveli gyermekét és nem az első csúcs, ahova magával viszi.
  

• Meloni sajnos nem emiatt a társadalmi üzenet miatt lett igazán látható Évianból, hanem azért, mert utólag összevesztek online Trumppal, hogy “könyörgött-e” a közös fotólehetőségért. Durván megtörölte egymásban a lábát a két néptribün, ezt nem részletezzük, a populista politika percmelléktermékei ezek. 
  

• Ami érdekes európai szempontból még a G7-ről, hogy Trump az iráni fiaskó miatt egészen támogató volt ukrán vonalon: nemcsak hajlandó volt találkozni az odautazó Zelenszkijjel, de aláírta a közös G7-nyilatkozatot és arra is ígéretet tett, hogy az orosz olajra vonatkozó felfüggesztett szankciókat nemsokára visszaállítja. Igaz, pár nappal korábban a Pentagon beindította európai haderejének értékelését, amelytől mindenki kb. azt várja, hogy csapatkivonásoknak készíti elő a terepet. 

Brüsszeli visszaágyazódás

Az európai csúcs sem volt kevésbé unalmas a múlt hét második felében, megint helikopterzümmögésre ébredhettem Brüsszelben, hiszen 27 vezető és Zelenszkij egy helyen mégiscsak csemege lenne bármely támadónak. Az európai vezetők között most először ülhetett ott Magyar Péter, erről pedig Magyari Péter írt egy remek összefoglalót a Válaszonline-ra. Abban teljesen egyetérthetünk a cikkel, hogy az új magyar kormányfő egyáltalán nem mosolydiplomáciában utazik, hanem sorra húzza meg a vonalakat, nem szalad előre, hagyja, hogy mások vigyék a blokkolást. Így a bolgárok fogtak neki Kirill pátriárka védelmének, és abban is egyetértettek a tagállamok, hogy nincs gyorsított ukrán EU-felvétel. 

• Komoly szóváltás volt Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök és társai között a migrációs politika kapcsán, ez a kommunikációs karate csak erősödni fog: a kifutó és a következő választáson vesztésre álló Sánchez a bevándorlók legalizálására építi politikai hagyatékát és új lendületvételét, míg ezzel nagyjából mindenki más szemben áll, vagyis inkább a héten Brüsszelbe érkező tálib delegációnak szurkolnak, hogy Afganisztánba is vissza lehessen küldeni elutasított menedékkérőket. Ez a hetedik legalizációs hullám volt az elmúlt évtizedekben Madridban, ahol vendégmunkaerőt látnak a bevándorlókban, akiknek többsége egyébként spanyolajkú és Latin-Amerikából érkezik, tehát nem úgy uralják a napirendet az afrikai és közel-keleti muszlimok társadalmi integrációs kihívásai, mint más nyugati országokban. 
  

• A másik nagyon várt vita a Kína–EU kapcsolatról szólt, zárt ajtók mögött mérték fel, hogy ki hogy áll ehhez a kérdéshez, mennyi mandátumot adhatnak majd Von der Leyennek az eszkalációra. Miközben a német álláspont recsegve-ropogva, de elmozdult a Peking-kritikus irányba, ez még kevés lesz az áttöréshez, vagy úgy is mondhatjuk, hogy lassú a sikerhez. 
  

• Végül nem kis meglepetést okozott Magyar Péter azzal, hogy a csúcs margóján jelezte, Ódor Bálint, az uniós magyar állandó képviseletet vezető diplomata a helyén maradhat egyelőre. Emellett a hazai uniós közigazgatási vonalon is Bóka János egykori csapatának vezetői maradnak a székükben, Bóka helyettese lesz Magyar Péter úgynevezett serpája, vagyis uniós főtárgyalója, ajtónyitója és kijáróembere. Ez a brüsszeli magyar Orbán-rezsimkritikus körökben legalábbis meglepetést keltett. 

Orbán vs Orbán

Orbán Viktor adott egy furcsa sajtótájékoztatót Brüsszelben, de már csak a Polgári Magyarországért Alapítvány irodájában, nem hivatalos helyszínen. Bóka János ült mellette, így az előző bekezdéssel talán még kontrasztosabb, hogy eközben Bóka helyettese pedig Magyar Péter mellé került. Kerner Zsolt írt az eseményről, ahol talán a legmeglepőbb éppen az, hogy Orbán semmiben sem mond újat. Azt az egyet leszámítva, hogy inkább Le Pent támogatná, mintsem Bardellát. Talán a múlt héten írt kis Bardella-profil a HetiFeledyben eljutott hozzá is, mert abból látszik, hogy Le Pen belső kihívója egy jóval moderáltabb irányba viheti a pártot, és orosz kapcsolatai sem olyan mélyek, mint Le Pennek. 

• A korábbi kormányfő Bécsbe is ellátogatott, az egykor SS-tiszt által alapított, most fennállásának 70. évfordulóját ünneplő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ünnepségére, ahol fel is szólalt, a szokásos Patrióta szlogeneket lobogtatva.
  

• Ezzel éles kontrasztban állt Orbán Anita bécsi látogatása, aki kollégájával, az osztrák külügyminiszter-asszonnyal szőtte tovább a kooperációt, és a bilaterális párbeszéd mellett a multilaterálisra is jutott idő: egy C5-találkozót előkészítésbe vettek. A Central 5 Ausztria, Csehország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia külügyminisztereinek 2020-ban indult regionális együttműködési formációja. A felek megegyeztek, hogy a következő C5-csúcsot Magyarország fogja megrendezni idén ősszel.

Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán. Képaláírás: Virágvölgyi István, kurátor

Éppen 40 éve, 1986. június 11-én készítette ezt a két fényképet Szalay Zoltán fotóriporter az Új Tükör című hetilap számára. Az elsőn eminensen sorakoznak fel a hivatalos fényképezéshez Todor Zsivkov, Nicolae Ceaușescu, Gustáv Husák, Mihail Gorbacsov, Kádár János, Wojciech Jaruzelski, Erich Honecker pártfőtitkárok, akik a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének budapesti találkozóján vettek részt. A második kép ziláltsága viszont jobban visszaadja azt, ami a magyar kormány Béla király úti vendégházában a valóságban zajlott: a keményvonalas és a reformpolitika feszültségét, egy világrend felbomlásának kezdetét. Ugyanis a fotók elkészültekor nem sokkal Gorbacsov peresztrojkáját hivatalos programmá emelő XXVII. szovjet pártkongresszus és az agyonhallgatott csernobili katasztrófa után vagyunk, és ugyan még öt évig eltart a Szovjetunió haláltusája, de valójában már recseg-ropog a felépítmény.

Ukrán–lengyel csörte: kétoldalú iszony

A világháborús ukrán–lengyel történelmi vádaskodásba kezd belefulladni a kétoldalú viszony. Karol Nawrocki lengyel elnök pénteken bejelentette, hogy megfosztja Zelenszkijt a legmagasabb lengyel állami kitüntetéstől, a Fehér Sas-rendtől, amiért Ukrajna a lengyelek elleni tömegmészárlásokat elkövető Ukrán Felkelő Hadseregről nevezte el a hadsereg egyik egységét. Tiltakozásul visszaadta lengyel állami kitüntetését Kirilo Budanov, az ukrán elnöki iroda vezetője, valamint Vaszil Bodnar varsói ukrán nagykövet is. E héten viszont Zelenszkij Lengyelországba hivatalos, hírlevélzártáig még nem mondta le gdański jelenését a Ukraine Recovery Conference-en, meglátjuk, végül ott lesz-e.

• Varsóban komoly fejtörést okoz Tuskéknak a botrány kezelése, civil kezdeményezés is indult. Ez sem akadálya azonban annak, hogy a komoly kapcsolatépítéssel is haladjanak. Így megköttetett a lengyel–német védelmi paktum, amelyet alapvetően az orosz fenyegetés nyomása kényszerített ki. 
  

• Eközben Magyarországon Tarr Zoltán miniszter feloldotta egyes ukrán sajtótermékek betiltását, amelyet még Szijjártóék eszközöltek ki a lavrovi lendületükben. 
  

• Azért az orosz teljes invázió 1600. napja felé tartva idézzük fel, hogy mi ellen küzd Ukrajna: Lator Anna antropológus, a nemi erőszak mint háborús eszköz kutatója írt a Qubitra egy szomorú beszámolót erről még az 1000. nap környékén.
  

• Végül, nézegessetek fotókat a Helsinki alatt húzódó bunkerrendszerről, ahonnan a 444-en Takács Lili jelentkezett be a polgári védelem egyik legerősebb társadalmi példáját ismertetve. 

Jövő héten már CSAK a Substacken jelentkezem! Még most klikkelj és iratkozz át, nem bonyolult, sőt, kifejezetten egyszerű! :-) 

Ha van kedved, írd meg a szerkesztoseg@hetifeledy.hu-ra, hogy Te miért olvasol, és mit szeretnél az ősztől is látni! A melegben a következő héten már remélem, hogy könnyebb tartalommal jelentkezhetek Nektek! Addig is, tali a Jurányiban, vagy jó hűsölést! 

Botond