Ugrás együtt! Jössz?

Sziasztok! 

Több mint négy éve történt, éppen a teljes ukrajnai invázió estéjén, 2022. február 24-én, hogy először jártam a Partizán stúdiójában személyesen. Itt találkoztunk először élőben Marcival. A történelem úgy alakult, hogy bár más témában készültem még az előző napokban, végül az orosz agresszióról kellett beszélnünk az adásban. Az ezt követő pár hónapban született meg köztünk a Heti Feledy koncepciója, és indult el 2022 őszén a hírlevél, amelyet azóta minden szerdán megkaptok. 

Magamat is néha meglepő kitartással négy éve írom Nektek a hírlevelet. Biztosan kijelenthetem, hogy az életem rutinjává vált, ahogy hét közben gyűjtöm az anyagokat, ahogy hétfőn megpróbálok már mindent fejben rendszerezni és szelektálni, és ahogy kedden a hírlevélcsapat többi résztvevőjével végül készre gyúrjuk a nyers szöveget. 

Ahogy minden média, úgy a Partizán is újragondolja magát a sajtópiac szereplőire váró átalakulások közepette. Ennek eredőjeként, teljes barátságban és jó érzésekkel az elmúlt négy évért, úgy döntöttünk, hogy a Heti Feledy idén nyáron elköltözik a Partizántól, és a Substackre vándorol. Nagyon hálás vagyok a Partizán csapatának, hogy hétről hétre segítettek négy éven át, teljes szabadságot hagyva a szerkesztésben és tartalomban, nemcsak a hírlevélben, de a Feledy-podcastokban és az adásokban is. Köszönettel tartozom saját csapatomnak, Engelbrecht Azureának, legkitartóbb szerkesztőmnek és korrektoromnak elsőként, és önkéntes olvasószerkesztőimnek is. Ahogy az olvasóknak is, azaz Nektek, hogy feliratkozásotok kitartónak bizonyult, és nem ritkán küldtetek kommentet, tippet és témát!! 

Új fejezet: jöjjön a Substack!

A Heti Feledy tehát június 10-től, a mai naptól egy átmeneti időszakba lép: a hónap végéig, ezzel a számmal kezdődően egyszerre megy ki még a Parizántól és már a Substacken is. 

Kérlek Titeket, hogy iratkozzatok át a Substackre, mert az emailcímeiteket nem másoljuk át, tehát a Ti döntésetek és néhány kattintásotok, hogy nyáron és ősztől kezdve is kaphassátok a hírlevelet! A terveim szerint lesz folytatása a podcastnak, és az esetleges fizetős verzióban pedig egyéb bónuszokkal készülünk, ezt véglegesítjük a csapattal a nyáron!

Köszönöm, ha jelzitek a többi hírlevélolvasónak és potenciális új feliratkozónak, hogy mostantól tehát ezen az oldalon keressék a Heti Feledyt!

---

De addig is, forduljunk rá az elmúlt 168 órára! A korszakunkra jellemző két esemény kéri, hogy elsőként hozzam elétek, és épp azért írok róluk együtt, mert jól jelzik, hogy a technológiai fejlődés és a jó öreg természet pont ugyanúgy foglalkoztatja a geopolitikát. 

1. Egy ebolakutató adott interjút arról, hogy miért is kellene jobban figyelni az ebola újabb kongói megjelenésére. Bár maga az érintett régió az ország keleti határán van, tehát több ezer kilométerre a fővárostól, jelenleg már több mint ezer eset ismert, és 230 fölött jár a halottak száma. A gond egyfelől az, hogy január óta érkeztek a jelzések, de ezt csak hónapokkal később vették komolyan, tehát sok eset maradhatott a járványügyi rendszer által ismeretlen. Másrészt a helyiek gyakran épp az orvosokat vádolják a kór terjesztésével, ami nem segíti az egészségügyi hatóságok fellépését, és ezt kis dezinformáció is megspékeli. A szomszédos Ugandába is megérkezett már az ebolának ez a variánsa, amely a ritkább fajta, vagyis nincs ellene védőoltás (szemben néhány más variánssal). Az illegális aranybányák vidékén pedig a rossz minőségű tömeges szállások kiváló táptalajt biztosítanak a vírusnak, úgyhogy arra számítanak a szakértők, hogy még messze vagyunk a csúcsponttól. Így lesz tehát egy afrikai belső járványból potenciálisan globális nemzetközi egészségügyi fenyegetés. Még nem kell prepperkedni, de a klasszikus kombó az, amely ezt különösen veszélyessé teszi: a helyi korrupció találkozása a meggyengített nemzetközi egészségügyi szervezetekkel. 
   

2. A másik hír a spektrum túlsó végéről jön: Trump aláírta a mesterséges intelligencia alkalmazásához köthető kiberbiztonsági kockázatok csökkentését célzó elnöki rendeletet. Gondolom ettől még sokan nem fogjátok elkezdeni kapkodni a levegőt, de nézzünk mögé. Az eredeti szándék az volt, hogy a Fehér Ház – tehát az amerikai adminisztráció – arra akart jogot szerezni, hogy minden egyes AI-modell előzetes állami jóváhagyáson menjen keresztül. Ez még annak a történetnek a folytatása, amelyről az Anthropic Mythos kapcsán írtam korábban: olyan erős kiberbiztonsági képességekkel rendelkezik a modell, hogy az komoly nemzetbiztonsági lehetőségeket és veszélyeket is rejt. Ehhez képest most odáig vizezték a rendeletet, hogy végül „csak” egy, a piaci bevezetés előtt 30 nappal való önkéntes programismertetés került bele. 

Az EU-ban ehhez képest korábbi szakaszban tart a hasonlóan „praktikus” AI-jogalkotás, nem utolsó sorban azért, mert nem itt találhatók a nagy fejlesztők, kisebb a ráhatás. Az USA-ban már az AI politikai kampányban való használatát is államonként szabályozták. 

• Ehhez képest Európában megy a nemzeti ötletelés és az uniós aládúcolás: a valódi pénzek a nagy tagállamoknál vannak, nekik lenne lehetőségük berúgni a digitalizáció motorját. A franciák dolgoznak ezen, a németek most épp az űrpiac meghódításáról álmodoztak egy sort, miközben az Európai Bizottság az európai digitális ipar kényszerstartjának programján és a kínaiakkal való gazdasági feszültség kezelésén dolgozik. Erről meséltem kedden este a Heti Feledy Klubban a Turbinában, köszönöm, hogy ennyien eljöttetek, és remélem, ősszel folytatjuk a Substack-HFK közösséggel a találkozókat!! 

Kettős beszéd

Donald Trump legalább annyiszor elmondta, hogy milyen közel jár az irániakkal való nagy megállapodáshoz, mint ahányszor a többi féltől hallottuk, hogy mennyire „törekednek” a közel-keleti békére. Pont ugyanolyan hihető mindkét fél üzenete. Ehhez képest most ott tartunk, hogy a jelenlegi úgynevezett „tűzszünetbe” belefért, hogy Izraelre zúdítson rakétaesőt Irán, előbbi Bejrútban végezzen ki egy újabb tábornokot, és közben az USA vs. Forradalmi Gárda közti harci cselekmények is gond nélkül folytatódnak. Tehát a háború zajlik, csak éppen egy tűzszüneti papír árnyékában, ugyanúgy, ahogy a gázai és libanoni izraeli műveletek is. Ez Trump diplomáciájának kihívása, mivel ezzel inflálja minden egyes elkövetkező megállapodás értékét, hiszen a tárgyalópartnerei látják, hogy sem betartatni nem tudja, sem felmondani nem akarja: a megállapodás aznap körbeturnézta a médiát, amelyik nap bejelentette, utána pedig önálló életet él. 

Más mondani és más csinálni

A másik, évek óta húzódó szándéknyilatkozat-háború arról szól, hogy ki akar kivel tárgyalni Kijev és Moszkva között. Ezúttal Vlagyimir Putyin utasította el Volodimir Zelenszkij tárgyalási ajánlatát, és rögtön kifogásolta az ukrán elnök hangnemét, majd közölte, hogy nem lenne értelme a találkozónak. Korábban ő akart kétoldalú tárgyalást, bár ennek őszinteségében mindig joggal kételkedhettünk, hiszen a valódi diplomáciai eredmény a Kreml részéről az, amikor az USA kétoldalúan beszélget Moszkvával, ezzel degradálva mind Kijev, mind az európai országok helyzetét. 

• A trollkodás mesterfokozatára az orosz elnök pénteken kapcsolt át: bár Zelenszkijjel nem hajlandó találkozni, cserébe viszont fogadta Gerhard Schröder volt német kancellárt és Gazprom-lobbistát, akiről korábban azt mondta, megfelelő tárgyalópartner lenne az EU képviseletében. 
  

• A Financial Times szerint az ukrán diplomácia a háttércsatornákon is próbálkozik, május során Roman Abramovics oligarcha közvetítésével kezdeményezett találkozót Putyinnal, de a jelek szerint ez nem volt sikeres. Tehát amikor arról olvasunk itt-ott, hogy az oroszok „akarnak békét”, akkor azért nyugodtan diszkontáljuk az állítást a valódi szintjére. 

A hírhedt Szentpétervári Gazdasági Fórum további illiberális párbeszédeknek adott helyt. Emlékezetes, hogy ez az az esemény, amelyen 2009-ben Orbán Viktor összebarátkozhatott Putyinnal. Ezúttal Markus Frohnmaier, az Alternatíva Németországért (AfD) külügyi szóvivője és parlamenti frakcióvezető-helyettese találkozott Alekszej Miller Gazprom-vezérrel és Kirill Dmitrijevvel, az orosz szuverén vagyonalap vezetőjével. Frohnmaier állítása szerint a gázszállítások visszaállításáról beszélt velük. 

• Hogy a beszélgetések mégse legyenek olyan egyszerűek az európai orosz befolyásoló ügynökök és tartótisztjeik  a pétervári AfD-delegáció és az oroszok között, Ukrajna dróncsapásokat mért egy szentpétervári olajterminálra és egy hadihajókat gyártó szárazdokkra szerdán, éppen a Fórum megnyitója előtt. Később a lakosokat is a házukban tartották egy időre.
  

• Putyin biztonságérzetén nem sokat segített egyébként az iráni ajatollah likvidálása sem: mivel a teheráni biztonsági kamerarendszert tudta használni az izraeli felderítés a célpontok lokalizálására, rutinjuk feltérképezésére, így Putyin már a saját rendszereitől is tart az FT értesülései szerint. 

Nyomás Ukrajnán

Nemcsak a magyar–ukrán csúcsot halasztották el, több helyen érzékelhető a nyomás Európa felől is Kijev irányában. Egyre többször felmerül az európai országokban, hogy  a hadra fogható ukrán férfiaktól meg kell vonni az átmeneti védelmet az EU-ban. Magyarul a 23 és 60 év közötti férfiakat az ukrán frontra küldenék. Johan Forssell svéd migrációs miniszter a Belügyi Tanács margóján azt mondta, erős konszenzus van az uniós tárcavezetők között ebben a kérdésben. Így a 2027 márciusáig adott átmeneti védelmet e kör kapcsán lehet, hogy nem újítják meg. 

• Most egy pillanatra képzeljük el, hogy valamely rokonunk egy Magyarországot ért támadás elől külföldre menekült, és a befogadó ország egyszer csak úgy dönt, hogy inkább visszaküldi a frontra. Kiváló polarizált vita várható: a haza védelme mint közös kötelesség vs. az egyéni döntés szabadsága, hogy fegyverrel védd-e az országot. Mindkettőre tudunk érveket mondani, a kérdés az, hogy ez a fenti uniós döntés vajon tényleg képes-e visszaterelni a fiatal ukrán férfiakat a frontra, vagy azok majd lemondanak inkább állampolgárságukról, esetleg más kontinensre vándorolnak tovább. Nagyon nehéz erkölcsi kérdések ezek, amelyekbe most belefutott a politika.
  

Június 7-én pedig Zelenszkij Londonban találkozott Keir Starmerrel, Emmanuel Macronnal és Friedrich Merzcel. A megbeszélés célja Ukrajna katonai és politikai támogatásának megerősítése volt, részben a pénzügyi lehetőségek felmérésével, részben pedig az E3-ak (fenti három ország) vezetői által elképzelhető orosz–európai megegyezési feltételek kezdeti belső körös tisztázásával. Sokatmondó, hogy a hajlandók koalíciója és minden egyéb felállás mellett azért az E3 valóság adhatja Európa katonai súlyát.  Készek az USA helyett belépni egy orosz–európai tárgyalásba. Na nem Schröderrel persze. 

A hét végén orosz dróntalálat érte a csernobili atomerőmű egyik, elhasznált fűtőelemeket tároló létesítményét. Újra lehet nézni az HBO-n a remekbe szabott Csernobil sorozatot a hangulathoz. 

A hírlevélben igyekszünk, hogy egyes ügyeket ne csak az izgalmas szakaszaiban nézzünk meg, hanem a végéig kísérjük őket. Így most röviden három korábbi kormányzati küzdelmet tegyünk a helyére: 

• Dániában mégis Mette Frederiksen eddigi dán miniszterelnök alakít ismét kormányt, hiába próbálkozott meg ezzel Troels Lund Poulsen is menet közben. 
  

• Szlovéniában feláll Janez Janša kormánya, tehát papíron néppárti miniszterelnök lesz. Igaz, Orbán Viktor régi jóbarátjáról van szó. Kiderülhet nemsokára, hogy ő is pragmatikus-e. 
  

• Végül a román kormányválság a következő fejezethez ért: Eugen Tomacot bízta meg az államfő a kormányalakítással, ami egy technikai művelet. A második megbukott kísérlet után lehet csak feloszlatni a parlamentet, tehát az első körbe küldött jelölt tipikusan vattafunkcióval rendelkezik, hogy szépen mondjuk. 

A Neighbors 2026 éves kiképzésen az Ohio National Guard, a Magyar Honvédség és a Szerb Fegyveres Erők közösen vettek részt. Caroline Savage amerikai ügyvivő nagykövet és Matthew Woodruff vezérőrnagy itt épp Sándorfalván cseveg. Gondoltátok volna, hogy e három fél közösen gyakorol?

Amerikai forró piték

Washingtonban elkezdtek aggódni azon, hogy az iráni tárgyalásukat lehallgatja Izrael. Felcsavarták az óvatossági gombot. A másik kezükkel viszont sikerült nemzeti hírszerzési igazgatónak kinevezni Bill Pulte-t, aki korábban egy nem éppen szomszédos szakmai területen, ingatlanhitelezés-felügyeleten dolgozott. Korábban a nagyapja által alapított ingatlanfejlesztőnél, a PulteGroupnál volt, így a néhány maradék még húzható szemöldök felhúzódott DC-ben, de ez természetesen semmit sem fog változtatni Trump döntésén. 

• Stephen Buyer egykori republikánus képviselő, akit 22 hónap börtönre ítéltek tiltott belső tőzsdei ügylet miatt, kegyelmet kapott az elnöktől. Ennek se lesz nehéz a demokrata társadalmi üzenetét kitalálni. 
  

• A Pentagon eközben felvett egy elítélt január 6-i lázadót érzékeny terrorelhárítási munkára. Mondjuk rablóból-lesz-pandúr alapon működhet, csak kérdés, hogy akar-e pandúr lenni az emberünk. 
  

• A védelmi miniszter gyorsan tartott egy kultúrharcos beszédet a normandiai partraszállás évfordulóján: az irreguláris tengeri migrációra utalva azt mondta, hogy ma az európai tengerpartokat „eltérő, veszélyes ideológiákat” képviselő emberek lepték el, és azon lamentált, hogy „mikor tesznek már valamit az európai fővárosokban ezen invázióval szemben?”
  

• A kultúrharcos nyomás utolérte az FBI-t is, ahonnan kirúgtak öt elemzőt, akik korábban a katolikus fundamentalisták radikalizációjáról írtak. 
  

• Végül, Trump sógorának tervezett tiranai ingatlanprojektje verte ki a társadalmi biztosítékot, és óriási albániai tüntetés alakult belőle „Albániából nem lesz Dubaj” szlogennel. Edi Rama kormányfő közölte, hogy a tüntetések és a korrupcióellenes hivatal a napokban indult vizsgálata sem akadályozhatja meg az 1,4 milliárd eurós beruházást. Nnna, majd az EU vizsgálhatja a jogállami feltételeket! 
  

A magyar felfejlődés

A második állománygyűlésen is túlesett Külügyminisztérium, vezetője pedig a legbefolyásosabb magyar nő lett a Forbes listán. Megjárták a miniszterelnökkel Berlint és Párizst, ezzel lassan visszakapcsolva a diskurzusba Budapestet a nagyobb nyugati partnerekkel, remélhetőleg majd alacsonyabb szinteken és új nagykövetekkel is. A kétoldalú találkozók fontosak, hogy e szinten beindítsák a kémiát, utána viszont úgy mondják, hogy ezt „le is kell dolgozni”. Erre az új államtitkárok, helyetteseik és az egész apparátus készülhet. Az most fog kiderülni, az intézményi tudás mire képes, ha nem tartják súlyos mozdulatlanságban felülről.

A Te döntésed!

A hírlevél tehát a Substackra költözik, bizony pár kattintással jár, hogy továbbra is megkapd, ha szeretnéd, iratkozz át most, ne halogasd! :) Sőt, jó apropó, hogy másoknak is ajánld, hogy megismerkedhessenek a Substackkel, és rögtön egy jó heti hírlevéllel! Köszönöm az eddigi figyelmed, és számítok rá a következő hónapokban is! Szép hetet! 

Botond