Luxizás és ketrecharcoskodás

Sziasztok!

Először is minden eddigi átiratkozónak nagyon köszönöm, hogy vettétek a fáradtságot és már átugrottatok a Substackre! A többieknek még van két hete, amíg kapjátok a Partizántól is a hírlevelet, utána júliustól már csak a Substacken fut majd. A visszajelzéseitek alapján készítettünk egy rövid infografikát az átiratkozásról, főleg azok számára, akik eddig nem rendelkeztek Substack-fiókkal, hogy egyszerűbb legyen ez az ugrás.

• Nagyon köszönöm, hogy a múlt héten a jó idő ellenére több mint 130-an úgy döntöttetek, hogy a Heti Feledy Klubon töltitek a kedd estéteket. Remélem, hogy Ti is jól éreztétek magatokat, néhányatokkal a székek elpakolásáig maradtunk még! Meglátjuk, a nyár mit enged, de legkésőbb ősszel szeretnénk jelentkezni a következő Klubbal!
  

• Viszont addig is adódik még egy találkozási lehetőség: június 24-én este 18 órától a Jurányiban tartjuk Pap Szilárddal az utolsó Birodalom-felvételt, közönség előtt. Itt tudsz regisztrálni az eseményre. Jó lesz ez is, ahogy a legutóbbi alkalommal végre stúdióban tudtuk felvenni a Szilícium-völgy urainak világhódító elképzeléseiről szóló adást is.
  

• Így június 24-én ezzel a közös fellépéssel zárul az állandó együttműködésem a Partizánnal. Hálával gondolok vissza az elmúlt 4 évre, szuper szerkesztőséget hozott össze a kormányzati prés! :) 

Születésnapi banzáj

Most pedig forduljunk rá Trump 80. születésnapjára, és hogy milyen ajándékokat szedett össze magának az elnök. A ketrecharcos epizód a Fehér Ház gyepén már önmagában hír lett volna, még a mai időkben is. Így viszont egybeesett nemcsak a „250 éves az USA” ünnepségsorozattal, hanem Trump nyolcvanasával és az iráni tűzszüneti megállapodás bejelentésével is.

• Mi mást is kívánhatna magának egy elnök a 2. ciklusában? A saját maga által indított iráni háború lezárását most 39. alkalommal (!) jelentette be. Ennek ellenére a szakértők bizakodóbbak, hogy ez most komolyabb a korábbiaknál. Pénteken írhatják alá a teheráni képviselőkkel az egyelőre 14 pontos megállapodást, amely 60 napon belül egy „végleges dealt” helyez kilátásba. Tehát azért még ne dőljünk hátra, de az olajpiac láthatólag fellélegzett. 
  

• A nagy ünneplés tetejébe Trump a franciaországi Evianba utazhatott ezután a G7-csúcsra, ahol több kétoldalú találkozót bonyolított, többek közt az indiai kormányfővel, akivel személyesen nem is futottak össze híres összeveszésük óta. A G7 után pedig jön majd az európai uniós csúcs, erről majd külön.

Hozzáférést adni vagy megtagadni, ez itt a kérdés

De ha mindez nem lenne elég egy hétvégére, még egy újabb nagy fordulat becsúszott a Fehér Ház AI-politikájába. Nevezetesen vasárnap megtiltották a nem amerikai állampolgárok számára az elérést az Anthropic legújabb Mythos és Fable modelljeihez. Ez utóbbiban ugyan korlátozták a veszélyes funkciókat például a kibertámadások és biológiai fegyverek elvi konstrukciója terén (hogy ilyesmikben senkinek ne tudjon segíteni a modell), ám az is kiderült menet közben, hogy ezeket a korlátokat már ügyes hackerek minimum feszegették, ha nem átjutottak rajta.

• Dőljünk hátra és értelmezzük ezt a lépést a geopolitikai valóságban is: a NATO-szövetségeseket és az Anthropic nem amerikai dolgozóit is érinti az intézkedés, durván megvillantva az AI-elérés mint hatalmi intézkedés valóságát. 
  

• Az USA korábbi kezdeményezése, a Pax Silica (Szilícium-béke, utalás a korábbi Pax Americanára) nyomán azt is jelezte a partnerországok felé, hogy az AI-ellátási láncban lát Washington együttműködési lehetőséget, bár egyelőre az adminisztráción belül vita tárgya, hogy a valóságban ez szoftveres, hardver vagy az ellátási lánc egyéb részein lesz érdemben kivitelezhető. 
  

• A fenti letiltós döntés azért durva, mert korábban az amerikai AI-akcióterv éppen azt irányozta elő, hogy exportálni kell az amerikai technológiai tudást. Itt tehát nő a feszültség, mivel hatalmi eszközzé vált az AI, nem puszta exportcikk – egyelőre. 

Mindig van lejjebb! 

Ha lenne kelet-európai tanulsággyűjtemény, akkor alighanem a top10-ben szerepelne az örök igazság, hogy „mindig van lejjebb”. Ezúttal ezt egész komolyan vették a nyugati oldalon is. Az európai kedélyeket egy új, akadémikusok és kutatók által írt jelentés borzolja, amely egy vélt 2031-es negatív AI-forgatókönyvet részletez. Ebben az EU csatáról csatára veszíti el önállóságát az USA tovább növekvő AI-dominanciájával szemben és gyakorlatilag azt vizionálják, hogy 2031-re már sokkal rosszabb állapotban lehet Európa, mint azt most gondoljuk. Mi a helyzet most a terepen? 

• Az egyetlen ringben maradt európai AI-cég, a francia alapítású Mistral most készül 3 milliárd eurós tőkebevonásra, amivel 20 milliárd köré érhet a kapitalizációja, amely duplája lenne a tavaly szeptemberinek. Ezek a legjobb európai számok, és akkor ezzel szemben áll az USA pénzesője. Az Anthropic májusban 65 milliárdot szedett be és ezzel 965 milliárdra ért a cég értéke, míg az OpenAI márciusban 122 milliárdos tőkebevonást hajtott végre és most kb. 850 milliárd fölé ért ezzel értékében. Hümm. 
  

• Mondhatnánk, hogy majd az energiaháborút nyeri meg Európa, na de ugye ebben sem állunk jól. Kevesebb a pénz a fejlesztésre, hiszen nincs egységes európai tőkepiac a mai napig. Drága az energia, úgyhogy ha lenne is rengeteg vas (esetünkben csip), még a működtetése is többe kerülne. Cserébe ez sincs nagyon, hiszen a holland ASML-t leszámítva a csipipari értékláncban jobbára jelentéktelen a kontinensünk.
  

• A Mistral 2027 végére 200 megawattos adatközpont-kapacitást épít, az Anthropic ezzel szemben az Amazonnal 5 gigawattra szerződött mostanában, év végéig további 1 gigawattot vesz át. 
  

• Hogy hol a kiút? Az uniós technológiai szuverenitásról szóló jogalkotási csomag azon igyekszik, hogy a belső európai keresletet az EU-n belül tartsa és ezzel felpumpálja az európai cégek bevételét, és a szokásos adatvédelmi úton igyekszik a nagy amerikai cégeket európai adatközpont-építésre rávenni.
  

• Ennél egy fokkal közelebbi lépés lehet, hogy az EU általános felhasználású helyett kisebb, célzott AI-platformokat épít, amelyekbe kisebb beruházás elegendő, viszont piacképesek lehetnek: legyen szó egészségügyről vagy az ukránok harctéri DELTA rendszeréről, ezek nagyon is működőképesek. Egyelőre ezek a morzsák maradnak.

Az ukrán hadszíntér globális visszakötése

Az ukránok elleni orosz agresszióra nézve is e fenti két nagy bekezdés lesz meghatározó a következő időben: egyrészt az AI és az autonóm drónok fejlődése, amellyel az ukránok nagyon komolyan kísérleteznek, lehagyva az európai gyártókat. Másrészt az iráni konfliktus intenzitásának esetleges csökkenésével Trump újra a Putyin–Zelenszkij közvetítés felé fordulhat.

• Ez utóbbit jelzi rögtön, hogy telefonálásba kezdett Zelenszkijjel és Putyinnal a tűzszünetről. Mindenki a maga szája íze szerint értelmezte utólag a beszélgetést a szülinapossal. A moszkvai szóvivő szerint Trump megígérte Putyinnak, hogy majd nyomasztja Kijevet és az európaiakat, hogy tűzszünetre foghatóak legyenek. Ezzel szemben Zelenszkij szerint majd a G7-találkozó margóján folytatják Trumppal a beszélgetést, és közben bedobta azt is, hogy akár az USA-ban is szívesen találkozna Putyinnal.
  

• Trump közvetítő lendületét erősíti a közelgő félidei választás, ahova minden terelő téma jól jön. Az iráni fiaskót se biztos, hogy nehézségnek élte meg, könnyen lehet, hogy ebből is erőt merít, hiába teljesen másik hadszíntérről van szó, más kondíciókkal.
  

• Végül pedig ne felejtsük el, hogy alapvetően üzletelni szeretne az oroszokkal (amit Putyin a végtelenségig kihasznál), és erre azért ketyeg az óra a Trump-klánnak, tehát a Witkoff–Kushner duó ezt szeretné nyélbe ütni. 
  

• Az oroszok eközben éppen hétfőre virradóra a háború legdurvább, kifejezetten az ukrán épített kulturális örökséget célzó dróncsapást hajtottak végre, UNESCO-világörökség épületek és sok minden más ellen. 
  

• Mindig van miben reménykedni: ha már a Putyin romló egészségi állapotáról szóló pletykák mindig túlzónak is bizonyultak, újabban Ramzan Kadirov csecsen vezér betegségének híre indította be a Telegram-csatornákat, illetve feltűnő, ahogy 18 éves fiát igyekszik a legkülönbözőbb állami tisztségekbe berakni. Maga Ramzan is apja után „örökölte” a csecsen trónt Putyinnal kötött titkos egyezségen keresztül, és még így is közel öt évébe telt anno megszilárdítani hatalmát, és az ellenséges családokkal leszámolnia. Ez most sem lenne másképp a szakértők szerint, tehát hiába igyekszik elrendezni a hatalmi átörökítést, túl sok ellenséget gyűjtött ahhoz, hogy ők ezt tétlenül nézzék. Óriási ajándék lenne Kijevnek egy újabb csecsen konfliktus. Nem véletlen ismerték el Csecsenföld önállóságát az ukránok 2022-ben és igyekeznek mindent megtenni a csecsen ellenzék támogatásáért. 
  

• A G7 nyitányára derült ki a briteknél, hogy a Kreml európai szabotázskampányának keretében gyújtották fel Keir Starmer kormányfő lakását és autóját tavaly. Az ügyben hétfőn a londoni bíróság egy ukrán és egy román állampolgárt elítélt, őket oroszok bérelték fel a Telegramon. Ez most már szinte mínuszos hír, pár éve még címlapon lett volna.

Vajat vagy harcot?

A brit védelmi miniszter lemondása nemcsak Keir Starmert rázta meg, súlyos jelzés volt ez a brit haderő készültségére nézve is. Hiszen éppen azzal indokolta a távozó John Healey a döntését, hogy nincs elég forrás a szükséges karbantartásokra se, nemhogy komoly fejlesztésekre. A „guns vs. butter” probléma a következő törésvonal lesz – ne legyenek kétségeink –, amelybe az orosz trollok is majd örömmel szórják minden európai országban a sót. Hiszen az oroszbarát szélsőségek majd azzal jönnek, hogy nem kell készülni a háborúra Moszkvával, ne arra menjen a pénz. A realisták ezzel szemben azt mondogatják egyre hangosabban, hogy az oroszok nagyon tudatosan folytatják az infrastruktúra kialakítását nagyobb műveletekhez az északi NATO–orosz határon. Így például a finn vezérkari főnök szatellitfotókat mutogatott a bővítésről. 

• Hogy a német tankok mennyire nincsenek bevethető állapotban, arról sokszor írtam már, finom csemege, hogy most az USA F–35-ös gépeiről írta meg azt a Military Times, hogy 4 gépből csak 1 bevetésre kész. A brit atomtengeralattjáró-flotta állítólag még rosszabb állapotban van. 
  

• Ez utóbbi sem biztathatja túlságosan a Healey lemondása idején épp Londonba látogató ausztrál védelmi minisztert: az AUKUS-egyezmény ugyanis épp atommmeghajtású tengeralattjárókat ígért nekik, de ha otthon se tudják ezt menedzselni a britek, az nem sok jót jelent az ausztráloknak sem…

Pártdemokrácia?! 

Jordan Bardella nemcsak a szélsőbal és a középjobb kihívója, hanem egyre inkább úgy tűnik, hogy a párton belül Marine Le Pennel szemben is önálló arculatot építget.

• A fiatal politikus egy FAZ-interjúban kiállt a Friedrich Merzcel való kooperáció mellett, ami szembemegy Le Pen évtizedes német idegenkedésével. Ha ez nem lett volna elég, még a párt hivatalos nyugdíjpolitikáját is eltolta magától, és – horribile dictu a francia állami paternalizmusban – tőkepiaci elemekről beszélt. Eddig elkerülték a belső viták kipattanását; július 7-én eldőlhet, hogy a bíróság még tartja-e Le Pen további eltiltását. Így különösen érdekes, hogy Bardella ezt nem várja be, hanem már most önállóságot csillogtat. 
  

• Posztorbáni patrióták. Sőt, Bardella még a lengyelekhez is ellátogatott a belga Vlaams Belang után, hogy ne hagyjon kétséget az orbáni űrt betöltendő szándékáról, mégiscsak ő a Patrióták európai parlamenti frakcióvezetője.
  

• Luxizás. Bardella legfrissebb kihívása a Paris Match címlapján érkezett: korábban már lencsevégre kapták őket, de a monacói F1-es versenyen bebizonyosodott, hogy új barátnője XIV. Lajos leszármazottja, Bourbon-Szicíliai Mária Karolina, egy 22 éves, igazi olasz hercegnő. Ez nem biztos, hogy a munkás szavazókat lázba hozza majd, és a sajtó így különös figyelmet fog szentelni Bardella luxizós hajlamára, ami szembe megy Le Pen évtizedeken át épített imázsával. 

Jöhetnek a bevándorlók 

A svájciak leszavazták azt a kezdeményezést a hétvégi népszavazáson, amely 10 millió főben maximálta volna az ország lakosságát, ezzel limitálva a bevándorlók számát. Ez a vendégmunkásoknak a svájci gazdaságra gyakorolt kedvező hatását is korlátozta volna, úgy tűnik, ezt értékelték a szavazók. Mivel a svájci lakosság 28%-a nem svájci születésű az európai 14%-os átlaggal szemben, ezért különösen súlyos fejlemény ez a migrációkritikus szélsőjobb irányába: lám, még a bevándorlóország sem állt ki a migráció megállítása mellett. Vagy csak megértették azt is, hogy a migráció új hullámairól szóló vitához képest egy másik közéleti feladvány a generációkkal korábban érkezett, mára állampolgársággal rendelkező, radikalizálható személyek problémája. 

Jogszolgáltatás megkésve, de legalább

Két nemzetközi szervezet lépett a beosztottjaik által elkövetett szexuális bűncselekmények ügyében. 

• Karim Khant, a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészét felfüggesztették. A vádak lényege az, hogy egy női beosztottjával szemben hosszabb időn át nem beleegyezésen alapuló szexuális érintkezés történt, amit az ENSZ belső felügyeleti vizsgálata szerint „ténybeli alappal” lehetett alátámasztani, ezért az ügy most az ICC tagállamainak fóruma elé kerül, amely végül a hivatalban maradásról vagy az eltávolításról dönthet. 
  

• Az AP által megszerzett, Orvosok Határok Nélkül (MSF) által készített belső jelentés 82 szudáni nővel készített interjúra és az ennek nyomán lefolytatott vizsgálatra épül: 59 súlyos visszaélést írtak le, aminek következtében 18 munkatársat elbocsátottak. A dokumentum szerint egyes esetek már szervezett szexuális kizsákmányolás, sőt emberkereskedelem gyanúját vetik fel. A legsúlyosabb állítások szerint egyes segélymunkások az étel, víz, vagy munkalehetőség kiadását pénzhez vagy szexhez kötötték. A botrány súlyát a kontextus adja: Kelet-Csádban a szudáni háború kezdete óta több mint 900 ezer ember keresett menedéket, miközben az ENSZ szerint Csád összesen már több mint 1,5 millió menekültet fogadott be. Tragikus, hogy a humanitárius rendszer legsérülékenyebb pontjain a segítséghez való hozzáférés maga válhat a kizsákmányolás eszközévé, ugyanakkor az alulfinanszírozottság és a káderhiány ezen sem segít. 
  

• A norvég trónörökös fiát is elítélték nemi erőszakért. 

Szép új világ! 

Elon Musk SpaceX-részvénykibocsátásába biztos, hogy a magyar médiában is belefutottatok, erről most nem írok részletesen, viszont tény, hogy ezzel az első dollárbilliomos földlakót láthatjuk. A 2024 novemberében, az amerikai elnökválasztás körül még „csak” 350 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező Musk megháromszorozta vagyonát két éven belül. Ezzel nemcsak a korábbi sztárallűrök, ketamin és egyéb furcsaságok járnak, immár Ford nyomába lépett. Annak idején ugyanis a híres autógyártó próbálkozott azzal, hogy teljesen saját városi ökoszisztémát épített Fordlandia néven Brazíliában, kaucsukültetvényen dolgozó emberek és menedzsereik számára. Musk se kevesebbet céloz a texasi Starbase városkában, amelyet gyakorlatilag már a SpaceX-lakosok népesítenek be. Fordlandia lakosai viszont 1930-ban fellázadtak, felégették a várost és ezzel véget ért Ford városépítő kalandja. Musk most sokkal jobban áll, mindez az AI-korszakban, a tömegmanipuláció sokkal tökéletesebb szintjei közepette. 

• Itt tudtok egy WSJ-riportban az AI munkaerőpiacra gyakorolt hatásairól olvasni egy összehasonlító anyagot, ahol több tucat szakértő véleményét vetik össze. Szép új világ! 

A nagy eseményeket megkapjátok a médiából, az eheti hírlevélben igyekeztem az apró, de tendenciózus eseményeket láncba fűzni. Ha tetszik az ilyesfajta megközelítés, amikor sokat forgatjuk a Rubik-kockát és tényleg megnézzük ugyanazt a kockát sok oldalról, légyszi küldjétek tovább a hírlevelet másoknak is, illetve Ti is és a család, barátok is iratkozzanak fel a Substack-verzióra! Ha részletet szeretnétek megosztani a hírlevélből a közösségi médiában, nyugodtan lehet idézni a forrás megjelölése mellett. Köszönöm a támogatásotok ebben!!

Sziasztok,

Botond