❌ Miért mondanak le polgármesterek Pápától Orosházáig?
- Ittzés Ambrus
- ápr. 7.
- 3 perc olvasás
Nem lehet azt mondani, hogy Orosházáról különösebben jó hírek érték volna el az országos nyilvánosságot az elmúlt években: a kórházigazgatót felmentették, miután kiderült, hogy magánklinikát üzemeltet a városban, de azóta is bőven akadnak gondok az intézménnyel, harmadára csökkent a nagy múltú üveggyár dolgozóinak száma, és ideiglenesen bezárt a fürdő nagy része is.
Extra tartalmakért kövesd a Vétót Facebookon és Instagramon is! Nem minden fér bele a heti adásunkba. Ha elmelyédnél a heti Vétó témájában, vagy olvasnád Ruff Bálint gyorselemzéseit, várunk a saját Facebook- és Instagram-oldalunkon! |
Az orosháziak júniusban kifejezték elégedetlenségüket: a fideszes Dávid Zoltán helyére az ellenzéki Raffai Jánost szavazták meg polgármesternek. De a váltás közel sem haladt simán. A részleteket pl. itt tudod elolvasni, de most csak az egyik aspektusát szeretném körüljárni a történetnek.
Orosházán is hasonló történt, mint korábban Pápán, illetve most hétvégén Mosonmagyaróváron. Ezeken a helyeken júniusban ellenzéki polgármestert választottak a helyiek, aki közben egyéni képviselőként is bejutott a közgyűlésbe. Ilyenkor - a kormányhivatal jogértelmezése miatt - a polgármesternek nem jár külön szavazat polgármesterként és képviselőként a helyi testületben. Ennek nincs különösebb szerepe, ha a képviselő-testület és a polgármester összhangban működnek.
Csakhogy több városban is szavazategyenlőség alakult ki, a helyi Fidesz pedig bizonyos helyeken úgy döntött, hogy amennyire csak lehet, blokkolni fogja a megválasztott polgármester munkáját. Itt jön képbe a politikai bátorság: mind Grőber Attila Pápán, mind Szabó Miklós Mosonmagyaróváron úgy döntött, hogy lemond egyéni mandátumáról, hogy egy időközi választáson egy új ember a saját csapatából újra megnyerje a körzetet, és így meglegyen a plusz szavazatuk a közgyűlésben. Hiszen polgármesterként továbbra is szavazhatnak, de bejön mellé még egy egyéni mandátum. (A műfajról Bódi Mátyás is írt a Választási földrajzon.
Visszatért az Amerikánó csapata, elindult a Birodalom! A Vétóban csak érintőlegesen szoktunk külpolitikai témákkal foglalkozni. De a tavalyi év nemcsak a magyar, de a nemzetközi politikában is új fejezetet nyitott. Április 2-tól ezért elindult a Birodalom, a Partizán és 24.hu közös külpolitikai elemzőműsora, amelyben Feledy Botond, Kerner Zsolt és Pap Szilárd segít eligazodni a világpolitika forgatagában |
Na de mi történt Orosházán? Raffai János egy civil szervezet színeiben, az ellenzéki pártok támogatásával megnyerte a polgármester-választást. Egyéniben is mandátumot szerzett, de nem lett többsége a képviselő-testületben. 6 képviselője lett a Válaszd Orosházát!-nak (ez Raffai csapata), 6 a Fidesznek. De lett 1 a Mi hazánknak és 2 a Közösen Orosháza Városáért-nak is. Utóbbi egyesület nem azonos a Válaszd Orosházát!-tal, hanem Szabó Ervin, korábbi jobbikos politikus szervezete, aki a 2022-es választás után kiszállt az ellenzéki összefogósdiból.
Tehát bár Raffainak nem lett többsége, a Fidesznek sem lett, így a mérleg nyelvét jelentő egyéb képviselőkön volt a világ, vagy legalábbis Orosháza szeme: Szabó Ervin és Nagy Zsolt pedig a Fidesszel kezdtek szavazni.
Raffai lemondott egyéni mandátumáról, hogy bevesse a pápai módszert. Viszont jogosan merül fel a kérdés, hogy minek, hiszen plusz egy képviselő még mindig nem jelent többséget a testületben, ha Szabó és Nagy továbbra is a Fidesszel tart. Mondhatnánk tehát, hogy teljesen fölösleges kockázat.
Szerintem a helyzet pont az ellenkezője. A márciusi időközit megnyerte a Válaszd Orosházát!-jelöltje, és ez bár többséget nem teremtetett, egy hangulatot mindenképp. A polgármester szervezete háromnegyedes(!) többséggel nyerte meg az 1. választókerületet, az orosháziak elmondhatták, ki mellett állnak a polgármester és a képviselő-testület konfliktusában. Hosszútávú megoldást ez nem jelent, mégis fontos eszköz. Azt mutatja az orosháziaknak, hogy a város vezetői nem nyugodnak bele a helyzetbe, hanem hajlandóak kezdeményezni, megragadják az alkalmat, ha a politikai felhatalmazás eredményre juttatásáról van szó.
A kérdés most az, hogy ezen az úton végig akar- és végig tud-e járni a városvezetés. Ténylegesen feltárják-e az előző, fideszes vezetés ügyeit, be tudják-e bizonyítani a választóiknak, hogy komolyan gondolták, mikor elszámoltatásról beszéltek. Hiszen a felhatalmazást erre kapták.
A Partizán Turnája robog tovább, a Vétóval legközelebb április 25-én, Dunaújvárosban találkozhattok. Addig szokott módon, a stúdióból jelentkezünk minden csütörtökön.

Maradj velünk a következő hetekben is,
Ittzés Ambrus
szerkesztő