Három részes sorozatom zárásaként a közbeszédben is sokat emlegetett “győzteskompenzáció” intézményét mutatom be, eloszlatva pár tévhitet ezzel kapcsolatban, illetve már előre reflektálva az esetleges eltörlése után kialakuló politikai diskurzusra. A Fidesz által 2011-ben bevezetett módszer ugyanis eddig háromszor hozta el számukra a kétharmadot, e nélkül Orbán Viktornak 2014 óta nem lenne meg az alkotmányozó többsége. De hogyan is működik ez a “csodafegyver” és hogyan lehet

A múlt heti hírlevélben  a választókerületi rendszer egyik aspektusát (a malapportionment-et) fejtettem ki, viszont a sokak által ismert gerrymandering  jelenségről nem ejtettem szót.  Malapportionment-ről akkor beszélünk, ha valamelyik fél előnyre tesz szert azért, mert az egyik választókerületben sokkal kevesebben élnek, mint a másikban. Ugyanis ahol kisebb a lakosságszám, ott egy-egy választó szavazata többet ér, mint ahol többen laknak. A múlt heti hírlevél alatti komment

Az előző héten bemutatott mandátumszimulációnál az éles szeműek kiszúrhatták, hogy a Tisza Párt biztos mandátum-többségéhez közel sem elég a Vétó stúdiójában minden héten bemutatott 54 választókerület megnyerése, sokkal inkább 60-64 egyéni győzelemmel lenne meg a kormányalakításhoz szükséges számú képviselő. Ez pedig részben annak köszönhető, ahogy a Fidesz még 2011-ben átalakította a választókerületeket, majd módosította azokat 2024. novemberében. Még mielőtt azonban bárki e

A teljes magyar politikai közvélemény azt találgatja már 2025 őszén, hogy mi lesz a 2026-os országgyűlési választás végeredménye, és vajon tényleg legyőzhető-e a 16 éve uralkodó kormánypárt. Ebben a környezetben továbbra is – egyéb gyengébb és közvetettebb indikátorok (munkanélküliség, reálbérnövekedés, fogyasztói árindex) mellett – a közvélemény-kutatások szolgálnak a legbiztosabb információval a pártpreferenciák alakulásáról. Ezeknek felméréseknek azonban mindig van némi bi

A tárgyban meglévő kijelentést már annyiszor hangoztattam különböző nyilvános fórumokon, hogy én is unom magamat. A 2025 júniusában közzétett öt kutatás mandátumbecsléseiből viszont valóban azt a tanulságot lehet levonni, hogy a 2026-os választás is a választókerületekben fog eldőlni. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az itt bemutatásra kerülő mandátumszámok valóban csak becslések, amelyekben a 2024-es EP választás eredményeire vetítem rá a közvélemény-kutatások országos és t

E hét hétfőjén zajlott le az akár történelminek is nevezhető szakpolitikainak mondott vita az ATV stúdiójában a Fidesz és a Tisza Párt...

A tegnapi nap tette közzé a KSH, hogy idén áprilisban a hazai bruttó átlagkereset már 708 ezer forint, míg a medián kereset 565 ezer...

Egy évvel ezelőtt zajlott az önkormányzati és az európai parlamenti választás, és azóta a hazai politikai élet fenekestül felfordult, melyet a közéleti diskurzus intenzitása és a különböző közvélemény-kutatási eredmények is mutatnak. Ezek azonban továbbra is csak közvetett információval szolgálnak a pártpreferenciák alakulásáról vagy a társadalom aktuális véleményéről. Ettől eltérően egy időközi választás az adott helyben lakó társadalomról teljesebb képet tud adni. Ezért jel

A kicsi, 3000 fő alatti településeknek kiemelt jelentősége van a 2026-os parlamenti választások szempontjából. Bár a magyarországi települések közel 85 százaléka 3000 fő alatti, a lakosság mindössze 23,9 százaléka lakik ilyen településen a 2022-es népszámlálás szerint. Igaz, a kistelepüléseken élők aktívabbak a választásokon, ennek ellenére az összes érvényes szavazatból is csupán mindössze 25,1 százalék származott ekkora településekről. Összehasonlításképp a csak budapesti s

A Partizán Vétó című műsorában szereplő 54 kerület - melyet a díszletben lévő térképen kék színnel jelölünk - mutatja meg a Tisza számára minimálisan szükséges, de nem elégséges egyéni győzelmeket egy Fidesszel szembeni kormányváltás eléréséhez. Az utóbbi időben azonban olyan közvélemény-kutatások láttak napvilágot, amelyben Magyar Péter már a kétharmados győzelem elérését vizionálja. Az országgyűlési választás azonban nem az országosan leadott szavazat-arányokon fog eldőlni,

Közhely, hogy szerte a világon, de Magyarországon különösen elég magas a gazdasági szavazás aránya, hiszen szinte mindig akkor történt jelentős változás a politikai pártok támogatottságában, amikor gazdasági visszaesés vagy reálbér-csökkenés volt. A 2022-es országgyűlési választást követően ismét beköszöntött egy ilyen időszak. A következő ábra látványosan szemlélteti az árak növekedésének és a reálkeresetek csökkenésének időbeli együtt mozgását. A szürkével kiemelt rész a 20

A rendszerellenes jelöltek győzelme a román elnökválasztás megismételt első fordulóján A mostanában pozitív gazdasági kontextusban sokat emlegetett “bezzeg” Romániában vasárnap tartották meg az elnökválasztás első fordulójának megismételt változatát, amelyre azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság megsemmisítette a 2024 novemberében tartott eredeti első fordulót. Călin Georgescu első helyen befutott jelölt körüli szabálytalanságokra hivatkoztak, miután az erősen szélsősé