Visszatérő kritika a választási rendszer 2011-es átalakításával kapcsolatban, hogy a Fidesz által megalkotott rendszer aránytalanul jutalmazza a győztes pártot. A Fidesz listája valóban úgy szerzett háromszor is kétharmados többséget a parlamentben, hogy az országos támogatottsága csak egyszer haladta meg az 50 százalékot, 2014-ben pedig nem érte el a 45 százalékot sem. Az viszont már a múlt homályába vész, hogy a 2011 előtti választási rendszer is meglehetősen torzított a gy

Amikor az egyéni képviselőjelölteket értékelik a nyilvánosságban, rendre csak az a szempont merül fel,  hogy jobban vagy rosszabbul teljesítenek-e a saját pártlistájuknál.  Ezt akár még dicséretnek is vehetném, hiszen idén márciusban ebben a cikkben  én is számba vettem azokat az egyéni jelölteket, akik a rendszerváltozás óta legalább 5 százalékponttal felülmúlták a pártjuk listás eredményét.  A tendenciát azonban már abban az írásban is jeleztem: míg a ‘90-es években számos

Az országgyűlési választások egyik fontos és vitatott eleme a levélszavazás intézménye, amelyre az ellenzéki közvélemény egy nem elhanyagolható része a Fidesz egyik választási csalásaként tekint. Ez a tévhit azonban több szempontból sem állja meg a helyét. Ebben az elemzésben a levélszavazatok rendszerét és azok választási eredményekre gyakorolt konkrét hatását mutatom be. Magyarországon a 2014-es országgyűlési választás óta a hazai lakcímmel nem rendelkező állampolgárok levé

A politikai nézeteinket és a pártokhoz való kötődéseinket számos olyan tényező befolyásolja, amelyre elsőre nem is gondolnánk. A közvéleményt kutató intézetek folyamatosan próbálják azon társadalmi jellemzők alapján megmutatni a választókorú lakosság pártpreferenciáit, melyek a leginkább meghatározhatják azokat. A valóságban azonban ennél jóval több tényező hat arra, hogy végül kire adjuk le a voksainkat. Mindemellett ráadásul nem csak a személyes társadalmi helyzet, hanem a

Magyarország esetében kevésbé értelmezhetőek az Egyesült Államokból importált csatatér- vagy billegő körzet kifejezések, hiszen mind a politikai- és társadalmi berendezkedésünk, mind a választási rendszerünk tökéletesen eltér a tengeren túliaktól. Ennek ellenére a hazai választási kampányok alkalmával a különböző stúdiókban is rendre előkerülnek ezek a fogalmak. A jelen elemzésben azt járom körbe, hogy értelmezhető-e, és ha igen akkor egyáltalán létezik-e a magyar viszonyok k

Három részes sorozatom zárásaként a közbeszédben is sokat emlegetett “győzteskompenzáció” intézményét mutatom be, eloszlatva pár tévhitet ezzel kapcsolatban, illetve már előre reflektálva az esetleges eltörlése után kialakuló politikai diskurzusra. A Fidesz által 2011-ben bevezetett módszer ugyanis eddig háromszor hozta el számukra a kétharmadot, e nélkül Orbán Viktornak 2014 óta nem lenne meg az alkotmányozó többsége. De hogyan is működik ez a “csodafegyver” és hogyan lehet

A múlt heti hírlevélben  a választókerületi rendszer egyik aspektusát (a malapportionment-et) fejtettem ki, viszont a sokak által ismert gerrymandering  jelenségről nem ejtettem szót.  Malapportionment-ről akkor beszélünk, ha valamelyik fél előnyre tesz szert azért, mert az egyik választókerületben sokkal kevesebben élnek, mint a másikban. Ugyanis ahol kisebb a lakosságszám, ott egy-egy választó szavazata többet ér, mint ahol többen laknak. A múlt heti hírlevél alatti komment

Az előző héten bemutatott mandátumszimulációnál az éles szeműek kiszúrhatták, hogy a Tisza Párt biztos mandátum-többségéhez közel sem elég a Vétó stúdiójában minden héten bemutatott 54 választókerület megnyerése, sokkal inkább 60-64 egyéni győzelemmel lenne meg a kormányalakításhoz szükséges számú képviselő. Ez pedig részben annak köszönhető, ahogy a Fidesz még 2011-ben átalakította a választókerületeket, majd módosította azokat 2024. novemberében. Még mielőtt azonban bárki e

A teljes magyar politikai közvélemény azt találgatja már 2025 őszén, hogy mi lesz a 2026-os országgyűlési választás végeredménye, és vajon tényleg legyőzhető-e a 16 éve uralkodó kormánypárt. Ebben a környezetben továbbra is – egyéb gyengébb és közvetettebb indikátorok (munkanélküliség, reálbérnövekedés, fogyasztói árindex) mellett – a közvélemény-kutatások szolgálnak a legbiztosabb információval a pártpreferenciák alakulásáról. Ezeknek felméréseknek azonban mindig van némi bi

A tárgyban meglévő kijelentést már annyiszor hangoztattam különböző nyilvános fórumokon, hogy én is unom magamat. A 2025 júniusában közzétett öt kutatás mandátumbecsléseiből viszont valóban azt a tanulságot lehet levonni, hogy a 2026-os választás is a választókerületekben fog eldőlni. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az itt bemutatásra kerülő mandátumszámok valóban csak becslések, amelyekben a 2024-es EP választás eredményeire vetítem rá a közvélemény-kutatások országos és t

E hét hétfőjén zajlott le az akár történelminek is nevezhető szakpolitikainak mondott vita az ATV stúdiójában a Fidesz és a Tisza Párt egészségügyi szakpolitikusa, Takács Péter államtitkár és Kulja András EP-képviselő között. A vitát követően a Partizán stúdióban Svéd Tamással, a MOK főtitkárával együtt elemeztem is a történteket. Jelen hírlevélben az ott elhangzott számok alátámasztásához hoztam pár térképet és ábrát. Az egészségügyi államtitkár legnagyobb érve ugyanis az

A tegnapi nap tette közzé a KSH, hogy idén áprilisban a hazai bruttó átlagkereset már 708 ezer forint, míg a medián kereset 565 ezer forint volt. A kettő közötti különbség azt mutatja, hogy kevesen keresnek viszonylag jól és többeknek jóval alacsonyabb jövedelemmel kell beérniük. Azt pedig már egy korábbi hírlevélben is megmutattam, hogy milyen területi egyenlőtlenségei vannak az átlagkereseteknek, most viszont azt vetettem térképre, hogy a bizonyos jövedelmi sávokba tartozó

Egy évvel ezelőtt zajlott az önkormányzati és az európai parlamenti választás, és azóta a hazai politikai élet fenekestül felfordult, melyet a közéleti diskurzus intenzitása és a különböző közvélemény-kutatási eredmények is mutatnak. Ezek azonban továbbra is csak közvetett információval szolgálnak a pártpreferenciák alakulásáról vagy a társadalom aktuális véleményéről. Ettől eltérően egy időközi választás az adott helyben lakó társadalomról teljesebb képet tud adni. Ezért jel

A kicsi, 3000 fő alatti településeknek kiemelt jelentősége van a 2026-os parlamenti választások szempontjából. Bár a magyarországi települések közel 85 százaléka 3000 fő alatti, a lakosság mindössze 23,9 százaléka lakik ilyen településen a 2022-es népszámlálás szerint. Igaz, a kistelepüléseken élők aktívabbak a választásokon, ennek ellenére az összes érvényes szavazatból is csupán mindössze 25,1 százalék származott ekkora településekről. Összehasonlításképp a csak budapesti s

A Partizán Vétó című műsorában szereplő 54 kerület - melyet a díszletben lévő térképen kék színnel jelölünk - mutatja meg a Tisza számára minimálisan szükséges, de nem elégséges egyéni győzelmeket egy Fidesszel szembeni kormányváltás eléréséhez. Az utóbbi időben azonban olyan közvélemény-kutatások láttak napvilágot, amelyben Magyar Péter már a kétharmados győzelem elérését vizionálja. Az országgyűlési választás azonban nem az országosan leadott szavazat-arányokon fog eldőlni,

Közhely, hogy szerte a világon, de Magyarországon különösen elég magas a gazdasági szavazás aránya, hiszen szinte mindig akkor történt jelentős változás a politikai pártok támogatottságában, amikor gazdasági visszaesés vagy reálbér-csökkenés volt. A 2022-es országgyűlési választást követően ismét beköszöntött egy ilyen időszak. A következő ábra látványosan szemlélteti az árak növekedésének és a reálkeresetek csökkenésének időbeli együtt mozgását. A szürkével kiemelt rész a 20

A rendszerellenes jelöltek győzelme a román elnökválasztás megismételt első fordulóján A mostanában pozitív gazdasági kontextusban sokat emlegetett “bezzeg” Romániában vasárnap tartották meg az elnökválasztás első fordulójának megismételt változatát, amelyre azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság megsemmisítette a 2024 novemberében tartott eredeti első fordulót. Călin Georgescu első helyen befutott jelölt körüli szabálytalanságokra hivatkoztak, miután az erősen szélsősé