Min múlik, hogy mennyire fideszes a környéked?
- Kovalcsik Tamás
- 58 perccel ezelőtt
- 6 perc olvasás
A politikai nézeteinket és a pártokhoz való kötődéseinket számos olyan tényező befolyásolja, amelyre elsőre nem is gondolnánk. A közvéleményt kutató intézetek folyamatosan próbálják azon társadalmi jellemzők alapján megmutatni a választókorú lakosság pártpreferenciáit, melyek a leginkább meghatározhatják azokat. A valóságban azonban ennél jóval több tényező hat arra, hogy végül kire adjuk le a voksainkat. Mindemellett ráadásul nem csak a személyes társadalmi helyzet, hanem a földrajzi környezetünk is befolyásol. Mindezek pedig időben sem állandóak.
A sejtelmes felvezetést követően most arra fókuszálok, hogy mely társadalmi mutatók mozognak együtt járási szinten a leginkább az egyes pártok (különös tekintettel a Fidesz) támogatottságával, és ezek időben hogyan változtak. Ezzel választ kapunk arra a kérdésre, hogy milyen indikátorok segítségével lehet legjobban leírni a kormánypárt szavazótáborának területi eloszlását.
Az alábbiakban bemutatott indikátorok közül az iskolázottsághoz tartozók tűnnek a leglényegesebbnek, hiszen a Fidesz támogatottsága látványosan együtt mozog a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányával. A következő ábrán ezt a minél inkább 1-eshez közelítő értékek jelölik, míg a -1-hez közel lévő értékek a fordított összefüggést mutatják (az ábrán Pearson korrelációs együtthatók vannak ábrázolva). A 0-hoz közel lévő értékek pedig azt jelölik, hogy a Fidesz támogatottsága és az adott iskolázottsági szint között nincs összefüggés.
Az ábra alapján tehát minél többen voltak 2024-ben a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők egy járásban, annál nagyobb volt a Fideszre való szavazási hajlandóság. Ezzel szemben minél több a diplomás vagy az érettségivel rendelkező, annál alacsonyabb a kormánypárti támogatottság is.
Ez azonban közel sem volt mindig így, hiszen még 1998-ban pont fordított volt az összefüggés: az akkori Fidesz pont azokon a helyeken szerepelt jobban, ahol arányaiban több volt a diplomás. Habár az összefüggés jóval alacsonyabb szintű volt, mint napjainkban.
A 2002-es választási vereségénél azonban Orbán Viktor és pártja egyesíteni tudta a jobboldalt, így kialakult az az egy évtizeden keresztül tartó mintázat, hogy a Fidesz támogatottsága mérsékelten függött össze az iskolázottsági mutatókkal: kevéssel, de inkább a közép- és alapfokú végzettségűek magas arányával jellemezhető területeken volt erősebb.
2014 és 2018 között viszont elkezdett kinyílni az olló és a Fidesz egyre több szavazót gyűjtött a kevésbé iskolázottabb területekről, míg támogatottságot veszített a diplomások magas arányával jellemezhető járásokban. A másfél évvel ezelőtti EP választáson pedig már 0,85 fölé ment a maximum általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányával való összefüggés erősségét mérő mutató.
Ezt az összefüggést szemlélteti a következő pontdiagram, amin jól látható, hogy minél magasabb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, úgy nő a Fidesz támogatottsága. A korábban már emlegetett 0,85-ös szám a pontok trendvonalra (a pontok közötti fekete vonal) illeszkedésének mértékét számszerűsíti. 1-es értéket akkor vesz fel, ha az összes pont a trendvonalon lenne. Az együtt mozgás azonban így is látványos.
A skála egyik szélén a Cigándi (Borsod megye keleti csücskében) és a Sellyei járás (Baranya megye délnyugati részén) található, ahol a 7 évesnél idősebb népesség több, mint fele legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, a Fidesz-KDNP pedig még a 2024 júniusi választáson is 63% feletti eredményt ért el.
A skála másik végén például Újbuda (Budapest XI. kerülete) található, ahol 16 százalék azok aránya, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek és a Fidesz 2024-es támogatottsága alig haladta meg a 30 százalékot. Mindemellett pedig az I. kerületben a legkisebb a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya, de mivel az egy hagyományosan konzervatív kerület, így a trendvonaltól is pozitív irányban tér el (habár még így is a legkevésbé fideszes járások közé tartozik).
A következő ábrán mutatom be a fenti összefüggés térbeli dimenzióit. A térképre kattintva az egyes járások iskolázottsági értékei és a Fidesz 2024-es támogatottsági adatai is megjelennek. Ezen jól látható, hogy a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők magas aránya Északkelet- és Délnyugat-Magyarországon, a legelmaradottabb vidékeinken található. Itt kapja a kormánypárt a legtöbb szavazatot is.
A kedvezőbb iskolázottsági mutatókkal rendelkező területekhez tartozik majdnem egész Budapest, a megyeszékhelyek és az ország nyugati része is, amely eddig hagyományosan a jobboldalhoz, ezáltal a Fideszhez volt köthető. A térképre tekintve azonban a kormánypárt közel sem lehet megnyugodva.
A második mutatócsoport, amellyel a Fidesz támogatottsága erős összefüggést mutatott, a jövedelmekkel kapcsolatos. A következő ábrán az egy főre jutó jövedelem, valamint az alacsony-, a közepes- és a magas jövedelemmel rendelkezők aránya van összevetve a Fideszre leadott szavazat arányokkal. Ebben pedig nagyon hasonló mintázat figyelhető meg, mint az iskolázottság esetében. Míg az 1998-as Fidesz kevésbé mutatott társadalmi összefüggéseket, addig a 2002-es szavazóbázisa olyan helyekre koncentrálódott, ahol kevesebb magas jövedelmű élt.
2002-t követően azonban az összefüggés erőssége csökkent egészen 2014-ig, tehát a Fidesz támogatottsága ebben az évtizedben lényegében még a kiegyenlítődés irányába is elmozdult. 2018-tól azonban itt is elkezdett kinyílni az olló és a kormánypárt népszerűsége a gazdagabb területeken vagy stagnált vagy egyenesen csökkent. Ez látszik például a budai kerületek vagy a nyugati országrész polgári városainak (Győr, Pápa) ellenzéki fordulatából. A szegényebb vidékeken a Fidesz viszont az országos átlag feletti növekedést tudott elérni. Ez utóbbi hátteréről egyébként ebben a Politikai Vetület adásban beszéltem.
A magas jövedelműekkel való -0,8-as összefüggést a következő ábra szemlélteti, amelyen jól megfigyelhető a fordított együtt mozgás. Minél több kimagasló keresetű él egy járásban, a Fidesz támogatottsága annál alacsonyabb volt 2024-ben.
A járások többségére tehát igaz az összefüggés, habár pár olyan járás is van, amely távolabb helyezkedik el a trendvonaltól. Az átló alatti területen a legmesszebb a szegedi járás található, ahol a magas jövedelműek arányához (21%) képest meglehetősen alacsony (32%) a kormánypárt támogatottsága. Ezzel szemben az átló feletti Csornai járásban hasonló a jobb keresetűek aránya (20%), de a Fidesz támogatottsága 60 százalékos volt.
Ezek azok az elemek, amelyeket már nem a társadalmi mutatókkal, hanem a helyi kontextus megértésével tudunk megmagyarázni. Szegeden ugyanis a Fidesz 1998 óta nem tudott labdába rúgni, míg Csornán a rendszerváltozás óta a jobboldal a meghatározó politikai erő. A néhány kivételtől eltekintve azonban az országos trend mindenképpen megfigyelhető.
A jövedelemkategóriák (azon belül is a magas jövedelműek arányának) területi eloszlását a következő térkép szemlélteti. Ezen a jövedelem-eloszlás klasszikus város-vidék egyenlőtlensége mellett a fővároshoz közel lévő (autópályán megközelíthető) területek kedvezőbb pozíciója figyelhető meg. Erről bővebben még egy korábbi hírlevélben írtam.
A Fidesz támogatottságával való összefüggés alapján a Tisza Pártnak jövőre a zölddel jelölt területeken lesz a könnyebb dolga, míg a halványabb színnel jelöltekben kérdés, hogy a megélhetési válság üzenetei mennyire tudnak célt érni. Az egymást követő válságok ugyanis ezeket a területeket érintették a leginkább negatívan. Az itt élő emberek szavazatát ugyanakkor nem feltétlenül az elmúlt években tapasztalt gazdasági visszaesés és megélhetési válság, hanem a 2020 előtti konjunktúra emléke és az abból származó többletjövedelmek elvesztésétől való félelem motiválja.
Az iskolázottság és a jövedelem mellett a foglalkozási státusz (az 1-es és a 2-es FEOR kategóriákat soroltuk magas státuszba, a 3-as, 4-es és 5-ös kategóriákat közepesbe, míg a 7-es, 8-as és 9-es kategóriákat alacsonyba; a 6-os pedig önmagában a mezőgazdasági foglalkozásúak) is befolyásolja a Fidesz támogatottságának mértékét, habár ennek jelentősége is 2014-ig szinte elhanyagolható volt, 2018-at követően a magas és a közepes foglalkozási státuszúak arányának növekedésével a kormánypártra leadott szavazati arány csökkent, míg a mezőgazdasági foglalkoztatottak és az alacsony státuszúak aránya pozitívan függött össze a Fideszre leadott szavazatokkal.
Az eddigi ábrák tehát részben alátámasztották azt a közvélekedést, hogy a Fidesz nagyrészt a gazdaságilag hátrányosabb helyzetű, alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező területekről gyűjti szavazóinak jelentős részét. A következő ábra viszont első ránézésre szembemegy a nyilvánosságban elterjedt vélekedésekkel.
Ezen ugyanis az látszik, hogy mind az idősek aránya, mind az öregedési index (hány 65 év feletti jut egy 14 év alattira) negatívan függ össze a Fidesz támogatottságával, annak ellenére, hogy az összes közvéleménykutató azt méri, hogy az idősek körében a legnagyobb a kormánypárt támogatottsága.
Ezt az ellentmondást az ökológiai tévkövetkeztetés fogalmának bevezetésével lehet megmagyarázni. Ez ugyanis azt mondja ki, hogy egy aggregált adatbázisban két mutató között megtalált együtt mozgás még nem feltétlenül jelent közvetlen kapcsolatot is.
Erre a legjobb példa, hogy a Jobbik támogatottsága 2010-ben és 2014-ben erősen összefüggött a roma lakosság arányával járási szinten. Ez azonban nem azt jelentette, hogy a romák szavaztak a Jobbikra, hanem azt, hogy azokon a területeken szavaztak többen a Jobbikra, ahol amúgy romák is éltek.
Visszakanyarodva az idősekre, a 65 év felettiek aránya tipikusan nem olyan mutató, amely a nevében meglévő társadalmi csoportot mutatja leginkább, hiszen az elöregedő társadalmunkban mindenhol vannak idősek. Ezzel szemben a leszakadt régiókban – ahol az elmaradottság és az alacsonyabb iskolázottság miatt jellemző a fiatalkori családalapítás és a több gyermek, miatt – alacsony az átlagéletkor, kevés a nyugdíjas és fiatalos a korfa. Tehát a nyugdíjasok alacsony aránya és a Fidesz magas támogatottsága között csak látszat-összefüggés van.
Az ábrán lévő másik mutató az új lakások arányát mutatja, amely szintén negatívan függ össze a kormánypárt támogatottságával 2018 óta növekvő mértékben. Annak ellenére, hogy a lakások nagy része minden bizonnyal a kormány családtámogatásának segítségével épült meg. Ez pedig nem csak látszólag ellentmondás, hiszen az adatok mélyére is nézve az látszódik, hogy a Fidesz családtámogatását igénybe vevők nagy része amúgy nem a kormánypártot támogatja. Ez pedig azzal a közkeletű vélekedéssel megy szembe, hogy Orbán Viktor a családtámogatási transzfereken keresztül közvetlenül megvásárolja az azt igénybe vevők szavazatait.
Az adatokból úgy látszik, hogy ez koránt sincs így, ráadásul véleményem szerint ezzel a Fidesz sem őket, hanem sokkal inkább a szüleiket vagy a nagyszüleiket szeretné meggyőzni (“Mennyivel jobb a mai fiataloknak, hiszen mennyi támogatást kapnak!”).
Összefoglalva tehát a Fidesz szavazótábora területi eloszlásában 2014-ig viszonylag alacsony társadalmi meghatározottságot láthattunk, ami azt jelenti, hogy Orbán Viktor és pártja szinte az összes társadalmi csoportból meg tudott szólítani szavazókat. 2018-tól azonban egyre inkább determinálja a kormánypártra való szavazási hajlandóságot az iskolázottság, a jövedelem és a foglalkozási státusz. Ezek alapján pedig a Fidesz a szavazóinak egyre nagyobb többségét gyűjti be a gazdaságilag leginkább elmaradott térségekből.
Kovalcsik Tamás
Szerkesztő, adatelemző
Választási Földrajz