Sziasztok! A héten melegítsünk be apró hírekkel, amelyek hangulatjelzőként remekül működnek, és azt is megmutatják, hogy miről szól a sajtó a magyar nyelvi buborékon kívül.
Az EP-választások előtt újabb “gate” nyílt meg, ezúttal a RussiaGate. Egy lett EP-képviselőről hosszú sor bizonyíték támasztja alá, hogy közel húsz éve orosz kém. Ez minket magyarokat a KGBéla-ügy után aligha lep meg, mégis olyan alapos nyomozást végzett az Insider, hogy érdemes elolvasni az eredeti cikket: közlik a két tartótiszt nevét, fotóját, emailjét és számos szaftos részletet. A Parlament tisztviselői nekifogtak az ügy jogi kezelésének, nem lesz gyors.
Orosz kém, EP-képviselő.
Tatjana Ždanoka azon tucatnyi képviselő közé tartozott, akik nem szavazták meg 2022 februárjában az orosz agressziót elítélő EP-nyilatkozatot, korábban részt vett a krími “népszavazás”-jellegű akcióban mint “megfigyelő”, illetve személyesen találkozott Aszad szír elnökkel, mikor már az EU-s szankciós listán volt, és Moszkva tartotta épp életben a diktátort.
A balti politikában sem meglepetés a fordulat, csak végre megvannak a bizonyítékok. De miért nem lépett soha senki Rigában vagy Brüsszelben? Miért történhet meg, hogy éveken-évtizedeken keresztül harmadik országok titokban vásárolhatják be magukat az EP-be teljesen büntetlenül?
Ezzel szemben példa a transzparenciára, hogy a lett liberális párt egy ukrán jelöltet tett az EP-listája élére, Ivana Volocsijt. A gyakorlat tehát átlátható formában létezik és támogatható, hiszen ekkor az európai polgárok szavazatukkal dönthetnek, például a magyar Fidesz-listán juthattak be határon túli magyarok harmadik országokból.
Ha pedig már transzparencia. A Follow The Money nevű civil szervezet az elmúlt öt év sajtójelentéseiből rakta össze, hogy összesen hány kisebb-nagyobb korrupciós botrányba keverdtek az EP-képviselők. Tipp? Bizony minden négyből egy MEP megbotlott valahogy. A KatarGate óta zajlik némi langyos öntisztulás.
⌨️ Kibertér. Hogy mennyire fokozódik a hangulat az EP személyzeti oldalán is a választások miatt, az abból látszik, hogy most sikerült leváltani az EP kiberbiztonsági vezetőjét, Pascal Paridans-t. Az ipari pletykák régóta arról szóltak, hogy nem sikerült neki a 21. századba átvezetni az EP kibervédelmét. Ideje lesz felcsavarni a tűzfalakat, mert a nyomás folyamatosan nő.
Ennél mélységében messze aggasztóbb volt az FBI vezetőjének múlt heti üzenete. Christopher Wray ezúttal nem kerülgette a forró kását. A kongresszusi meghallgatásán bemutatta, hogy kínai hackerek a legkisebb vidéki víztározóktól az elektromos hálózat lokális állomásain át hogyan próbálnak kiber támadóeszközöket előre telepíteni.
Ennek célja, hogy egy amerikai–kínai konfliktus esetén olyan káoszt tudjanak kelteni az USA hátországában, hazai terepen, amely leköti majd az erőforrásokat, és a népességet is el tudja bizonytalanítani a helyzet súlyosságában.
🩺 Törökök a spájzban. Ha egy kontinens immunrendszere legyengül, mint ahogy Európa önvédelmi reflexei sajnos sokszor kihagytak, ekkor a harmadik országok kegyetlenül kihasználják a lehetőséget. Törökországban úgy látszik, megelégelték, hogy nem léphetnek be az EU-ba: inkább létrehoznak Németországban egy pro-Erdogan török pártot, ami elindul az EP-választáson!
Mivel a török hátterű lakosság aránya 1,6% körül van (1,3 millió német állampolgár), és az 5%-os küszöb az EP-választáson nincs érvényben Németországban, így jó eséllyel bejutnak majd a DAVA képviselői: Democratic Alliance for Diversity and Awakening – vagyis a Diverzitás és Ébredés Demokratikus Szövetsége.
Erdogannak a belbiztonsággal is foglalkoznia kell, nem merülhet el a külpolitikai cselszövésekben. Január végén egy isztambuli katolikus templomban zajló misén követtek el merényletet, amely egy halálos áldozattal járt – mivel a támadó fegyvere szerencsére beragadt (itt látható a videón is). Az ISIS magára vállalta a támadást, és azóta 51 személyt letartóztattak a török hatóságok. Külön diplomáciai érzékenység, hogy a lengyel konzul és családja is a templomban voltak.
🇭🇺 Török szövetséges? Orbán Viktor magyar miniszterelnök a svéd NATO-csatlakozás blokkolásával ott tart, hogy a svéd kormányfő majd csak a magyar Országgyűlés pozitív döntése után szeretne Budapestre látogatni.
A múlt heti Európai Tanács hivatalos megnyitása előtt már feladta vétóját Orbán, bár egyelőre párhuzamos magyarázatok születtek, hogy mi vette rá. Volt-e fenyegetés arról, hogy uniós források elveszhetnek (év végével), vagy Meloni mosolydiplomáciája győzött, esetleg simán az egész “Orbán zsarol” narratíva csak hazai fogyasztásra szól?
Szabó András (Direkt36) friss anyaga arról szólt, hogy Orbán a zártkörű országgyűlési uniós témájú megbeszéléseken tavaly már egy nagyobb ívű geopolitikai meglátását vázolta, jelesül olyasmit, hogy a balti–skandináv–lengyel–ukrán–román tengely Európa keleti felén nagyon megerősödik USA-támogatással, amelynek ellensúlyozásával kilincselt Párizsban és Berlinben – sikertelenül. Fedinec Csilla írt egy hosszabb értelmezést erről (444-kör anyag), hasonló vonalon.
Orbán elhíresült reggeli tárgyalása Brüsszelben február 1-jén.
Költői kérdés. Hogy Orbán miért nem állt e blokk alakulásának az élére a V4-gyel 2022 februárjában, vagy miért gondolja még mindig reálisnak e folyamat lassítását, az egyelőre fehér folt marad. Múlt heti értelmezési kereteink közül – aki nem olvasta, nézze vissza a hírlevelet! :) – ez inkább az Unión kívüli érdekeket szolgálná, hiszen a közép-európai egységet megbontja, és EU-n belüli törésvonalat élez ki látványosan, kívülre.
Mindenesetre az ellenzék által összehívott parlamenti ülést, hogy megszavazhassák a NATO-bővítést, a Fidesz-frakció bojkottálta. A karzaton ott ültek a nagyrészt üres patkó fölött a NATO-országok nagykövetei.
Az Európai Tanácsról múlt pénteken egy kiváló adás készült Magyari Péter (valaszonline) és Kerner Zsolt (24.hu) részvételével a Partizán esti élőjében. |
💈 Trump-várás. Az amerikai közvélemény-kutatások jelenleg 4-5%-os előnyt mutatnak Trumpnak Bidennel szemben, de még nem dőlt el az előválasztás sem, úgyhogy várjuk ki a végét. Ahogy emlékezzünk arra is, hogy nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem elektorokat, ami nagyon más.
Orbán szembesülhet azzal, hogy egy kifejezetten Kína-ellenes Trump alatt választania kell az amerikai republikánus elköteleződés és a kínai kommunisták között. Ha Biden kap még négy évet, az ő esetén is kérdés lesz, hogy mennyire csavarja fel a nyomást a kínai decoupling kapcsán az EU-n.
David Pressman budapesti amerikai nagykövet turnézott a Capitol Hillen, felvetődtek újra a Magnyickij-szankciók lehetőségei magyar tisztviselőkkel szemben.
Eközben Putyin alighanem készül az interjújára Tucker Carlsonnal, aki egyelőre orosz kulturális programokon bukkant fel első moszkvai látogatásán.
🇺🇦 Ukrán rulett. Az Ukrajnának nyújtott támogatási csomag ugyan átment az EU-n, de még várjuk, hogy az amerikai kongresszus is meghozza döntését. A trumpista házelnök egyelőre igyekszik elodázni ezt a döntést, hogy a mexikói határzár vagy más republikánus szimbolikus győzelemmel egybeköthesse.
Múlt szerdán a Pentagon ennek ellenére bejelentette, hogy egy kifejezetten az ukrán haderő számára kifejlesztett, földi indítású, rakétameghajtású bombát fognak leszállítani, amely 90-100 mérföldes hatósugárral rendelkezik, HIMARS-ról kilőhető.
Az EU katonai segélynyújtási programja (EU Military Assistance Mission) eddig közel 40 ezer ukrán katonát képzett ki. Most megy a vita, hogy az 1 millió 155 mm-es lövedéket nem sikerül saját európai gyártókapacitásból időben átadni, de Prága felvetette, hogy a világpiacról bevásárolhatná az EU.
A 13. szankciós csomag is készül Oroszország ellen, amit a háború kétéves kitörésének idejére terveznek elfogadni. Hogy az orosz alumínium, esetleg az orosz diplomaták schengeni belső utazásainak korlátozása is benne lesz-e, arról még bőven zajlik a vita a 27-ek közt.
Múlt hétfőn előzetesen értesítették Zaluzsnij tábornokot, az ukrán erők főparancsnokát arról, hogy leváltására számíthat. Ez hivatalosan a hírlevél leadásáig nem történt meg, sőt, arról is van pletyka, hogy visszahelyezték, miközben egy friss interjúban Zelenszkij már több ember leváltását helyezte kilátásba.
A tábornok mindenesetre egy új esszét közölt a CNN-en, amiben a nemzetközi támogatás csökkenését, a hazai részleges hadiipari sikereket és kudarcokat emeli ki, mint kockázat, illetve újra felhívja a figyelmet, hogy a drónokon sokkal több múlhat, mint azt a hagyományos hadvezetés gondolná.
Az ukrán egységet veszélyezteti mindenesetre az ilyen látványos belviszály, amit Moszkva mindig örömmel használ ki.
🤝🏻 Titánok harca. Moszkvában gyűltek össze az immár négy további állammal bővült BRICS serpái, hogy az éves orosz elnökség megkezdhesse munkáját. Az orosz külügyminiszter-helyettes vezetésével zajlottak a tárgyalások, állítólag további 30 ország jelezte érdeklődését a blokk iránt. Kína igyekszik a platformot egy G7 / G20-szal szembeni csoportként felépíteni, ezt belső ellenzői, mint India, nehezítik majd.
Az Övezet és Út (BRI) versenytársának szánt európai Global Gateway eközben befektetői gyűlést tartott, ahol 10 milliárd eurót ígértek arra, hogy támogassák a közép-ázsiai (oroszokat elkerülő) közlekedési folyosók kiépítését. Az útvonalon tavaly 65%-kal nőtt a forgalom.
 Tudtad, hogy az ENSZ-nek három szervezete is Budapestről dolgozik a szélesebb régióba? 🇺🇳 A podcast következő részében az Élelmezésügyi Világszervezet (FAO) képviselőjével, Plantek Leával beszélgetünk arról, hogy Ukrajnában milyen kihívásokkal találkoznak, milyen más régiós sztorikban vannak benne és hogy miért is került a FAO irodája épp Budapestre. |
🇨🇳 A pénz beszél. A befektetésekért vívott harc fokozódik, különösen, hogy Kína hosszú évtizedek után tavaly először több kiáramlást mért, mint befektetést. Nem véletlen. Most mondták ki végleg az ingatlanóriás Evergrande felszámolását, amely felveti a kérdést, hogy a nyugati hitelezők vajon hozzájutnak-e pénzükhöz (és a kommunista párt befolyása alatti kínai igazságszolgáltatás mennyire lesz irányított ebben).
A bizalmat az sem erősíti, hogy Hongkong egy második nemzetbiztonsági törvénnyel készül, hogy a “nyugtalanság magjait” is felszámolják.
A nyugati titkosszolgálatok eközben még hangosabban mondogatják, hogy kevés az erőforrásuk a kínai fenyegetéssel szemben.
Egy ausztrál bloggert öt éve kémkedéssel vádoltak meg Kínában, most felfüggesztett halálos ítélettel zárult a per. Canberra tiltakozik.
🇮🇪 Együttműködő pártok. A nemzetközi politika kedvező fordulatai közé sorolható a héten, hogy újra működni fog az észak-ír kormány, miután megegyeztek a Brexit óta sok mindenen megsértődött DUP-pal a Sinn Féin részéről. Az Egyesült Királyság részét alkotó területen most először lesz ír nemzeti (Írországgal való egyesüléspárti) miniszterelnök hatalmon.
🏛️ Van máshol is meglepő egymásraborulás: az amerikai republikánusok mérsékeltebb szárnya rendszeresen együtt szavaz a demokratákkal, mert nem tudják a saját jobbszárnyukat kordában tartani. Érdekesség, hogy számos jogszabályt már demokrata többséggel fogad el az alsóház. Az utolsó republikánus többségű szavazásra több mint fél éve került sor, lényegében kettészakadt a republikánus képviselők frakciója.
🇺🇲 Fogat fogért. Az USA külpolitikai sajtóját az elmúlt héten a jordániai bázis elleni, három amerikai áldozattal járó dróntámadásra adott válasz dominálta. A nagy dilemma az, hogy kiterjed- e a háború egy elhibázott bosszú miatt – miközben a republikánusok megtorlást kérnek számon Bidenen Iránnal szemben. Hogy mennyire nem akar senki nagyobb galibát: a támadással gyanúsítható, iráni támogatásból futó helyi milícia jelezte, hogy felhagy az amerikai célpontokkal. Bidenék is hosszan húzták a válaszcsapást, a Pentagon szerint hivatalosan időjárási okok miatt. Texasból szálltak fel végül bombázók, hogy a 85 csapást végrehajtsák, amelyek javarészt szíriai és iraki iráni milicistákat támadtak.
A Kudsz-erők Irakba látogató vezetője is inkább visszafogta a helyi embereit, tehát Irán sem akar teljes pályás háborút. Azért egy súlyos csapásra így is futotta egy amerikaiak által támogatott kurd egység ellen.
Eközben Egyiptomban zajlanak a tárgyalások arról, hogy lesz-e nagy gázai megállapodás: több hónapos tűzszünet, több száz fős fogolycsere van az asztalon.
Blinken a válaszcsapás után ötödik (!) útjára érkezett a térségbe.
Más érdekességek a hétről
🇲🇨 A Magyar Hangban Lukács Csaba írta meg Hóvári János magyar diplomata rejtélyes monacói halálát, állítólag kizuhant egy 9. emeleti ablakon, további furcsaságok mellett.
🪖 Pestis, kiborg és a szuperkatonák: a RAND egy friss összefoglalója arról, hogy ember és háború között hogy alakul majd a kapcsolat.
🌫️ Gyönyörű szimuláció és forgatható földgömb arról, hogyan telik meg atmoszféránk szén-dioxiddal.
🚜 Kolozsi Ádám 444-körös anyaga az európai gazdatüntetések hátteréről: egy rossz év az aratásban, az ukrán szolidaritás következményei és az általános vidék-város ellentét hogy vezetett a mostani helyzethez.
😎 Csád és Orbán Gáspár: mit keres pontosan a miniszterelnök fia egy magyar katonai delegációban? A Partizán múlt heti Péntek Reggelének hírlevele, podcastja és shortja is ezzel foglalkozik, illetve az eredeti anyag a Le Monde és Panyi Szabolcs közreműködésével a D36-on jelent meg.
Comments