Hőhullámra hidegrázás: politikai hétköznapjaink | Heti Feledy

Sziasztok! Azt hinnétek, hogy a hőségnek nincs is geopolitikai vetülete! Pedig nemcsak, hogy van, de még számosítható is. A német Allianz biztosító kiadványa szerint az elmúlt hetek hőhulláma Európa GDP-jének átlagosan 0,5 százalékpontjába kerülhet, ami Németország esetében 0,1-et, Spanyolország esetében pedig akár 1,4-et is jelenthet. Egy 32 fok feletti hőmérsékletű nap a gazdaság számára olyan, mint egy félnapos sztrájk.

A Fehér Ház árnyékában

A vámok ügyében újabb, augusztus 1-i határidőt szabott magának Trump elnök, bár többek közt a japánokat és a koreaiakat is 25%-kal fenyegette meg. Talán épp a károkat enyhítendő, Marco Rubio amerikai külügyminiszter mégis elmegy az ASEAN külügyi találkozójára, hogy ázsiai kollégáinál kicsit visszahozza Washington ázsióját. Az EU esélyei a Brüsszelben elképzelt megállapodásra péntek óta csökkentek, az amerikai oldal finoman szólva nem rugalmas.

• Ugyanakkor Trumpot elérte a rengeteg megállapodást termelő BRICS csúcstalálkozó híre. Vasárnap este bejelentette, hogy 10%-os plusz vámot kap mindenki, aki a BRICS USA-ellenes lépéseivel menetel. Hogy ez pontosan mit jelent, még nem tudjuk.

  
  

• A kínai elnök most először hagyta ki a BRICS találkozót, amelyre ezúttal Rio de Janeiróban került sor, Hszi helyett a miniszterelnöke képviselte a kommunista országot. Putyin se ment, mondjuk azt az ICC letartóztatási parancsa indokolhatta. Hogy Hszi inkább a belpolitikai helyzet miatt, vagy az indiai–brazil közeledés miatt hagyta-e ki a találkozót, talán később világosabb lesz – mindenesetre a Nyugatnak minden kedvező, ami a BRICS-ben törésvonal. Indonéziát azért felvették tagnak, és az AI-tól kezdve sok egyezményt aláírtak. Így összességében ellentmondásos a riói csúcs üzenete: Hszi, a legnagyobb tagállam vezetője kihagyta, miközben sok aktivizmus zajlott a diplomáciai szinteken.

  
  

• Netanjahu látogatása Trumpnál várakozásoknak megfelelően alakult, nincs még bejelentés a gázai tűzszünetről, pedig úgy tűnik, Washington erre játszik. 

  
  

• A kínai fenyegetéssel számoló Quad, vagyis a négyoldalú biztonsági párbeszéd platformjának külügyminiszterei Marco Rubio meghívására Washingtonban jártak: így az indiai, japán és ausztrál kollégáival egyeztetett és indított el egy ellátásilánc-biztonságra vonatkozó új együttműködést a négy ország között.

Amerika kapitány és pártja

Elon Musk a Big Bjútiful Bill nyomán (emlékeztek, a hírhedt költségvetési kiigazítási törvény, és minden, ami belefér, aminek többek közt a teljes megújuló- és akkumulátor, ill. elektromosautó-ipar áldozatul esett, Teslástul) annyira felhúzta magát, hogy végül csak elindítja politikai csapásmérő erejét, az Amerika Pártot. A választási hatóságok egyelőre nem jelezték, hogy hivatalosan is megkapták volna az iratokat, de egyre valószínűbb, hogy Musk politikai mozgásteret alakít magának a Republikánusokkal szemben, ehhez pedig szerinte elegendő lehet 1-3 szenátusi és 8-10 képviselőházi hely. A mostani ultravékony többségek idején ez már működőképest lehet.

A medve árnyékában

Telefondiplomácia újratöltve. Trump hiába beszélt Putyin lelkével, nem bújt ki belőle a békegalamb. Pedig előtte gyorsan leállította az ukrán hadiszállítmányok fontos részét, amit aztán a Zelenszkijjel való pénteki telefonálásban letagadott, míg végül e héten már újraindította. Lehet, hogy lassan beivódik Trumpnál is, hogy Putyin nem áll le. Három év után Macron is felemelte a vörös kagylót és újra tárcsázta Vlagyimirt.

Nem kell félnetek jó lesz. A balti országok megállapodást kötöttek arról, hogy közös tervet állítanak fel lakosságuk tömeges evakuációjára, egy esetleges orosz szárazföldi támadásra való felkészülés részeként.

Tegnap Varsó, holnap Budapest? A lengyel hatóságok szerint a választási kampányt példátlan intenzitású orosz beavatkozás kísérte, Moszkva információs műveletekkel és hibrid támadásokkal próbálta megnehezíteni a voksolás lebonyolítását. Ezekben ismét részt vett a Social Design Agency nevű csoport, amely korábban számos európai országban végzett információs hadviselést.

Még Vučić is. Hatalomra jutása óta először látogatott Ukrajnába júniusban Aleksandar Vučić szerb elnök, aki az orosz partnerség és az uniós integráció közti kompozás keretében egy Odesszában tartott délkelet-európai csúcson támogatást ígért a lerombolt ukrajnai régiók újjáépítésében. Vučićnak ez volt a negyedik találkozója Zelenszkijjel, amely során ismét kiállt Ukrajna területi szuverenitása mellett, cserébe azért, hogy Kijev nem ismeri el Koszovó függetlenségét.

A szankciók nem működnek, csak mégis? Oroszország a munkaerőhiány miatt egyes értesülések szerint afrikai munkaerőt kezdett alkalmazni a dróngyártásban, 18–22 év közötti afrikai nőket toboroznak a tatárföldi és csuvasföldi üzemekbe.

• A Gazprom jelentős földgáz-túltermeléssel szembesült az európai export elapadása miatt, tavaly 416,2 milliárd köbmétert termeltek, azonban ebből csak 361,7 milliárdot tudtak értékesíteni bel-, illetve külföldön. A vállalat emiatt a földgáz vegyipari felhasználásának növelésével, illetve az adatközpontok növekvő energiaéhségének kiszolgálásával próbál túladni a plusz termelésen.

  
  

• Putyin hétfőn kirúgta közlekedési miniszterét, aki ezután nem sokkal öngyilkos lett. A lépés apropója, hogy hétvégén ukrán dróntámadások a földre kényszerítették a teljes civil repülést: az orosz légitársaságok 485 járatot töröltek és 1900 járat késett a szombattól hétfőig tartó időszakban, ill. 43 000 jegyvisszatérítést számolhattak el, további 94 ezer embert szállodákban helyeztek el.

Az a fránya parapet. Ezúttal a Transznyeft olajvállalat vezérhelyettese, Andrej Badalov esett ki a 17. emeletről, bár lakása a tizediken volt. Öngyilkosság a hatóság munkahipotézise természetesen. Az ironikus szakmai megjegyzés ehhez kapcsolódóan: „Második nekifutásra öngyilkos lett, csak először nem volt otthon”.

A sárkány árnyékában

Az Európai Bizottság vizsgálatot indít kínai vállalatok ellen egy új, különleges vámelkerülési trükk miatt: az elkészült keményfa-termékekre egy vékony puhafa-réteget tesznek, hogy elkerüljék a vámhatóságok figyelmét. Mindeközben a kínai hatóságok 30%-ot meghaladó konyaktarifát vezettek be (bár három nagy francia gyártó részben felmentést kap), és az orvosi segédeszközök piacra lépését is korlátozták, hasonlóan az EU korábbi lépéséhez.

• Ebből látszik, hogy az a korábbi tavaszi elképzelés, hogy az USA-val való uniós veszekedés miatt majd közeledik Brüsszel és Peking, egyáltalán nem látszik valóra válni.

  
  

• A július 24-25-i kínai–uniós csúcs előkészületei sem haladnak zökkenőmentesen. Kína állítólag a közelgő kétnapos csúcstalálkozó második napját is törölné, ráadásul az sem biztos, hogy Hszi Csin-ping részt venne rajta, noha ez a fő oka annak, hogy idén inkább Kínában tartják a találkozót.

  
  

• Vang Ji kínai külügyminiszter legutóbbi brüsszeli látogatása nyilvánvalóvá tette a két fél közötti hatalmas nézeteltéréseket a kereskedelemtől az ukrajnai háborúig terjedő kérdésekben: a külügyminiszter Kaja Kallasnak megjegyezte, hogy Kína nem engedheti meg magának, hogy Oroszország elveszítse a háborút.

  
  

• A hőperzselt magyar ugarról újabb lépést tettünk a sárkány hűsítő árnyéka felé annyiban, hogy Nagy Márton miniszter a hazai közlekedésfejlesztés számára kínai illetékességű hitelekről tárgyalt.

További ellen-ellenzéki munkák

Erdogan dolgozik. Törökországban folytatódnak az ellenzéki vezetők elleni intézkedések. Antalya, Izmir és további CHP-s (legnagyobb ellenzéki erő) városok polgármestereit vitték el szombat hajnalban, mostanra már bőven száz fölött az őrizetbe vett ellenzékiek száma. A négy hónapja, Imamoglu elnökjelölt-esélyes isztambuli polgármester letartóztatásával indult leszámolás még tart, Erdogan vasmarokkal szorítja ellenfeleit. Senki se akar közbelépni, a nemzetközi erők hallgatnak.

A fake news feladvány. A Magyar Nemzet nevű kiadvány három nyelven hozta le az orosz külügyminiszterrel, Szergej Lavrovval készült „interjút” (magyar mellett oroszul és angolul), amely alapján nehéz lenne megmondani, hogy az anyag egyébként egy NATO-tagállam részéről készült. Meglehetősen kontrasztos, hogy eközben a New York Times NATO-főtitkárral készült interjújában épp ez hangzik el: „Nagyon jól ismerem Szergej Lavrovot. Jézus Krisztus születése óta ő Oroszország külügyminisztere, és én soha nem vettem őt komolyan. Amikor álhírekről van szó, csak hallgassák meg Szergej Lavrovot.”

Pfizergate saga: újabb felvonás. Von der Leyennel és a biztosi kollégiummal szembeni bizalmatlansági indítványt nyújtott be Gheorghe Piperea, a Simion-féle AUR párt részéről, amely a Meloni–Kaczyński-féle Konzervatívok (ECR) frakció tagja. Az EU-jog szerint csak kollektív bizalmatlanság van, tehát a 27 biztos és elnökük egyszerre állítható fel kétharmados többséggel az EP-ben. Ez egyszer, 1999-ben sikerült eddig, de most, a csütörtökre kitűzött szavazáson csekély esély mutatkozik rá – ha egyáltalán megtörténik a szavazás és nem vonják vissza az indítványt. Amit jól mutat az eset, hogy egyfelől a radikális és EU-szkeptikus erők ügyesen tematizálnak, kezdeményeznek. Másfelől VdL se tudta kezelni a Pfizergate során küldött, majd állítólag kitörölt SMS-einek ügyét, tehát ez a politikai sérülékenysége adott maradt.

Közép-Európa árnyékai magukra vetülnek

Határlezárósdi. Miután a németek újfent határellenőrzést vezettek be, Tusk is hasonló intézkedést jelentett be. Tusk döntése tehát közvetlen válasz a német kormány májusban hozott egyoldalú intézkedésére, amelynek célja az illegális migránsok Lengyelországba való visszaküldése volt. Lengyelország megtorló lépése elsősorban politikai gesztus, a szélsőjobboldali pártok és támogatóik felé való engedmény, amelynek célja, hogy keményen fellépjen Németország egyoldalúsága ellen, és készen álljon a migránsok Lengyelországba való visszaküldésének megakadályozására.

NATO-kilépősdi. A szlovén belpolitika se bírta a hőséget. A baloldaliak a védelmi kiadások növelése ellen kezdeményeztek népszavazást – tehát a NATO-s 3,5%-os (papíron: 5%) megállapodással szemben. Emögé beállt Janez Jansa korábbi többszörös miniszterelnök, néppárti tag, Orbán-szövetséges is abban a reményben, hogy a 2026-os szlovén választásokra ezzel tovább lazíthatja a mostani kormányzó koalíciót. Golob miniszterelnök viszont lapot húzott a 19-re: egyenesen egy NATO-tagságról való (konzultatív) népszavazást ellen-kezdeményezett, mondván, hogy a tagdíjról nem érdemes vitázni, akkor a tagságról kell.

Thompson-koncert Zágrábban. A kiváló Gemišt hírlevél egyik friss számában részletes összefoglalót olvashattok a horvát nacionalista rockzenész félmillió főt megszólító fellépéséről. Ez annyiban érdekes, hogy Jansa is részt vett rajta, ráadásul a horvát miniszterelnök, Plenkovic maga is fotózkodott a koncert előtt a fellépőkkel. A szerbellenes, usztasa-nosztalgiát is előhívó énekest felhasználja a politika is (ilyen ugye Magyarországon sose történne:)), pedig volt bőven karlendítés is a tömegben. 

Dodik újra Szarajevóban. A Moszkvába emigrált szakadár boszniai szerb politikus pere újabb fordulatokat vett hazájában. A Milorad Dodik elleni eljárásban ugyan várjuk a másodfokú, jogerős ítéletet, de addig is a letartóztatási parancsot felfüggesztették vele szemben, így a kritikusok szerint könnyen lehet, hogy nagyobb politikai alku születik utódlásáról és a törékeny boszniai stabilitásról, amely mentén megúszhatja a számonkérést. 

Magyar hírszerzők sagája. Panyi Szabolcs a VSquare-hírlevélben megint előásott egy puzzle-darabot az ukrajnai magyar hírszerzők sztorijához, ami az egészet kontextusba helyezi. Az egyik forrása ugyanis azt állította neki, hogy a 2024. novemberi kárpátaljai orosz rakétatámadás (egy tranzisztorállomás ellen) lehetett az oka annak, hogy az SZBU, az ukrán hírszerzés a magyar szál publikálása mellett döntött. Igazából nem fogjuk tudni még eldönteni, hogy van-e ok-okozati kapcsolat az orosz rakétatámadás és az esetleges gyanú között, miszerint a KNBSZ-től az oroszokhoz kerülhetett-e kárpátaljai támadások tervezésére alkalmas szintű információ. Ugyanakkor önmagában ez a hipotézis elég ijesztő.

A héten ismét jön a Birodalom, és ha minden igaz, a várva várt AI-val foglalkozó adást hallhatjátok majd!