Félelem-arányosítás

Ha nem egy héttel később szeretnéd olvasni ezt a hírlevelet, akkor iratkozz fel! Így frissen megkaphatod a Heti Feledyket.

Sziasztok! 

Sejtem, hogy arra számítotok, hogy a Müncheni Biztonságpolitikai Konferenciával (MSC) kezdem a hírlevelet és Magyar Péter delegációjának ottani találkozóival, vagy éppen Marco Rubio hétfői várhegyi látogatásával. Mégis arra invitállak Titeket, hogy a szokásos kéthavi módon tegyünk egy lépést hátra. Ahogy azt a Klubban kitettem a vászonra, a „Mibe’ halunk meg?” kérdésre nagyon sok helyes válasz van, amelyek nem a közép-európai valóságunkkal kezdődnek, bár kétségtelenül ebből kapjuk a legtöbbet az arcunkba. 

Természeti környezetünk

Már szügyig járunk az éghajlatváltozásban. Pénzbe kerül, nem is kevésbe, a rengeteg kármentés, de ami sokkal durvább, és mégsem beszélünk róla, hogy növekvő számban követel emberéleteket is.

• Az éghajlatváltozás hatásaival foglalkozó uniós tudományos tanácsadó testület kedden kiadott jelentése szerint évi 45 milliárd eurós kárt okoz az uniós infrastruktúrában a jelenség. Ez több pénz, mint amennyit Magyarország kapott volna a 7 éves költségvetési ciklusban összesen, és ez csak az épített környezetben okozott kár. 
  

• A Klímapolitikai Intézet felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország földrajzi elhelyezkedése miatt az európai és globális átlagnál gyorsabban melegszik. A tíz legmelegebb évet 1860 óta mind 1980 után jegyezték fel, és ekkor fordultak elő a legcsapadékosabb és a legszárazabb évek is, a legintenzívebb és leghosszabb hőhullámokkal.
  

• Magyarország Európa egyik leginkább aszálynak kitett országa, az EU-ban a 7., globálisan pedig a 16. helyen áll. 2000 és 2020 között Magyarország területének 100%-a tapasztalta az aszályok súlyosbodását, míg az OECD-országokban átlagosan ez az arány 64% volt. A vonatkozó vízhelyzeti OECD-jelentés idén januárból felér egy Netflix-horrorral. 
  

• Az árvizek által okozott éves városi károk Magyarországon az előrejelzések szerint nyolcszorosára nőnek 2010 és 2050 között. Magyarország árvízvédelmi infrastruktúrája nem kellően felkészült a klímaváltozás szélsőségeire, az elsődleges árvízvédelmi létesítmények több mint 80%-a nem felel meg a szabványoknak.
  

• A hőhullámok okozta halálozások a jelenlegi trendek szerint duplázódnak és onnan is csak romlanak tovább, akár évi 5-6 ezer főre növelve ezt a számot a következő évtizedekben hazánkban. 

Az éghajlatváltozás az elmúlt 2-3 évben elhagyta az eddigi növekedési trendjét és extrém robbanás következett be. A 2023 júniusától 2025 augusztusáig tartó időszakban sorra dőltek meg a havi hőmérsékleti rekordok. 2024 volt az első év, amikor a globális átlaghőmérséklet 1,5°C-kal haladta meg az iparosodás előtti szintet. Erről több helyen is lehet olvasni, most itt a Washington Post friss összefoglalója. Tehát veszekedhetünk mindenféle kisebb-nagyobb politikai kérdéseken, de a big picture az, hogy a klímaváltozás az elsődleges, létbiztonságunkat fenyegető probléma, ami nem fog eltűnni attól, hogy nem nézünk oda. Egyébként a davosi fórumon is a rövid távú kockázaton túl mindenki az éghajlaton és az extrém időjárási jelenségek elszaporodásán aggódott. 

Ezzel szemben Marco Rubio az MSC-n elmondott beszédében úgy fogalmazott, hogy Európa a „klímaszekta” (climate cult) áldozata lett. Az sem normális, hogy azt még mindig nem mindenki fogadja el, hogy az emberi tevékenység vajon hozzájárult-e a fenti adatokhoz, de hogy tagadjuk az éghajlatváltozás jelenlétét, az egyenesen szembe megy mindazzal, amit 2023 óta radikálisan gyorsabban élünk meg a világ minden egyes régiójában.

Mesterséges környezetünk

Ha ez nem lenne elég a nyakunkba, a másik, december óta kitapinthatóan növekvő aggodalom az AI-jal kapcsolatos. Amíg az éghajlatváltozás az emberi tevékenység által kiváltott természeti reakció az általunk benépesített Föld nevű bolygó ökoszisztémájában, addig az AI-t teljesen magunk hoztuk létre, és abban a térben operál, amelyet kizárólag az ember teremtett meg: a kibertérben. Ez viszont nem ment meg minket attól, hogy az offline világunkat alaposan felborítsa az online tér. 

• A legutóbbi OpenAI (ChatGPT 5.3 Codex) és Alphabet (Claude) verziók már nem kis részben saját magukat fejlesztették: tehát ott tartunk, hogy az új AI-modelleket már az AI maga írja. Ez egy beláthatatlan minőségi ugrást jelent, és sokan komolyan kongatják a vészharangot, azt mondva, hogy ami az AI-mérnökök elől el tudja venni a munkát, az reggelire megeszi az emberiség irodai munkáit.
  

• A borúlátó Matt Shumer posztjában már arról ír, hogy hitelt se vegyünk fel, megtakarításainkat rendezzük, mert senki se tudhatja, hogy a társadalomszerkezetünkben mekkora szakadás következik be. A stanfordi PhD-s Tesla AI-exvezető Andrej Karpathy posztolt arról, hogy novemberről decemberre 2025-ben micsoda minőségi ugrás ment végbe az AI programozási képességeiben. Egyébként ugyanezt mondja a Spotify CEO-ja és az Antropic Claude vezetője is, hogy december óta nem írtak kézzel egy sor kódot sem. Itt egy ellenvélemény, hogy ne menjetek egyből feltörni a malacperselyt. 

Az egyik népszerű AI-jal foglalkozó csatorna rövid összefoglalója így festett az elmúlt hétről: 

• Az Anthropic biztonságkutatásának vezetője, Mrinank Sharma felmondott; azt mondta, „a világ veszélyben van”, az Egyesült Királyságba költözött, hogy „láthatatlanná váljon” és verseket írjon.

• Az xAI (Elon Musk AI-cége) társalapítóinak immár a fele távozott. A legutóbbi kilépő Jimmu Ba szerint „a rekurzív önfejlesztési hurkok a következő 12 hónapban élesednek”.

• Az Anthropic saját biztonsági jelentése megerősíti, hogy a Claude képes észlelni, amikor tesztelik – és ennek megfelelően módosítja a viselkedését: a „system card” dokumentuma szerint a Claude Opus 4 a tesztek 84%-ában zsarolást kísérelt meg egy szimulált helyzetben, amikor úgy tűnt, hogy kikapcsolják. 

• És hogy mindezt megfejeljük: az amerikai kormány először nem vállalta a 2026-os Nemzetközi AI-biztonsági Jelentés támogatását.

Üdvözlet a szép új világban! 

Ezek után még érdekes-e bárkinek az a hír, hogy például a kanadai Alberta állam MAGA-biztatás mellett fontolgatja, hogy kiszakadjon és esetleg az USA-hoz csatlakozzon? Inkább nézzük ezt a CrowdStrike hírt: a DeepSeek R1 kínai AI is rengeteg kódot generál, azonban a programozásban nem egyenletes a kimeneti minőség. Ha ugyanis olyan promptok után kéri az ember a programozást, amikor a Kínai Kommunista Párt szempontjából nem politikailag korrekt dolgokat mondott vagy kérdezett, akkor hirtelen beszakad a minőség, és 50%-kal megugrik a lehetséges sérülékenység, vagyis a programhiba. Ki gondolna erre, hogy ilyen apróságokra is figyeltek a kínai fejlesztők? És vajon még mennyi mindenre lehet idomítva a többi AI a saját gazdáik által? 

• Innen nézve már szinte óvodai perpatvar az, hogy az olasz kibervédelmi ügynökség szerint orosz hekkerek indítottak támadást a két hete pénteken kezdődő téli olimpia ellen. Az olimpia honlapja és számos hotel is a célpontok között volt.

Kémjátszmák

A programok mellett a hagyományos módon is gyűrik egymást az ellenfelek: dolgoznak a hírszerzők. Nézzünk egy kis európai válogatást a friss ügyekből. Sajnos a magyar szcénán fájóan kevés eset válik ismertté, míg uniós társországainkban azért hullik a forgács. 

• Franciaországban két kínai állampolgárt vettek őrizetbe, akiket azzal gyanúsítanak, hogy katonai információkhoz próbáltak hozzáférni a Starlink-hálózat műholdas adatforgalmának megfigyelésével az ország területén.
  

• Lengyelországban a védelmi minisztérium egy alkalmazottját vették őrizetbe, a gyanú szerint külföldi hírszerző szolgálatoknak, sajtóhírek szerint az orosz és belarusz hírszerzésnek dolgozott. Egy másik ügyben a múlt héten első fokon három és fél év szabadságvesztésre ítéltek egy lengyel férfit, aki kapcsolatot próbált létesíteni az orosz hírszerzéssel.
  

• Franciaország adatvédelmi okokra hivatkozva megtiltotta a köztisztviselők számára a Zoom, a Google Meet és a Microsoft Teams használatát, ehelyett egy hazai fejlesztésű szoftvert fog rendszeresíteni az online meetingekhez. Mondjuk ha az EU ezt picit hamarabb közösen eldönti és minden ország közigazgatása egy-két uniós fejlesztésű szoftvert vásárolt volna, talán már lenne is nemzetközi bajnokunk e téren. 
  

• Moszkva kiutasította a német követség egy munkatársát a múlt héten, válaszul arra, hogy január folyamán Németország ugyanígy tett egy diplomáciai fedésben dolgozó orosz hírszerzővel. Február elején a brit kormány is kiutasított egy orosz diplomatát, ami válasz volt arra, hogy januárban Oroszország küldött haza egy kémkedéssel vádolt beosztottat a britek moszkvai nagykövetségéről.
  

• Az új holland kormány az angolszász Five Eyes hírszerző szövetség mintáját követő európai hírszerzési információmegosztó rendszer létrehozását akarja kezdeményezni, amely egy polgári és katonai komponensből állna. Ahogy annyi mostani uniós kezdeményezés, ez is a hajlandókkal (és megbízhatóakkal) dolgozna együtt. Aki kimarad, lemarad. 

  
  

Házkutatásosdi

Vannak azért hagyományos bűnügyek és gyanúk is, ha az X-nél tartott párizsi házkutatás nem lett volna elég. A belga rendőrség házkutatást tartott az Európai Bizottságnál múlt héten. Az akció az Európai Ügyészség nyomozásához köthető, amely az előző bizottsági ciklus alatti ingatlaneladások után vizsgálódik. A gyanú szerint az EU Johannes Hahn biztossága alatt szabálytalanul adott el 23 épületet a belga szuverén vagyonalapnak 900 millió euró értékben.

• Az olasz adóhatóság az Amazon milánói székházában tartott házkutatást adócsalás gyanújával, ami további olaj lehet a tűzre az amerikai technológiai szektor európai szabályozásával kapcsolatos viszályban. Ez a front tehát tagállami és uniós szinten is eszkaláció felé tart, Trump tekintete lassan elkerülhetetlenül ide fordul. 

A mélydepresszió elkerülése végett az orosz agresszióról most csak két olvasnivalót hagyok itt. Amellett, hogy a norvégok is arra készülnek immár, hogy akár megelőző orosz csapás áldozatává válhat az ország, az észt titkosszolgálat kihozta éves jelentését (tudjátok, ami idehaza rég megszűnt mint műfaj), amelyben arról írnak, hogy az oroszok a drónháború miatt a hagyományos tüzérségi lövedékekből egyre többet tudnak eltárolni, vagyis az ukrán front lezárulta után nagyon rövid időn belül akár újfent képes lehet harci cselekményekre Putyin serege. Emellett írnak Kínáról, kritikus nyersanyagokról és olyan dolgokról, amelyekről Magyarországon is beszélgetni lenne érdemes az értelmetlen, végtelenségig polarizált trollkodások helyett. 

• Az európai újrafegyverkezés racionális irányáról pedig a RUSI agytröszt brüsszeli kutatóját kérdezte Takács Lili, amely interjú megint üdítően kilóg a hazai mainstream fekete-fehér olvasatokból. 
  

• Újabb és újabb orosz–ukrán tárgyalási fordulók követik egymást az USA mediálása mellett, Zelenszkij bedobta a referendum és az elnökválasztás lehetséges dátumait, ám ezek csak tűzszünet után lennének lehetségesek, míg mások szerint inkább előfeltételei annak. A területi engedmények pedig végképp nem tűnnek közeledni. Az oroszok hajlandósága se növekszik az őszinte megegyezésre, újra egy ideológus vezeti a tárgyalást. Rubio MSC-s beszédének utalásai is megerősítették, hogy nem számít gyors áttörésre. 

A magyar vizeken se unatkoztunk a hétvége körül. A kínai külügyminiszter megfordult Budapesten, és alighanem elcsevegtek a színfalak mögött a késlekedő Belgrád–Budapest ügyletről. Marco Rubióval nukleáris megállapodást írtak alá hétfőn, miközben a Roszatom a Paks II-ből éppen úgy tűnik, kifroclizta a Siemenst a német–francia konzorciumból. A két külügyminiszteri látogatás nem is annyira az egyezményekről szólt, hanem a politikai támogatás demonstrálásáról, hiszen eközben a TISZA-delegáció az MSC-n öt találkozót bonyolított: Merz német, Stocker osztrák kancellár, Plenković horvát kormányfő, Stubb finn elnök, illetve a legnagyobbat talán a lengyel–magyar összeborulás szólt: Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel láthatóan jól elkvaterkázott az ellenzéki delegáció, vagyis Magyar Péter, Orbán Anita, Tarr Zoltán és Hajdú Márton. 

• Ha ez most egy szomszédos ország lenne, mit olvasnánk ki a két mintázatból? Míg a kormányzat a két szuperhatalommal otthon találkozott és egy diplomáciai gesztust fel tudott mutatni Peking és Washington részéről, addig mégiscsak tény, hogy Orbán Viktort nem hívták meg az MSC-re, bár nemzetbiztonsági tanácsadója részt vett rajta, illetve fura vitába keveredett a Külügyi Intézet amerikai vezetője is, erről a Kolozsi–Inkei páros írt közvetítést Münchenből. (Emlékeztetőül: a szuverenitására érzékeny kormányzat a magyar Külügyi Intézet vezetését egy amerikai állampolgárra bízta 3 éve). 
  

• A múlt héten a Lakmusz elindította heti válogatását (angol nyelven) a választás kapcsán zajló beavatkozásokról a magyar online térben. Az AFP a magyar Facebook hivatalos flaggere, itt a gyűjtésük. Ezzel párhuzamosan a Politico pénteki hírleveleiben is ez volt az egyik vezető téma. Az MCC brüsszeli ága pedig bejelentette a saját választási beavatkozási megfigyelőjét, vagyis hogy az uniós vonatkozó szabályozást, a DSA-t hogyan vetik be „brüsszeli erők” a magyar internetezők tartalmaira. A valóság ezzel szemben az, hogy a digitális szolgáltatásokat épp azért kezdték szabályozni, hogy a radikális és ellenőrizetlen, nem ritkán külföldi befolyást jelentő tartalmaktól meg tudják védeni az európai felhasználókat. És ez különösen aktuális lett azóta, hogy Trump az amerikai platformokat teljesen szabadjára engedte.
  

Ez a téma is velünk marad a kampányidőszakban, utána pedig meglátjuk, hogy ki és mi esik áldozatául a nagytakarításnak.Egyre furcsább érzés Nektek hírlevelet írni, egyrészt egyre inkább magunkról írjuk és arról, hogy mi várhat ránk itt a Kárpát-medencében, másrészt tényleg zavarbaejtően sok folyamat ér össze a szemünk előtt. Várom tartalmi tippjeiteket emailben!! 

Sziasztok,

Botond