Amikor rövid a kötél | Heti Feledy

Sziasztok! Remélem, kihevertétek a kötcsei szurkolás közepette a múlt heti hírlevelet! A narratívák tobzódnak, egy jó részüket mire értelmezné az ember, addigra a stratégiai kommunikációs szakik már a következő két kanyart is megtették az ügyben. Így sok virtuális szólabirintust kapunk a médián keresztül, felturbózva a közösségi médiafelületeken a botok és hasznos idióták által. Óvatosan fogyasszuk ezeket!

Sorban érkező puzzledarabok

A trendek érdemi vizsgálata azt követeli, hogy biccentsünk azoknál az eseményeknél, amelyek megerősítik, hogy az adott forgatókönyv felé haladunk, míg felsóhajtsunk, ha azzal ellentétes eseményeket látunk, de persze azok előtt se csukjuk be a szemünk! Nézzük például Franciaországot. François Bayrou kormánya hétfőn szembesült a bizalmatlansági szavazással, Macron már hetek óta készült a gyors miniszterelnök-cserére. A heti dráma mellett a trend ebben a francia tehetetlenség, ami a valódi tragédia.

• Ahogy feltöredezett a politikai spektrum és már nincs tiszta parlamenti többség, igazából csak fokozódott a kompromisszumkényszer. Csakhogy ez a hiperkommunikált Tiktok-politikában szinte lehetetlen, mert a saját felajzott választói ennék meg bármelyik pártot, ha hirtelen visszalépne a keménykedésekből.

  
  

• Ebben a közegben évek óta nem nagyon sikerült érdemi reformokat meglépni a francia költségvetés terén, amelyre egyszerűen most már nincs pénz. Abban pedig egyetértés nem látszik a horizonton, hogy mit is kéne megvágni.

• El lehet még fogyasztani pár miniszterelnököt esetleg a következő választásig, de sem a Nemzeti Tömörülés, sem a balos pártok nem engedhetnek már. Arra sincs garancia, hogy kormányzóképes parlament kerülne egy új elnök által kinevezett új miniszterelnök mögé az országban.

  
  

• Amíg a kommunikációs varázsbuborék mintegy választói identitásillúzióként szolgál, tehát a bizonytalan világban a leegyszerűsített politikai magyarázatok már mintegy vallási értékkel rendelkeznek egyes társadalmi csoportokban, addig nehéz lesz ebből kitörni. Az illúzió kipukkanása pedig mindenképpen fájdalmas lesz, mert pénz addig se lesz több, elrontott közpolitika viszont annál inkább, ezek korrigálása pedig minden egyes elvesztegetett évvel – nemcsak Franciaországban – egyre többe fog kerülni a polgároknak.

Fűzzük fel az eseményeket!

Más európai országokban se zártak könnyű hetet. Angela Rayner brit miniszterelnök-helyettesnek nem maradt más, mint a lemondás az adózási botránya miatt, miközben megírtuk múlt héten, hogy Farage pártja vezet, aki egyébként nem volt rest Trumpot meglátogatni a Fehér Házban. A brit választók nemcsak a jobb szélen kapnak immár több opciót, de nyár óta a bal szélen is, hiszen Jeremy Corbyn (a Munkáspártból való tavalyi eltávolítása után) képviselőtársával, Zarah Sultanával létrehozta a „Te Pártod” (Your Party) mozgalmat, amellyel elsősorban a hagyományos balos választókra céloznak majd lakhatási és szociális ügyekkel. A politikai fragmentáció majd az Egyesült Királyságot is utoléri a következő választáson, tehetjük a trendhez a pipát.

• Andrej Babišt, a cseh választás miniszterelnök-esélyesét, az ANO párt vezetőjét és korábbi kormányfőt múlt héten hétfőn mankóval vágta fejbe egy elégedetlenkedő egy utcai rendezvényen. A politikai erőszak trendbe tehetünk egy pipát.

  
  

• Az ukrán kormányzat egyik kijevi főépületét is orosz rakétatámadás érte, miközben Orbán Viktor Kötcsén már Ukrajna három zónára való felosztását jósolta. Zelenszkij elutasította a moszkvai meghívást, miközben Trump az európai vezetők újabb washingtoni látogatását jelentette be. Narratívaverseny és a valóság ütközése.

Lángokban a kijevi miniszteri kabinet épülete. Az EU 26 tagállama egy közös nyilatkozatban elítélte a csapást, Magyarország nem írta alá a dokumentumot. Forrás: NOELREPORTS

• Csütörtökön a spanyol kormányfő felesége fog bíróság előtt vallomást tenni egy vele szemben indított, befolyással üzérkedés vádjával zajló eljárásban. Politikusok a bíróság elé vihetők: az ellentrend-dobozba is tehetünk egy strigulát, ez nem minden országban sikerül már, különösen, ahol parlamenti többséggel átírhatóak a törvények, lásd például Robert Fico Btk.-módosítását.

  
  

• Apropó szlovák kormányfő: a kínai útja után, amelyen Putyinnal is találkozhatott, a múlt héten még egy Zelenszkijjel való kárpátaljai megbeszélés is belefért neki. Ez aztán a Kállay-kettős a 21. századi tempóban! Ráadásul ezúttal az ukrán EU-csatlakozást sem ekézte, illetve elismerte, hogy az orosz energetikai infrastruktúra (a Barátság vezetékkel egyetemben) legitim célpontjai az ukrán haderőnek. 

  
  

• A norvég választás eredményét, illetve Von der Leyen 2025-ös SOTEU, azaz uniós évértékelő beszédét majd jövő héten nézzük meg. 

Magyar sarok

A hétvégi kötcsei párhuzamos mérkőzésen Orbán ezúttal is geopolitikai értelmezéssel igyekezett tematizálni. Ebben az Ukrajna felosztására vonatkozó tervektől az Unió esetleges széthullásáig jutott.

• Ukrajna de facto felosztása nem egy ördögtől való álláspont, az EU egyes vezetői részéről ez elfogadható lehet, amennyiben

  • de jure nem kell elismerni, tehát a háborúval szerzett területre nem kell elviekben is jóváhagyást adni, ezzel további háborúkat ösztönözve; 

  • de facto pedig a hosszú távú, a stratégiai kommunikációban „igazságos” békeként futó körülmények és kondíciók fennállnak, tehát 

  • az orosz fenyegetés visszaszorítható az ukrán hadszíntéren letárgyalt bárminemű kompromisszummal.

    
    

• Ezzel szemben a magyar kormányfő orosz győzelmet deklarált már a hadszíntéren a beszédében. Még erre is mondhatjuk, hogy ízlés kérdése, hiszen az européerek vélhetik úgy, hogy ukrán győzelem az, hogy kitartottak és Kijev nem esett el, míg a russzofilek vélhetik úgy, hogy orosz győzelem a sok százezer fiatal vérével kivívott új majd’ négy megye. 

  
  

• Ez hitvita, vagyis normatív értékelés. Az viszont, hogy ebből nemzetbiztonsági szempontból mi következik, nem ízlés kérdése. Ha az oroszok bárhogyan is nyeregben érezhetik magukat, az Magyarország és a régió számára egzisztenciális fenyegetés. Ezért akarná Trump is az energetikai szankciókat felcsavarni, a hajlandók koalíciója pedig az európai fegyverkezéssel támogatni az elrettentést és segíteni az ukránokat, amíg az orosz gazdaság lassan vérzik ebben. 

  
  

• Hogy mennyire komolyan kell venni az orosz kockázatot, azt a skandinávok óriási fegyverberuházásai, a baltiak összefogása, a lengyelek politikai törésvonalakon is átívelő, recsegve-ropogva egybetartott fenyegetettség-érzékelése mutatja. Ne felejtsük el, Putyin 2022-ben még azt a célt is belengette, hogy a NATO az 1999-es bővítés határai mögé húzódjon vissza, vagyis hogy Kelet-Európát engedje el.

  
  

• A helyzetértékelés egy dolog, az ebből levont következtetés pedig egy másik. Ha az orosz győzelem látszik valószínűbbnek, akkor azért abból a többségnek itt Közép-Európában az a következtetése, hogy elemi érdekük az országukat megtartó uniós háló foltozása, nem pedig nyesegetése. 

De-konnektivitás

Itt jön ki a papíron létező, konnektivitás nevű magyar kormánypárti célkitűzés kommunikációs jellege. Elviekben ez azt jelentené, hogy a Karmelita vezetője minden geopolitikai tömbbel igyekszik jóban lenni, csakhogy ehhez képest a kormány a kritikátlan moszkvai és pekingi kapcsolatok mellett tartja folyamatos politikai támadás alatt Brüsszelt és az uniót. 

• A washingtoni szövetséges demokrata színekben ellenfél volt, most nem tudni, hogy hányadán is áll a Fehér Házzal a magyar jobboldal. Panyi Szabolcs írta meg VSquare angol nyelvű hírlevelében, hogy meglepődött még az amerikai diplomácia is azon, hogy a kínai kémfőnök, Csen Ven-csing és Csao Lö-csi, a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése Állandó Bizottságának elnöke látogatott el az elmúlt hónapokban Magyarországra – előbbi ráadásul Moszkván keresztül –, ami azért meredek egy NATO-tagország részéről a geopolitikai „egyensúlyozás” e pillanatában. Hasonlóan meredek, hogy Ven-csinget az Információs Hivatalban is fogadták – ezt persze nem láttuk a hírekben.

  
  

• A konnektivitás tehát úgy tűnik, egy adott méretű kábellel történik, kicsit a kötélhúzásra hasonlít: minél inkább bedugják azt a kábelt keletre, annál kevesebb marad belőle nyugatra. Hogy ez törvényszerűség-e az együttműködésekben, amit az autoriter felek logikája kitermel, közel sem biztos. Fico és Vučić hasonló pávatáncot járnak, de közben nem teljes pályán támadják le az uniót. (Finomság: ahogy Szijjártó Péter is a képzeletbeli kötél legkeletibb végén áll Magyarországon, úgy most Tibor Gašpar, a szlovák kormányzó Smer párt alelnöke hasonlította Zelenszkijéket a Hamászhoz egy televíziós vitán.) 

  
  

• Ezért a konnektivitás, ha létezne ilyen stratégia, akkor működhetne hatékonyan, ha minden fél karnyújtásnira lenne. Így viszont marad a bizalmi válság: sem Putyin nem hiszi magáénak a saját tömbjét, tehát az EU-t kiárusító aktort, sem Brüsszel.

Izrael–Hamász

A Vörös-tenger mélyén fekvő netkábelek átvágása komoly fennakadást okozott az ázsiai internetforgalomban is. Először a hútikat gyanúsították meg vele, akik azonban cáfolták, hogy ők állnának a terrorcselekmény mögött. Jó eséllyel egy nagy geopolitikai aktor akart olyan terepen kísérletezni ezzel, ahol más könnyebben vádolható az elkövetéssel. A húti miniszterelnökkel és több vezetővel még augusztus 28-án egy izraeli rakétacsapás végzett, pontosan időzítve egy többfős összejövetelre.

• Az Izrael ellenségeinek vezetőit célzó csapásokkal ritkító műveletek Gázában is folytatódtak: augusztusban lőtték ki komoly hírszerzési akció keretében Abu Obeidát, a Hamász „szóvivőjét”, aki két évtizede dolgozott a szervezettel, és az október 7-i terrortámadás óta sokszor maga tolmácsolta a fenyegetéseket.

  
  

• Az izraeli harci gépezet emellett az elmúlt két hétben Gáza város (tehát az övezet adminisztrációs központja, egykor az övezet lakosságának több mint egynegyedének otthona) ellen készült fel a katonai műveletre. Feltehetőleg több túszt rejtegethetnek még ott is.

  
  

• A 48 még fogvatartott túszból már csak nagyjából 20 fő lehet életben, kettejükkel újabb videókat készítettek a Hamász terroristái. 

• Trump állítja, hogy tárgyalásokat folytat a Hamásszal, amelynek eredményeképpen a hírlevél leadása körül már a katari vezetők részéről is elhangzott, hogy a Hamász nyitott a feltételekre. 

• Trump feltehetőleg előre jóváhagyhatta (hivatalosan: „értesítették róla”) az izraeli csapást a Katarban tartózkodó Hamász-vezetőkkel szemben. A Dohában székelő Hamász-delegáció eddig Katar védelmét élvezte, kérdés, hogy ez a katonai akció kompromisszumra kényszeríti-e a terrorista csoportot.

  
  

• Trump eközben átvilágíttatta az amerikai egyetemi donorokat, köztük Katart és a szaúdiakat, és kiderült, hogy sok milliárd dollár érkezett az Öbölből az amerikai felsőoktatásba, és most azt vizsgálják, hogy ezek mennyire hoztak létre pro-palesztin szigeteket ezekben az intézményekben.

  
  

• Egy Hamász-aktivistáról, a gázai munkaügyi minisztérium egykori szóvivőjéről pedig kiderült, hogy miközben a családi házukban tartottak túszokat, közben „szabadúszó újságíróként” bedolgozott több ismert portálnak. Ezt az esetet az Izrael-párti tábor figyelmeztető jelként értékeli, miszerint lám, szuperóvatosan kell olvasni a sajtót, a palesztin stratcomról szólnak elemzések; míg a pro-palesztin tábor egy, a belső eseményekre rálátó tudósítót lát bele. Kinek van igaza? Ezt nem ez a hírlevél fogja eldönteni természetesen. De az biztos, hogy még a big picture szintjén is végletesen ellentmondó kontextusokat fognak tudni felrajzolni a narratívák. Ilyen esetben legalább annyit érdemes megtenni, hogy mindenki a kedvenc keretezésével szemben belenéz a szomszéd narratívájába, egy gondolatkísérletben felcseréli a szereplőket és engedi magának a rácsodálkozást, hogy mely oldal hogyan instrumentalizál. A nap végén persze lesz értékítéletünk, és legyen is. 

USA–palesztinok

• Az ENSZ Biztonsági Tanácsa az Egyesült Államok és Izrael lobbizását követően elfogadta a libanoni békefenntartó misszió feloszlatását. Az UNIFIL 1978 óta működött, az izraeli–libanoni fegyvernyugvást volt hivatott ellenőrizni.

  
  

• Az amerikai kormány múlt pénteken közölte, hogy nem ad ki vízumot a magas rangú palesztin képviselőknek, köztük Mahmúd Abbász elnöknek, akik a szeptemberi ENSZ Közgyűlésre érkeznének New Yorkba, sőt visszavonja a korábban kiadott vízumokat is. Az Axios értesülései szerint a lépés a válasz arra, hogy több nyugati ország a palesztin állam elismerését is fel akarja venni az ENSZ Közgyűlésének napirendjére.

  
  

• Az amerikai kormány legutóbb Ronald Reagan elnöksége alatt tagadta meg a palesztin képviselők belépését, akkor az ENSZ erre reagálva Genfben tartotta meg Közgyűlését New York helyett.

Európai háborúzás

A Rheinmetall megnyitotta Európa legnagyobb muníciógyárát, ahol 2027-re már évi 350.000 tüzérségi lövedéket fognak tudni gyártani. A megnyitó ünnepségen részt vett Boris Pistorius német védelmi miniszter és Mark Rutte NATO-főtitkár is, aki szerint Európa-szerte két évvel ezelőtthöz képest hatszorosára nőtt a tüzérségi lövedékek gyártása.

• Az amerikai külügyminisztérium újabb ukrajnai fegyverszállítást hagyott jóvá, 3350 levegő-föld rakéta leszállítását engedélyezte.

  
  

• A 825 millió dolláros költséget az Ukrajnát európai pénzen amerikai fegyverekkel ellátó NATO-program keretében Dánia, Hollandia és Norvégia állja. A szállítási idő várhatóan hat hét lesz.

  
  

• A 4iG egyik leányvállalata a Rába felvásárlását kezdte meg, és később a cseh Tatra is érintett lehet a dealben.

Őrültek háza

Florida népegészségügyi főorvosa kijelentette, hogy a maga részéről az összes kötelező védőoltás kivezetése mellett fog lobbizni. Lehet tapsolni, a szomszéd államban, Texasban már szedi az áldozatait a kanyaró, ehhez képest mégis népszerűséget lehet kisajtolni az oltásellenességből. Tehát a „your body, your choice” (a te tested, a te döntésed) érvényes az oltásokra, de nem érvényes a konzervatív abortuszpolitikára. Na, ez a 21. századi katyvasz!

• Ez egyben azt is jelenti, hogy egy-egy trenden belül simán elférnek mély ellentmondások, attól még a társadalmi tektonikus mozgás iránya lehet azonos. Az oltásellenes lehet abortuszellenes, a pszeudokeresztény lehet kirekesztő vagy rasszista, a kaviárliberális lehet intoleráns más véleményekkel, és folytathatnánk a sort. Innen szép nyerni!

Botond