Dráguló okostelefonokon romboljuk a demokráciát
Szia,
Hatalmas tüntetések rázzák meg Európát Belgiumtól Albániáig: kedden rendkívüli Szignál adást szenteltünk annak a kérdésnek, hogy mi a közös ezekben a tiltakozásokban. A történtekért az európai jobboldal újfent a migrációt teszi felelőssé, ezért kitértünk arra is, hogy ez a diagnózis mennyire állja meg a helyét. (Nem nagyon.) Az a statisztika már nem fért bele az adásba, hogy mostanában épp jelentősen csökkent az EU-ba érkező menekültek száma — de pont erre való a Szignál hírlevele, hogy a műsorból kimaradt, de izgalmas és releváns infókat megosszuk veletek.
Emellett ránézünk még az élelmiszerek és okostelefonok áremelkedésének okaira és egy nagy globális kutatásra is, amely azt vizsgálja, vajon az emberek szerint milyen hatása van a közösségi médiának a demokráciára.
Egyre kevesebb menekült érkezik Európába
Látványosan megcsappant az Európai Unióba irányuló irreguláris migráció a Földközi-tengeren és Atlanti-óceánon keresztül, amely hagyományosan a legfontosabb migrációs útvonalnak számít. Az ENSZ égisze alatt működő Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint 2026. szeptember közepéig közel 60 ezren érkeztek, szemben az előző év azonos időszakában regisztrált 98 ezer fővel, ami 39 százalékos csökkenést jelent.
A jelentésből az is kiderül, hogy
nőtt a tengeri átkelés során meghalt vagy eltűnt emberek száma. Szeptember 15-ig legalább 2292 ember halt meg vagy tűnt el az Európába vezető tengeri útvonalakon. Ez 14,7 százalékos emelkedés az előző év azonos időszakában regisztrált 1999 esethez képest.
az Olaszországba vezető közép-mediterrán útvonalon 55 százalékkal esett vissza az érkezők száma. Míg 2025 azonos időszakában 48 231 érkezőt regisztráltak, 2026-ban 21 393-at. Nőtt ugyanakkor a halottak és eltűntek száma: 844-ről 996-ra.
Görögországba 20 428 migráns és menekült érkezett, szemben az előző év azonos időszakának 25 427 fős adatával. Ez mintegy 19,7 százalékos csökkenés. Itt, a kelet-mediterrán útvonalon szintén emelkedett a halottak és eltűntek száma: a 2025-ös 284-ről 2026-ra 417-re nőtt, ami körülbelül 46,8 százalékos emelkedés.
Spanyolországba az atlanti és a nyugat-mediterrán útvonalakon összesen 16 794-en érkeztek. Ez csökkenés az előző év azonos időszakában regisztrált 22 855 főhöz képest, vagyis mintegy 26,5 százalékos a visszaesés. A Spanyolországhoz kapcsolódó atlanti és nyugat-mediterrán útvonalakon 879 halálesetet vagy eltűnést regisztráltak.
az európai hatóságok több mint 17 ezer embert tartóztattak fel a tengeren, majd küldtek vissza Líbiába.
Az elmúlt két évben újra jelentősen csökkentek az EU határainál regisztrált irreguláris határátlépések, ami folytatódhat a következő években, hiszen a nemrég életbe lépett uniós migrációs szabályok tovább szigorították mind a határvédelmet, mind a menedékkérelmi rendszert, és jelentősen könnyítették a jogtalanul itt tartózkodók kiutasítását.
Kérdés, hogy ilyen körülmények között a bevándorlásellenes politika képes lesz-e megőrizni a mostani vonzerejét az európai társadalmakban.
Nyakunkon az újabb élelmiszer-infláció
A rizs ára 50 százalékkal, a búzáé 37 százalékkal, a szójababé pedig 21 százalékkal emelkedett idén a világpiacon — számolt be a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyik hivatalnokára hivatkozva a Nikkei Asia. Az alapvető élelmiszerek ára utoljára 2022 végén, az ukrajnai háború okozta árrobbanás felszálló ágában volt ilyen magas.
Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet élelmiszerár-indexe öt nemzetközileg kereskedett élelmiszer-kategória (gabona, tejtermék, hús, növényi olaj, cukor) árait követi havi bontásban, a legfrissebb adatok szerint augusztusról szeptemberre 1,5 százalékkal nőttek az árak, az egy évvel korábbi szintet pedig 7,4 százalékkal haladják meg.
A Reuters összefoglalója szerint még csak az elején tartunk az újabb élelmiszer-inflációs hullámnak, amely bőven átnyúlik majd 2027-be is. Az okok összetettek: a fekete-tengeri búzaszállítmányok csökkenése, a Vörös-tengeren keresztül haladó forgalom bizonytalansága, a Hormuzi-szoros lezárása miatti műtrágyakiesés árfelhajtó hatással bír, miközben az El Niño okozta szárazság komoly hozamkieséssel jár Indiában és Dél-Kelet-Ázsiában.
Az adatközpontok demokratát faragnak Trump szavazóiból
Az amerikai republikánusok számára egyre sötétebb képet festenek a félidős választások előtti közvélemény-kutatások: a november 3-i fordulón a trumpista többség már nemcsak a Képviselőházban, de a Szenátusban is megszűnhet. A republikánusok népszerűségvesztése értelemszerűen azt jelenti, hogy lesznek olyan szavazók, akik 2024-ben még Trumpra, de most már ellene fognak szavazni.
Az Economist a saját maga által rendelt havi felmérések adatait feldolgozva arra jutott, hogy ez a fajta átvándorlás magasabb azok körében, akik egy épülő vagy már elkészült adatközpont 2 kilométeres körzetében laknak. Másképp mondva, az adatközpontok hozzájárulnak az elnöktől való elforduláshoz.
A brit gazdasági lap elemzése szerint 17 százalékon áll azoknak a korábbi Trump-szavazóknak az aránya, akik 2 kilométernél közelebb laknak egy adatközponthoz, és novemberben átszavaznának a demokratákra. Országosan az átpártolók aránya csak 6 százalék.
Az idősoros adatokból az is kiderül, hogy ez a kilengés idén májusban kezdődött, azóta a demokraták támogatottsága az adatközpontok környékén 54-ről 61 százalékra ugrott, ugyanebben az időszakban országosan csak 53-ról 55-re nőtt ez az arány.
A lap persze figyelmeztet, hogy országos viszonylatban elég kevés ember lakik adatközpontok 2 kilométéres körzetében, ugyanakkor egyes képviselői választókerületekben (pl. Nevada 2-es, Colorado 4-es és Ohio 15-ös választókerületében) döntő lehet ezeknek a szavazóknak a megbillenése.
Trump teljes mellszélességgel beállt a mesterséges intelligenciát fejlesztő cégek mögé, a technológia felskálázásához szükséges adatközpont-építések pedig gyakorlatilag beárnyékolnak minden mást az Egyesült Államokban: ahogy az alábbi ábrán látszik, a magánszektor által építkezésbe fektetett tőke össze mélyrepülésben van, egyedül csak az adatközpontok építésére fordított erőforrások növekednek.
Az amerikai elnök szerint azok, akik ellenzik, hogy a környékükön adatközpont épüljön, azok az „elmaradottságot és szegénységet” kockáztatják.
Pocsék negyedévet zárnak az okostelefon-gyártók
Nemcsak az amerikai republikánusok választási esélyeire, de a nagy okostelefon-gyártók forgalmára is csapást mért a mesterséges intelligencia kiépítésének eszeveszett sebessége. 2026 harmadik negyedévében 20 százalékkal csökkentek a globális okostelefon-eladások 2025 azonos időszakához képest. A Reuters szerint ennek elsődleges oka, hogy az AI kiépítése jelenetősen megnövelte az igényt nemcsak a csúcstechnológiás logikai chipek iránt, hanem az egyszerűbb memórichipek iránt is, ezekre pedig a telefongyártóknak is nagy szükségük van. A megnövekedett kereslet felvitte ezeknek a chipeknek az árát, ami aztán beépült a telefonok eladási árába is. Emiatt sok fogyasztó dönt úgy, mégsem cseréli le régi készülékét.
Bár az eladások az összes piacvezető telefongyártót érintették, a koreai Samsung és az amerikai Apple viszonylag kis veszteségeket könyveltek el, miközben az olyan kínai gyártók, mint az OPPO, a Vivo vagy épp a Xiaomi eladási számai 20-30 százalékkal estek vissza. Ennek az eltérésnek köszönhető, hogy Samsung és az Apple a forgalomcsökkenés ellenére növelni tudta globális piaci részesedését 2025-höz képest.
Erősen eltér a gazdag és a szegényebb országok megítélése a közösségi médiáról
Október elején tette közzé a Pew Research Center azt a 37 országban, több mint 45 ezer ember megkérdezésével készített felmérését, amely azt vizsgálta, hogyan értékelik az emberek a közösségi média demokráciára kifejtett hatását. Az adatokból kiderül, hogy még mindig többen derűlátók a kérdésben, de az elmúlt 3-4 évben azért romlott a közösségi média megítélése.
A kutatás egyik legérdekesebb felfedezése, hogy jelentősen eltérnek az attitűdök a nagyobb és alacsonyabb jövedelmű országok lakói körében. Kizárólag a világ leggazdagabb országaira jellemző, hogy a válaszadók legalább fele károsnak tartja a közösségi média hatását a demokráciára.
A válaszadók leggyakrabban azt említik pozitívumként, hogy a platformok érdemi megszólalási lehetőséget, politikai beleszólást adnak az embereknek, illetve tájékoztatnak az aktuális eseményekről. A potenciális veszélyek listáján a manipuláció és félretájékoztatás, illetve a politikai nézetek polarizációja szerepelnek előkelő helyen.
Jövő csütörtökön újra jön a Szignál hírlevele, de addig is a Szignál csapatával találkozhattok több videós adásban: az október 23-i nagy ünnepi műsorfolyam keretében az 1956-os forradalom, illetve a mostani megemlékezés nemzetközi aspektusait fogjuk körbejárni, hétfőn pedig szerbiai választási riporttal jelentkezünk.
Üdvözölnek a Partizán külpolitikai szerkesztői: Endrey Mátyás, Kósa Levente, Nahimi Botond, Pap Szilárd és Tóth Szilárd János.
