Honnan jöttek a Tisza szavazói?

A Partizán Adatpont országjárásra indul, melynek keretén belül Kovalcsik Tamás több városban élő rendezvényeken fogja bemutatni a 2026-os országgyűlési választások és a Partizán választás napi felmérésének legérdekesebb adatait.

A választási eredményekből ugyanis nem elég csak az országos erőviszonyokat szemlélni – érdemes mögéjük is nézni: adatokkal, térképekkel megérteni, hogy hogyan dőlt el valójában ez a választás.

Az első helyszínek Békéscsaba, Székesfehérvár, és Pécs!

A 2026-os országgyűlési választások eredményeit tekintve az országos erőviszonyok jelentősen átalakultak a 2024-es európai parlamenti választásokhoz képest. Egyrészt megjelent számos olyan új szavazó, akik eddig vélhetően egyáltalán nem vettek részt választásokon, másrészt az egyes politikai pártok szavazótáborában is jelentős átrendeződések történtek. Ezt az átrendeződést ábrázoltuk most a Partizán felméréséből származó eredményeken keresztül.

A Partizán választás napi felmérésének keretén belül április 12-én 402 önkéntesünk, 8 különböző kerületben összesen 8035 szavazáson megjelent szavazóval készített kérdőívet. Ennek célja nem előrejelzés volt, hanem a választói magatartás megértése. Egy 14 kérdésből álló kérdőívet töltöttek ki az önkénteseink, amelyben nem csak a szavazók 2026-os egyéni és listás voksára, hanem az alapvető demográfiai jellemzőikre, politikai attitűdjeikre és a hazai viszonyokkal kapcsolatos véleményükre is rákérdeztünk.

E mellett pedig arra is kíváncsiak voltunk, hogy a 2024-es EP-választáson részt vettek-e a válaszadók, és ha igen, akkor kire adták le a voksaikat. Ebben a hírlevélben az erre adott válaszokat elemezzük.

Mennyire reprezentálja Magyarországot a nyolc felmért kerület?

A felméréssel a célunk az volt, hogy nyolc választókerületből állítsunk elő az adott körzetet jól reprezentáló mintát, viszont a kerületek kiválasztásánál szempont volt az is, hogy ezen területek pártpreferenciája valamennyire leképezze az országos erőviszonyokat is. Ezt mutatja meg a következő táblázat, amelyben a 2024-es EP-választások eredményeit mutatjuk meg abban a nyolc kerületben, ahol az önkénteseink a felmérést elvégezték és a teljes országban.

Látható, hogy nagyon kicsik az eltérések a két adatsor között, egyedül a baloldali pártszövetséget reprezentálja alul, míg a Momentumot és az MKKP-t minimálisan felül.

Ez a mintázat pedig folytatódott a 2026-os országgyűlési választásokra is, hiszen a felmért kerületekben idén is az országos átlagokhoz nagyon hasonló eredmények születtek. Maga a felmérés pedig egy kivételtől eltekintve pedig bőven hibahatáron belül mutatja mind a felmért választókerületi eredményeket, mind az országos erőviszonyokat. A jelentős különbséget a Fidesz listás támogatottsága mutatja, viszont ha azt kiegészítjük az erre a kérdésre nem válaszolók arányával, akkor ott is hibahatáron belüli különbséget kapunk.

A nem válaszolók átsorolásának módszertani hátteréről az egyik előző hírlevélben hosszabban is írtam, de a lényeg az, hogy a kérdezőbiztosok szervezeti affiliációja (meg kellett említeniük a bemutatkozásnál, hogy a Partizánnak készítenek felmérést), illetve a fideszes táborhoz hasonlatos demográfiai jellemzői miatt azok, akik nem válaszoltak a “kire szavazott?” kérdésre, nagy magabiztossággal sorolhatók a leköszönő kormánypárt rejtőzködő szavazói közé. Viszont mivel perdöntő matematikai bizonyítékunk eddig még nincs, így az eredményeknél végig külön jelöljük a nem válaszolókat és a Fideszt támogatókat.

Azt viszont még ezek fényében sem állíthatjuk, hogy a bejövő minta a teljes országra reprezentatív lenne, hiszen komplett régiók maradtak ki a felmérésből. Annyi viszont állítható, hogy az országos erőviszonyokat jól megjelenítő mintáról beszélhetünk, mely erre a nyolc kerületre mindenképpen reprezentatív, és ha az ország más részeiben is hasonló átrendeződések történtek, mint a felmért kerületek esetében, akkor a most következő ábra akár az országos változásokat is mutathatják.

Mi történt 2024-hez képest?

A Tisza ebben a nyolc választókerületben közel 100 ezer szavazatot gyűjtött 2024-ben, mely 2026-ra 2,5-szeresére (250 ezer szavazatra) nőtt, mely arány országosan is megfigyelhető. Ennek megfelelően a Tisza növekménye ez alatt a két év alatt jelentősebb volt, mint a 2024-es támogatottságuk. Honnan jöttek ezek a választók? Erre is – és sok minden másra is – ad választ a következő ábra, az úgynevezett Sankey-diagram.

A Tisza lényegében darabra megtartotta a 2024-es támogatóit, és a növekményének jelentős részét a 2024-es EP-választáson nem résztvevők közül gyűjtötte, közel annyit, mint amennyi támogatót hozott magával két évvel ezelőttről. E mellett viszont mind a DK-MSZP-P, mind az MKKP listájának korábbi szavazóit egy az egyben tudta integrálni. Az igazi érdekességet viszont az jelenti, hogy még a Fidesz és a Mi Hazánk 2024-es támogatói közül is meg tudott szólítani egy jelentékeny mennyiségű szavazót.

A felmérés mintájában ugyanis a 2024-ben még a Fidesz listájára voksolók közel 15 százaléka szavazott már a Tisza Párt listájára a 2026-os országgyűlési választás alkalmával. Ha pedig az EP-választásos szavazatukban is rejtőzködőket inkább a leköszönő kormánypártokhoz soroljuk, akkor ez az érték még nagyobb is lehet.

A Mi Hazánk korábbi szavazóinak 42 százaléka szavazott idén a Tisza Pártra, tehát majdnem minden második korábbi szavazójuk már az új kormánypártot támogatta. A radikális párt és a Fidesz közötti mozgás inkább a Mi Hazánk irányába volt pozitív.

Ezt a Tisza Párt irányába történő elmozdulást viszont valamennyire tudta ellensúlyozni az, hogy mind a Fidesz, mind Toroczkai Lászlóék tudtak új szavazókat mozgósítani, habár a részvétel növekedéséből előbbi 6,6, utóbbi pedig csak 1,1 százalékpontot tudott profitálni. Összehasonlításképpen a Tisza ebből 16,1 százalékpontot növekedett.

Kovalcsik Tamás

szerkesztő, adatelemző

Választási Földrajz