Kegyencfordulatok

Sziasztok! A fordulatok hete jegyében olyan eseményeket gyűjtök most egybe, ahol az állóvíz megmozdult, vagy a szélirány homlokegyenest átfordult, tehát ahol a politikai szereplők megfordították a köpönyegüket – valamiért. Ha a hírlevél ügyes volt korábban, akkor néhány fordulatnál nem lepődtök meg, mert párszor érintettük a bizonytalanságot, máshol viszont jól mutatja, hogy nem minden esetben a logika az úr. Nem mindig lesz Saulusból Paulus. 

A Birodalom podcastban ezúttal a Gen Z forradalmakat vesszük át, hogy vajon mi a közös bennük, Mamdanitól Madagaszkárig, 1956-tól al-Sziszi tábornokig. Itt találjátok!

A minket érintő legmeredekebb fordulat természetesen Marco Rubio reptéri válasza volt arra a kérdésre, hogy mennyi időre szól a magyaroknak az orosz szankciók alóli mentesség: ez nála egy év, a magyar szereplőknél továbbra is határozatlan idő, vagy éppen ameddig Trump és  Orbán hatalmon van. 

• November 21-én ellenintézkedés hiányában beütnének a szankciók, úgyhogy a következő hírlevélig a sors elintézi, hogy világosan láthassunk. Arra számítok, hogy sikerül az utolsó pillanatban megegyezni a konkrétumokról és érkezik majd az amerikai szankciók alóli felmentés, feltehetőleg a nagyobb orosz vállalatokkal kapcsolatban adnak majd Magyarországnak egy kis laufot a bevásárlásukhoz, alighanem egy 2026. április utáni időpontig. 
  

• A pénzügyi védőpajzsról egyelőre még ennyit se tudunk. 
  

• A múltkori podcastunk Borbély Edével a közös Feledy Podcast–1Jövő kiadásban nem öregedett rosszul, ajánlom továbbra is, mert jól kontextusba helyezi az ígérvényeket. 

A kegyúr kegyence kegyelmet kapott 

Közép-Európa másik nagy fordulata, amely amerikai kezeknek köszönhető, nem más, mint Milorad Dodik boszniai szerb szakadár vezető, a szerb kisebbségi államalakulat egykori elnökének kivonása az amerikai szankciók alól. Dodik régóta feszíti a húrt, még Belgráddal szemben is önállóan mozog, néha terhet jelentve a hivatalos szerb diplomácia számára is. Nemrég még arról írtam, hogy Moszkvába menekült egy időre, a boszniai ügyészség által emelt vádak és politikai sorsának növekvő bizonytalansága miatt. 

• Az egykor még baloldalról induló, mára nacionalista-jobboldali politikus visszavonta a szerbiai részek szecessziós népszavazására vonatkozó ígéretét, és még számos jogszabályt visszavontak Banja Lukában, az entitás fővárosában is. 
  

• Mégis, a fordulat alighanem annak köszönhető, hogy megtalálták azt a céget Washingtonban, amely havi párszázezer dollárért képes volt hatékonyan segíteni abban, hogy Trump körei is belemenjenek Dodik fordulatába.
  

• Az egyetlen kérdés az, hogy mi lehetett az amerikai érdek ebben. A balkáni etnikai feszültségek szításában, a boszniai háborús történelem relativizálásában komoly érdemei vannak. Messziről nézve tehát Washington azért járhatta ki ezt a fordulatot, hogy borsot törjön Európa orra alá – ha már itt senki se volt elég erős ahhoz, hogy Dodikot jó távol tartsák. 

Az üvegplafon nem törik, hanem tolódik

Jöjjön most két fordulat, amit majd egybeolvasva lehet igazán zizegni kicsit. Az első eset szeptember végén kezdődött, amikor Alice Weidel (az AfD vezetője) egy beszédében Putyint kritizálta, részben az alaszkai ajánlat elutasítása és Trump türelmének próbára tétele miatt, és felszólította, hogy fogja vissza a háborús tevékenységet. Ez már akkor meglepte jó pár szövetségesét a párton belül is, hiszen ezzel társelnökként megkezdte a narratíva kialakítását, miszerint az Alternatíva Németországért párt (AfD) besorolhat a konzervatívabb háborús értelmezések mögé. 

• Ahogy múltkor a sorkatonaság kapcsán kialakult belső vitáról írtam, a keletnémet vidékről származó Tino Churpalla AfD-társelnök hozza a keményebb oroszbarát vonalat. 
  

• A választási realitások diktálnak: az egyre több egykori nyugatnémet területről származó szavazóra vadászó AfD az ő realitásukhoz alkalmazkodik Weidellel, és a radikális, kisebb tömegek megmozgatására képes keleti tartományokat könnyebben engedi el a párt. 

A múlt héten az Európai Parlamentben az Európai Néppárt (EPP) összefogva a szélsőjobbal (az úgynevezett Venezuela-koalícióval) megszavazta a bürokráciát megnyeső salátatörvényt, és így a vállalati fenntarthatósági jelentési szabályok gyengítését is. Ezzel megkerülte a hagyományos nagykoalíciót – a balos és liberális, ill. zöld pártokkal –, akik persze hangot is adnak felháborodásuknak. 

• Az ún. egyszerűsítő jogszabályról korábban már született egy előzetes centrista megegyezés, de ezt végül leszavazták az EP-ben, ezután kezdett el az EPP a jobboldali pártoknak tetsző javaslatokat beadni – először azt gondolták, hogy ez csak a centrista koalíció többi tagjának nyomasztására szolgál. 
  

• Végül csütörtökön a Néppárt, az Európai Konzervatívok és Reformerek (Giorgia Meloni csoportja) és a Patrióták közösen 382 igen szavazattal vitték át a csomagot (249 nemmel szemben).
  

• A nyugati sajtó a „cordon sanitaire” összeomlásáról ír, azaz arról, hogy a Néppárt megtörte azt a politikai üvegfalat, amely szerint elvileg nem szabad együttműködni a szélsőjobbal. Egyébként ugyanazon a héten ettől még nyugodtan együtt tudott szavazni a klímacélok ügyében a Néppárt a centrista pártokkal.
  

• A tény ettől tény marad: Manfred Weber, a Néppárt vezetője (aki valószínűleg a leghíresebb magyar pincsigazda:)) ügyesen kijátszotta mozgásterét, így a következő körökben hihető fenyegetés lesz a hagyományos partnerek irányába, hogy hajlandó átszavazni jobbra is. 
  

• Másrészt jól látszik az AfD példáján vagy éppen a holland Geert Wilders választási vereségén is, hogy a radikális jobboldal sem statikus, változhat a véleményük, ingadozhat az erejük, tehát elég biztosra vehető, hogy az irányukba kötött ad hoc koalíciók száma nőni fog. 

Tűz, szünet, tűz! 

A trumpi „tűzszünetekhez” első intő példaként megérkezett a Kambodzsa és Thaiföld közti megállapodás novemberi felfüggesztése. A két ország a nyár során halálos áldozatokat is követelő fegyveres összecsapásokba keveredett, illetve sok ezer ember kényszerült elhagyni otthonát. Régóta küzdenek határvitákkal, ezúttal a Preah Vihear templom körül szakadt el a fonál és csaptak össze júliusban. Ezután intézte Trump a tűzszünetet, először nyári telefonálással, majd amikor a régióban járt októberben. Thaiföld most azért függesztette fel a tűzszünetet, mert szerinte aknákat telepítettek  a vitatott területekre, így a fogolycserék és minden más is leállt. Közben Trump telefonált újra a vezetőkkel, de nem nagyon tűnik stabilnak a megállapodás. 

• A gázai tűzszünet sem feltétlen tűnik egyszerűbbnek, sőt; de itt van Trump 20 pontból álló terve az ENSZ BT-ben jóváhagyva. 
  

• Ha pedig egyszer egy orosz–ukrán tűzszünet-szerűséget kierőszakolna az amerikai elnök, ott sincs garancia a tartós megoldásra. 
  

• Máshogy fogalmazva: a sok szomorú tapasztalat alapján kialakított intézmények, mint a békefenntartás és nemzetközi megfigyelő erők, most sem megkerülhetőek. A polarizált nemzeti közegekben a milicista álmegoldások sajnos népszerűbbek mostanában, ezeket az aktorokat nem egy-egy aláírós fotólehetőség fogja megállítani. 

Kriptobirodalom

Jöjjön egy kevésbé tematizált, de nagyon is fontos pénzügyi fordulat. Az USA jelenlegi adminisztrációja letette a garast a dollár stablecoin mellett. Óriási kibocsátási volument emlegettek, ráadásul ez az egész nemzetközi állami adósságstruktúrát újraírhatja, jelentősége több mint komoly lehet. Miről van szó? 

• A stablecoin egy olyan kriptovaluta vagy digitális eszköz, amely általában egy stabil értékhez van kötve, ez leggyakrabban egy hagyományos fiat valuta, mint a dollár vagy az euró (de lehet kriptovaluta vagy valamilyen áru, pl. arany is). Magáncégek bocsátják ki, tehát a sima kriptovalutával ellentétben centralizált, és mivel valutához van kötve, elméletileg stabilabb is kéne, hogy legyen. Erre azért vannak ellenpéldák.
  

• Stephen Miran, a Trump által kinevezett Fed-kormányzó szerint a stablecoinok kibocsátása az amerikai adósság iránti kereslet hatalmas növekedéséhez fog vezetni. A végső cél az, hogy ezek a fizetési rendszerek más fejlett gazdaságokban is kiszorítsák a hazai fizetési rendszereket. Becslése szerint a kibocsátás volumene az évtized végéig 1-3 billió dollár körül lesz. A Fed eszközvásárlásainak teljes volumene a Covid-korszakban 3 billió dollár volt. A ma forgalomban lévő kincstárjegyek összértéke 7 billió dollár. A stablecoinok tervezett kibocsátása az amerikai adósság jelentős és tartós növekedését, valamint az amerikai kamatok csökkenését eredményezheti.
  

• Európa még nem tart itt: várjuk az első, bankok által kibocsátott, euróhoz kötött stablecoint.

A Huawei-fordulat kiteljesedése

Miközben Magyarország a Huawei európai logisztikai központja, a két legnagyobb uniós tagállam már aktív ellenintézkedésekben van. Friedrich Merz a múlt héten egy berlini üzleti konferencián bejelentette, hogy ahol csak lehetséges, kicserélteti a német kormány a Huawei alkatrészeit, és kizárja a kínai alkatrészeket a jövőbeli 6G hálózatából. Meg szeretné erősíteni a párbeszédet a francia elnökkel a technológiai szuverenitásról, nemcsak Kína, de az USA viszonylatában is. Ugyanakkor hozzáfűzte azt is, hogy Kína ettől még Németország fontos partnere marad. 

• Öt éve, amikor az Európai Bizottság még csak javasolta, hogy ne használjanak Huawei-alkatrészeket, de nem ragaszkodott azok korlátozásához vagy betiltásához, akkoriban Németország még különösen kapaszkodott a kínai szolgáltatóba. 
  

• Most az Európai Bizottság olyan jogszabályt készít elő, amely korlátozza, vagy akár teljesen kizárja a Huaweit az európai távközlési hálózatokból. 
  

• Eddig 13 EU-tagállam tett lépéseket a Huawei hálózati hozzáférésének korlátozására: Franciaország az elsők között volt, 2019-ben törvényeket fogadott el a Huawei jelenlétének csökkentésére az országban. Az SFR és a France Télécom (ma Orange), több ezer Huawei-antenna leszerelésére kényszerült, különösen a stratégiai helyszínek közelében lévőket kellett eltávolítaniuk. Öt évvel később, 2024-ben Németország kizárta a Huaweit érzékeny maghálózatából.

Trump- vagy MAGA-fordulat? 

Végül nézzük az Epstein-történetben bekövetkező újabb fordulatot. Vasárnap éjjel ugyanis Donald Trump mégis beállt amögé a törvényhozói nyomás mögé, amely a hírhedt Epstein-dosszié nyilvánosságra hozatalát célozza. Ezt röviddel azután, hogy pár nappal korábban még „csapdának” minősítette, és hónapokon át próbálta elkerülni az üggyel való foglalkozást. Csakhogy a MAGA-keménymag nem tett le róla, és a Demokraták is igyekeztek napirenden tartani. 

• Trump nyilván nem lesz saját maga ellensége, tehát lehet, hogy sok kihúzott sor lesz a nyilvánosságra kerülő anyagban vagy más módon bele fognak nyúlni a minisztérium és Pam Bondi igazságügyminiszter felől. 
  

• Ugyanakkor tény, hogy ez egy kis vereség számára, több szempontból is. A Demokraták kevés fogást találtak az elnökön, ez az egyik, ami működik. A saját képviselői közül van, aki az igazságérzete miatt; mások a radikális MAGA-mozgalmár múltjukból fakadóan kerültek ebben szembe az elnökkel, mert eredetileg is azzal kampányoltak Trump mellett tavaly ilyenkor, hogy ő majd végre nyilvánosságra hozza az Epstein-dossziét (hiszen radikális republikánus várakozások szerint ez majd a demokraták vérivó pedofilhálózatát tudta volna feltárni.)
  

• Járulékos veszteség Trump oldalán az egyik leglojálisabb, leghangosabb képviselője: Marjorie Taylor Greene, akit árulónak nevezett Trump, mivel kitartóan forszírozta a dosszié publikálását. Greene korábban annak a keménymagnak a tagja volt, akik tűzön-vízen keresztül védték Trumpot. Most, hogy megérezte, hogy milyen az, amikor Trump valakit lényegében kijelöl közprédának azáltal, hogy árulónak nyilvánítja, hirtelen belátó lett, és egy interjúja során elnézést kért a toxikus nyelvezetéért. Greene és Trump szakítása nem lesz – nem lehet – teljes, de lendülete kétségtelenül és alaposan megtört.

Hogy ne hiányozzon Közép-Európa

• 15 év után a világ legnagyobb ortodox temploma épült meg Bukarestben 270 millió euróból. Míg az egyház a költségek 10%-át fedezte, a többit adományok, önkormányzatok és a kormány biztosította. Várják az új messiást. 
  

• És ha már épületek… A szerb elnök pártja benyújtott egy törvénytervezetet, amely átnyomná a Jared Kushnerhez, Trump vejéhez kötődő belgrádi ingatlanprojektet: 500 milliós Trump-torony kerülne az egykor lebombázott védelmi minisztérium épületének helyére, és ehhez minden szabályozói akadályt eltakarítana a törvény. 
  

• A horvát törvényhozás október végén elfogadta a sorkatonaság – részleges – visszaállítását; a jogszabály két hónapos kötelező kiképzést ír elő. Ez 2026 januárjában indul, évente öt turnust terveznek, turnusonként mintegy 800 sorkatonával, tehát évente 4000 ember venne részt a kiképzésen. Ez nagyjából a 18 éves népesség 11 százalékának felel meg, azaz messze nem lesz teljeskörű a sorozás. A szolgálatért havi 1100 eurós illetmény jár. 19 és 30 éves kor között önkéntesen is lehet jelentkezni, nőknek is. Akik elutasítják a katonai szolgálatot, polgári védelmi kiképzést vagy közmunkát vállalhatnak, három, illetve négy hónapon át. Ne felejtsük el, Magyarországon megszüntették a polgári szolgálatot, miközben bármikor jöhet a sorkatonaság. 

Sziasztok,

Botond