Repülőrajtból bukfenc: a strongman gyengesége

Sziasztok! 

Ne kerülgessük a forró kását, csapjunk a közepébe, elvégre egy külpolitikai hírlevél még hevítve is csak nehezen éri utol a magyar választási kampány üzemi hőmérsékletét! A Végítélet Órájára emlékezhetnek a régebbi hírlevél követők. Ez az óra azt mutatja, hogy milyen közel áll az emberiség a megsemmisüléshez, kezeli-e épp a kockázatokat vagy figyelmen kívül hagyja. Minden évben eldöntik, hogy a jelképes órát állítsák-e. Tavaly 89 másodpercre voltunk éjféltől, vagyis a végső sötétségtől, míg a legújabb óraigazítás ezt már 85 másodpercre rövidítette le. Ezek a legsúlyosabb számok, a hidegháborúban a mutató még Sztálin és a nukleáris fenyegetések idején sem állt ilyen közel az éjfélhez. 

• A döntéshozó tudományos testület úgy látja, hogy az atomfelhő mellé került a visszafordíthatatlan éghajlatváltozás, a társadalmi destabilizáció és a mesterséges intelligencia is. Ezek közül egyik területen sem történt érdemi, az emberiség érdekét szolgáló önvédelmi lépés, önkorlátozás.
  

• Sőt, a hírlevél kiküldésének napján, február 4-én az utolsó orosz–amerikai atomkorlátozó egyezmény, az új START megállapodás is kifut, amelyet nemhogy nem újítottak meg a felek, hanem tavaly ősszel már új atomkísérletekkel fenyegették meg egymást. Ez nem fog azonnali következményekkel járni, de tovább csökkenti a nagyhatalmak közt működő kommunikációs platformokat. 
  

• Az általános mandátumú nemzetközi intézmények megroggyanásával egyre kisebb az esélye az átfogó egyezményeknek. Se az éghajlatváltozás menedzselésére életrehívott COP-folyamat nem haladt jól, a multilaterális kiberbiztonsági fórumokról is visszahúzódott az USA, és maga az ENSZ sincs túl jó erőben. Annyira, hogy a genfi épületekben lecsavarták a fűtést a minimumra, a liftek nem járnak az áramszámla miatt, és az ENSZ-főtitkár pénzügyi csődöt emleget. 
  

• A diplomácia nem mindig látványos műfaj. Erről egy filmet is hozott már a Budapesti Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF): “Az utolsó küldetés”, amely Stoltenberg, az előző NATO-főtitkár meghosszabbított mandátumának évéről szól, az orosz agresszió indulásakor, a podcastomban is interjút adó Mészáros Krisztiánnal is a filmben. 
  

• Sokszor csendben, dicsőség és sajtómegjelenések nélkül kell sokat dolgoznia a feleknek, mediátoroknak. Időt kell szánni az ismerkedésre és bizalmat építeni. Nem véletlen a szép kifejezés: bizalomépítő intézkedések (confidence building measures – CBM), hiszen ezek nélkül sokkal nehezebb diplomáciai repülőrajtot venni, inkább bukfencek sorozatát ígéri.

Diplomáciai minikonyhák spájz nélkül

Ebből a szempontból tanulságos, ahogy a világ három fontos fővárosában átalakult a diplomáciai üzem. Hogy Moszkvában ezt Putyin közvetlenül felügyeli, és már Lavrov külügyminiszter maga sem önálló tényező, az kevésbé meglepő. Kézzel válogatja ki, hogy mikor épp melyik embere tárgyal, az USA–orosz megbeszéléseken például az orosz befektetési alapot (RDIF) vezető Kirill Dmitrijev személye is jelzi, hogy a rezsimen belüli lojalitás számít, az irányíthatóság, és nem a diplomáciai intézményrendszer.  Ezért történhet az, hogy szemben akár a titkosszolgálatok vezetőinek országok közti találkozóival, vagy a nemzetbiztonsági tanácsadók egyeztetéseivel, most már nem ezt látjuk, hanem miami szállodákban, óvatlanul telefonáló üzletemberek egyezkednek arról, amiről pár éve diplomaták tették volna meg csendes tétjeiket.  

• Elsőre tűnik csak hatékonyabbnak az, hogyha a strongman wingmanjei tárgyalnak közvetlenül. Steve Witkoff ingatlanos diplomáciai bakijai szépen színezik a történelem lapjait. Nem használ intézményt maga mögött, nem hagyja, hogy feldolgozzák az alsóbb szintről érkező információkat, hogy ezeket összedolgozzák a titkosszolgálati és egyéb csatornákkal. 
  

• Eleve erre szolgált az amerikai döntéshozatali rendszerben a Nemzetbiztonsági Tanács (NSC), ahol a különböző szervek és minisztériumok információnak piacát tartották. Ezt most Marco Rubio a külügyminisztériummal egy személyben vezeti, de mivel ő maga is folyton a Fehér Házban oltja a tüzet és közben alighanem titokban a 2028-as elnökjelölti pozícióján is dolgozik, így a súlyos leépítéseken átesett NSC a Trump-adminisztrációban ezt a szerepét nagyon kis lángon tudja csak ellátni.

A strongman vakfoltja 

A múlt héten megírt kínai hatalmi leszámolásról azóta számos remek elemzés megjelent: a vezérkari főnök és a katonai bizottság köreiből elvitt top vezetők kapcsán egyre világosabb, hogy hatalomféltés is közrejátszhatott Hszi Csin-ping részéről. Na de mik a hasonló esetek következményei a saját pártjukra, döntéshozóikra nézve? Simicska Lajostól Mike Pence-en át Navalnijig és Csang Ju-hsziáig láthatjuk, hogy a szelektív büntetés – tehát a fügefalevél mögé rejtett, tipikusan korrupció vagy egyéb ürüggyel ellátott kiiktatás a politikai lojalisták köréből – a többi bentmaradóra is tartós hatással van. 

• Nézzük először, hogy mire számíthat Hszi a döntése fényében, milyen reakciók jöhetnek majd a pártalattvalóitól? Egyre látványosabb hűségesküket tesznek a felszólalásokban, de egyre kevesebb valós információt fognak merni felküldeni, ami esetleg szembemegy a Vezető elvárásaival. Az öncenzúra megerősödik. A döntéshozatal egyre bénultabb lesz, hiszen senki se akarja kidugni a fejét a sorból, nem akar felelősséget vállalni. 
  

• Úgy is mondhatjuk, hogy egyre inkább a véletlenszerűségtől való félelem lesz úrrá a bürokrácián: hogy ne te legyél a következő, aki rossz helyen ült rossz időben, és ezért rád esik Hszi mordori tekintete. Ezért aztán a láthatatlanság a megfejtés, nem kelteni feltűnést, mások mögött létezni. 
  

• Ez persze óriási feszültséget fog szülni amiatt, hogy Hszi – hivatalosan a párt – elvárásai nem kicsik, teljesíteni kell számokat, eredményeket kell felmutatni. Ezek elmaradása is végzetes lehet, nem szólva arról, hogy azért a versenytársak se fogják ezt tétlenül nézni a szomszéd irodából, tehát mindennapos mérlegelés zajlik a politikai túlélésért már alacsonyabb szinteken is.
  

• Ezért aztán néhány kínai elemző arra jutott, hogy ezzel a lépéssel épp azt a forgatókönyvet hozta egy lépéssel közelebb Hszi, amit eredetileg elkerülni igyekezett. Hiszen azért permetezte le a hadsereg vezetését, hogy ne veszélyeztessék a hatalmát, miközben ez annyira jól sikerült megfélemlítés lett, hogy végeredményben a puccsista szervezkedésre való hajlamot növelheti. A belső körben kritikus méretűvé duzzadhat a hasonló intézkedésektől azok száma, akik egzisztenciálisan – fizikai létükben akár – érezhetik magukat fenyegetve. Már csak azért is, mert Csang Ju-hsziánál  belsősebb ember nem létezett, tehát sem a ranglétra, sem a párthercegség, sem a tény, hogy maga Hszi küldte abba a székbe, nem védte meg. 

A strongmanek hátát ki védi? 

Most pedig extrapoláljuk ezt: a strongmanek mögött mindig weaklingek állnak. Szebb magyarsággal: az autoriter vezető természete, hogy gyenge karaktereket, hűségest, de nem kihívót választ maga köré. A kezdeti autoriter “hatékonyság” illúziója hamar elillan, ahogy ez épp történik az USA-ban is. Lehet rendeletcunamival vagánykodni, meg kommunikatív cselekvéssel információs teret foglalni, de végeredményben a megélhetés, a munkalehetőség, a megfizethető lakhatás megmarad a választó szeme előtt, miközben a propaganda el tud illanni. 

• A kontraszelektált politikai elit a munkásmozgalom intézményesedésének történetében már bőven tettenérhető, de a hatalomszociológia itt nem tesz színek között különbséget. Ha strongman érkezik, akkor a szakértők távoznak és kiszorulnak. 
  

• Az intézményi kapacitás leépülése, a komplex információfeldolgozó képesség gyengülése végső soron az autokrata rezsim gyengüléséhez vezet, amely – mint most az iráni helyzet mutatja – előbb-utóbb az erőszak felcsavarásával jár. Tehát a körforgásban amikor kifogy a propaganda-nafta, akkor jön az erkölcsrendőrség, a Baszidzs és a szuverenitáspajzsok. 
  

• A gazdasági helyzettől és a néplélek állapotától függően a rezsim vagy belül vált és egy újnak tűnő narratívával kapcsolja le a népi ellenkezést és az új illúzióval elmotorozik az újabb töréspontig a rendszer; vagy törik, és akkor van esély egy demokratikusabb átrendeződésre (mint 1989-90 volt) vagy jön egy másik autokrácia (mint a vörös- és fehérterror váltakozása volt a XX. század első felében). 

A körforgás állása Moszkvában

Az orosz helyzet e téren elég drámai. Az elnök a fontosabb pozíciókban belső körének veterán tagjaira hagyatkozik, a stratégiai döntéshozatal a régi szűk körére korlátozódik. E szereplők a 70-es éveikben járnak, Putyinnal egy generációba tartoznak, és évtizedek óta különböző állami vezetői posztokban ülnek. A Putyin által megkövetelt lojalitás magas szintje miatt az új szereplők integrálása helyett jellemzőbb, hogy a Putyinnak lojalitásukat bizonyító szereplők – köztük például egyetemi vagy KGB-s barátok, vagy akár testőrök – és rokonaik kerülnek pozícióba, azaz beindult egyfajta dinasztikus berendezkedés a hatalom csúcsán.

• Az elrettentés és a vagyon átrendeződés párhuzamosan zajlik: a büntetéseket Oroszországban is két kézzel osztogatják az elit hűtlenséggel vádolható tagjai között. Független források 2022-ben 38, 2023-ban 34, 2024-ben 17, 2025-ben eddig 13 hasonló gyanús halálesetet számoltak össze, legutóbb a Pravda kiadójának volt elnöke, Vjacseszlav Leontiev esett ki egy ötödik emeleti ablakból október elején.
  

• Tavaly letartóztatták Kurszk kormányzóját és helyettesét, miután az ukrán erők képesek voltak betörni a területre. Tambov kormányzóját egy megvesztegetési ügyben távolították el, Krasznodar és Vlagyimir polgármesterét is korrupciós ügyben vádolták meg, a dagesztáni államtanácsos, Magomed-Szultán Magomedovtól állítólag egymilliárd dollárnyi vagyont foglaltak le egy nyomozás során.
  

• A háború kezdete óta jogilag is erősen kibővült azon bűnök köre, amelyekért azonnali vagyonelkobzás vagy akár halál jár, míg a politika békés elhagyása, a szabad elvonulás kivívása egyre ritkább.

  
  

A strongman rendszere valójában sebezhető

A leharcolt intézmények és köztisztviselőik – bármely országban is – az ellenfél kedvenc befektetésévé válnak, magyarul a kémek célpontjává, hiszen egyre könnyebb a beszervezésük. Ezt mondták akkor is, amikor az USA kormányzati leállása miatt ezrek mondtak fel az államigazgatásban és a fegyveres erőknél, akikre lecsaptak az oroszok és a kínaiak. De ugyanúgy igaz ez arra, amikor az amerikaiak fizették be a kínai tisztek előléptetéséhez szükséges vesztegetési pénzt, hogy kémeik feljebb jussanak a kínai seregben. 

• A kiszolgáltatott intézményekben a privát szereplők korrupciós lehetőséget látnak, az ellenséges hatalmak pedig befolyásolási eszközt. 
  

• Emiatt az autoriter vezető is egyre kevésbé bízik a saját intézményeiben, tovább központosít, ami viszont csak fokozza a bajt: így zárul be az ördögi kör. 

Hírek, amiket ne hagyj ki

• Az Európai Unió csütörtökön terrorszervezetté nyilvánította az iráni Forradalmi Gárdát, amire reagálva Irán közölte, hogy ettőlfogva terrorszervezeteknek tekinti az uniós országok hadseregeit. A héten Jared Kushnerrel kiegészülve amerikai–iráni csúcs lesz Törökországban, a szaúdiak kevésbé pacifisták már a hírek szerint, miközben az iráni áldozatok száma meredeken emelkedik, több tízezer halottnál tartanak egyes becslések, még mindig nagyon kevés információ birtokában. 
  

• Finom érdekesség, hogy Argentína visszafizette az USA-nak a tavalyi választások előtt bejelentett devizacsere-egyezmény (magyarosan: “pénzügyi védőpajzs”) keretében felvett összegeket. Argentin sajtóhírek szerint Buenos Aires 2,5 milliárd dollárt vett fel a 20 milliárdos alapból a peso megtámasztására.
  

• Buda Péter hosszan elemzi telexes interjújában az orosz beavatkozás veszélyét és bemutatja az egyik esetet, amelyben az oroszok egy hamis újságíró szervezetet is létrehoztak a dezinfó terjesztésére. Figyelmeztetése arról szól, hogy még csak most futunk bele a kampánnyal a nagyobb orosz műveletekbe.
  

• Ez az olcsó, aszimmetrikus hadviselés csak fokozódni fog Moszkva részéről, mivel az orosz pénzügyminisztérium éves jelentése alapján tavaly 5600 milliárd rubel, avagy GDP-arányosan 2,6 százalék volt az orosz költségvetési hiány. 2022 óta 71 százalékkal, 555 tonnáról 160 tonnára csökkent a szuverén vagyonalap aranytartaléka. A vagyonalap likvid eszközállománya a háború kezdete óta 60 százalékkal csökkent, az év elején 4100 milliárd rubel (45 milliárd euró) volt. Vlagyivosztokban a költségvetési források hiánya miatt összeomlott a szemétszállítás az elmúlt hetekben. Az EU készül a 20. orosz szankciós csomaggal, amelyet feltehetőleg a háború 4. évfordulójára hatályba léptetnének. 
  

• Az áresés mellett az orosz energiabevételeket az is megtépázta, hogy India oroszországi olajimportja hároméves mélypontra esett decemberben a Bloomberg adatelemzése szerint. A héten pedig megszületett az USA–India egyezség, amely szerint India lemondott az orosz olajimportról és cserébe megkapja a kedvezményes kereskedelmi tarifákat Trumptól. Szép volt az EU részéről, hogy az EU–India-egyezség miatt ezúttal Washington került reaktív módba. 

A hét másik eseménye a nyilvánosságra hozott Epstein-akták értelmezése volt minden érintett országban. Norvégiában a királyi család kapkod, a brit András (most már csak ex)herceg se alszik nyugodtabban. A fiatal lányok kereskedelme, szexuális kihasználása – és potenciálisan magyar áldozatok léte – megerősödött a mostani fájlok alapján is. Ami új, azok Steve Bannon SMS-ei, amelyek belekerültek a nyilvános részekbe: ennek legpikánsabb részéről a VálaszOnline írt, ahol Bannon eléggé leegyszerűsítette a nagy családvédő MAGA-mozgalom európai ernyőjének valódi célját, amikor egy üzenetben úgy dicsekedett: végre bármit megcsinálhatunk velük a kriptoszabályozásban – mondta, pragmatikusra lefordítva eredményeit és fellebbentve a fátylat kevésbé ideologikus céljairól. Lesz még itt finomság.

Jövő héten folytatjuk! 

Sziasztok,

Botond