Kokain van bőven Európában, földgáz annál kevesebb

Szia!

Ha azok közé tartozol, akiket érdekel a dél-amerikai politika, az ottani bal- és jobboldali erők versengése, akkor körömlerágós időszak vár rád, mert vasárnap kerül sor a brazíliai elnökválasztás első fordulójára — október 25-én lesz a második —, amelyen a hivatalban lévő balos Luiz Ináció Lula da Silva és a puccskísérlet miatt lecsukott radjobbos Jair Bolsonaro fia, Flávio csapnak össze: az utolsó felmérésekben gyakorlatilag döntetlenre állnak. 

A szombaton érkező világpolitikai magazinműsorunkban ezzel foglalkozunk majd, de szokásunkhoz híven itt a hírlevelünk, amelyben az adásainkból kimaradó érdekességeket hozzuk el neked. A héten ezek a témák ragadták meg az érdeklődésünket:

• hogyhogy nő a közel-keleti kőolajexport a háború ellenére?

• felkészültek-e az európai gáztározók a télre?

• olcsóbbak-e a kínai autóipari dolgozók a közép-európaiaknál?

• miért árad rekordmennyiségben a kokain Európába?

• miért kattant rá a mesterséges intelligencia egy brit antikapitalista filozófusra?

  
  

Visszaállóban a közel-keleti olajexport, közben az európai gáztározók rekordalacsony szinten

A Kpler nevű globális piackutató és elemző cég adatai szerint február óta először a közel-keleti országok olajexportja elérte az iráni háború előtti szint 80 százalékát. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy csökken a Hormuzi-szoros Irán általi lezárásának zsarolóereje. Ezt az új rekordot ugyanis úgy sikerült elérni a régiós országoknak, hogy a szoroson áthaladó korábbi olajmennyiséget más úton, például csővezetékeken keresztül el tudták szállítani.

Elemzők attól tartanak, hogy emiatt a következő hetekben Irán újabb támadásokat intézhet a szomszédos országok kitermelési vagy szállítási infrastruktúrái ellen, hogy fenntartsa nyomásgyakorlási potenciálját.

Bár a régióból kiáramló olajkínálat növekvőben van, ez automatikusan nem hozza el az olcsóbb árakat, a most használt kerülőutak ugyanis körülményesebbek és drágábbak, hosszú távon nem is fenntarthatók, szóval a helyzet normalizálása továbbra is igényelni fogja a Hormuzi hajózás biztonságának visszaállítását, vagyis az amerikai-iráni háború rendezését.

Közben Európában újból elindult a parázás a téli fűtéshez szükséges földgáz beszerzése körül. A korábbi években már voltak hasonló aggodalmak, például az ukrajnai háború kitörése után, de végül komolyabb ellátási problémák nem alakultak ki, mégha a válság meg is terhelte a fogyasztók pénztárcáját.

Jelen pillanatban azonban — ahogy a fenti ábrán is látszik — az európai gáztározók töltöttségi szintje elmarad a korábbi évek azonos időszakaitól. Szóval amiben az európaiak most reménykedhetnek, hogy a klímaváltozás által súlyosbított El Niño szokatlanul meleg telet hoz, és emiatt kevesebbet kell majd fűtenünk.

Egy kínai autóipari munkás már annyiba kerül, mint egy közép-európai

A kínai ipari teljesítményről sok mítosz és félreértés terjed, az egyik, hogy a munkaerőköltségek ott jelentősen alacsonyabbak. És persze minden viszonyítási alap kérdése: egy németországi autógyárban még mindig sokkal többe kerül a munkaerő, de egy csehországihoz vagy lengyelországihoz képest már nem látványos a különbség - legalábbis ez derül ki az Oliver Wyman tanácsadócég 2024-es adatokon alapuló összehasonlításából.

Az elemzés szerint ma már a technológiai komplexitás, a gyártásszervezés és az ellátási láncok ellenőrzése sokkal inkább magyarázzák a kínai cégek globális versenyképességét, mint az alacsony munkaerőköltségek.

Múlt heti külpolitikai műsorunkban amúgy pont mélyebben ránéztünk Kína politikai és gazdasági működésére, vendégünk volt Salát Gergely sinológus is, úgyhogy elég tartalmas adás lett, ha még nem láttad volna, mindenképp adj neki egy esélyt!

Rekordmennyiségű kokain áramlik Európába

A dél-spanyolországi üdülőváros, Marbella nevével a magyar sajtóban leginkább Tiborcz István és Orbán Ráhel miatt találkozhattunk, de a város egyúttal a Dél-Amerikából érkező kokain egyik európai kapuja is. A Wall Street Journal most arról ír, hogy az utóbbi időben rekordmennyiség érkezett ebből a kábítószerből a kontinensre, nem függetlenül attól, hogy csempészek versenymotorcsónakokkal és fejlett megfigyelési technológiákkal vannak felszerelve, amelyekkel a spanyol hatóságok egyszerűen nem tudják felvenni a versenyt… szó szerint, a hajóik nem érnek a csónakok nyomába.

A lap szerint a bőséges kínálatnak és az olajozott csempészetnek köszönhetően a kokain nemhogy nem érezte meg az elmúlt évek inflációját, épp ellenkezőleg, a nagybani ára a két évvel ezelőtti 35 ezer dollár/kg-ról 15 ezer euróra csökkent. A végeladói ár stabil maradt, ott csak a por tisztasága javult, hiszen a szakértők szerint olyan óriási a kereslet, hogy a terjesztőknek nincs idejük felhígítani.

Az Európai Unió Kábítószer-ügynöksége (EUDA) adatai szerint a kokainhasználat Norvégiában és Hollandiában a legelterjedtebb, a felnőtt lakosság 2,9% élt ezzel a droggal legalább egyszer a kérdésfeltevést megelőző évben. Magyarországon ez az arány 0,1%.

Miért kattant rá az Anthropic legfejlettebb mesterséges intelligenciája egy antikapitalista filozófusra?

A spanyol El País szórakoztató riportja szerint az Anthropic Mythos nevű modelljének tesztelése közben a rendszer több váratlan és megtévesztő viselkedést produkált: kijátszotta a felügyeletét, eltüntette a nyomokat, sőt a tesztelőket is képes volt félrevezetni. Ezt eddig is tudtuk, az Anthropic végül pont erre hivatkozva lefújta a modell piaci bevezetését, csak egy kiválasztott szűk körnek adott hozzáférést. Ami viszont vicces, hogy mindeközben újra és újra, minden különösebb felszólítás nélkül egy brit antikapitalista filozófusra, Mark Fisherre terelte a szót.

A riport szerzője egy későbbi Anthropic-modellt, a Fable-t arról kérdezte, miért lehet fontos Fisher az AI számára, mire a modell a kapitalista realizmus fogalmával válaszolt. A fogalom azt a kortárs meggyőződést írja le, hogy a kapitalizmus az egyetlen életképes mód, ahogyan megszervezhetjük gazdaságunkat és társadalmunkat, nem létezik alternatívája. A Fable szerint az AI-fejlesztésben ugyanaz az érzés uralkodik, hogy „nincs alternatíva”, csak a szuperintelligenciáért folytatott verseny maradt.

Ráadásul az AI maga képes kritikát megfogalmazni arról a kapitalista rendszerről, amelyből született, és ehhez Mark Fishert használja eszközül. Ami egy újabb réteg irónia, hiszen Fisher szerint a kapitalista realizmus egyik jellemzője, hogy a kapitalizmuskritikát is bekebelezi a rendszer,  termékké alakítja át. És akkor itt harap önmaga farkába a kígyó: ebben az esetben a gondolatot megfogalmazó Fisher maga lesz a kritika, amelyet bekebelez a rendszer.

FYI, Fisher Kapitalista realizmus c. kötete néhány éve magyarul is megjelent, ha esetleg megjött volna hozzá a kedved.

Jövő héten újra érkezünk a Szignállal, ami ráadásul bővülni is fog, de hogy megtudhasd, hogyan, ahhoz meg kell nézned az e heti külpolitikai magazinműsorunkat is. Ott találkozunk!

Üdvözölnek a Partizán külpolitikai szerkesztői,

Endrey Mátyás, Kósa Levente, Nahimi Botond, Pap Szilárd és Tóth Szilárd János