❌ Máshogy is lehet tekinteni a történelemre, mint a Fidesz

- Minek a múlton töprengeni, ó, Ká?- Csak a múlton érdemes töprengeni. Ami van, az volt is. És ami lesz, az nem más, mint egy visszatérő, elfelejtett esztendő.

Dés-Geszti: A Tigris éjszakája

Ká, a kígyó alighanem túloz A dzsungel könyve musical egyik érzelmi csúcspontján, de gondolatait a politikusoknak is fontos lenne meghallani. Hiába a jelenben kell döntéseket hoznia a politikai vezetőknek, fontos erőforrástól vágják el magukat, ha nem használják ki, hogy előttük már rengetegen kerültek az övékéhez hasonló döntések elé.

A ‘90-es és 2000-es neoliberális közhangulata nem segített ennek felismerésében. Ha egyszer a történelemnek vége, minek is annyit törődni vele? Sarkítok persze, de ha hunyorítva nézünk rá az ezredforduló körüli magyar politikára, mégiscsak azt látjuk, hogy a politikusok felvették a menedzser szerepét, akinek egyetlen feladata egyengetni Magyarország útját a nyugatos, euroatlanti nirvánába. Hát, nem jutottunk oda.

Így aztán Orbán Viktor, aki jó ütemben érzett rá, hogy a történelemnek nincs vége, szinte üres papírra írhatta a maga nagy történetét Magyarország múltjának és jelenének kapcsolatáról. Összehalászta hajdanvolt politikai rendszerekből a neki tetsző elemeket, kicsit módosítgatott rajtuk (Tisza Istvánból függetlenségi harcos lett), néhány dolgot kiradírozott (hogy is volt ez 56-tal?), összegyúrta az egészet a saját vezetői legendájával, és azóta mondja-mondja, és azóta írja-írja a történetet.

Pedig Magyarországot, a hazát, a nemzetet másképp is el lehet mesélni. Nem kell a birodalmak elleni függetlenségi harcra redukálni a történelmünket. Úgy is meg lehet fogalmazni a nemzeti identitást, hogy nem zárjuk ki belőle a választók felét. Nemcsak érdemes a múlton töprengeni, hanem egyszerűen muszáj, mert ha nincs másik elbeszélés, a végére mindannyiunk fejébe beköltözik egy apró Schmidt Mária.

Ezért hívtuk meg a Vétó eheti adásába Csunderlik Péter történészt, az ELTE ígéretes kutatóját, hogy az Orbán-rendszer múltértelmezéséről és az emlékezetpolitika jelentőségéről beszélgessünk vele. Az adásban Ruff Bálinttal és Vida Kamillával kivesézték a gyakran meghúzott Orbán-Kádár párhuzam megvilágító és félrevezető elemeit, valamint a rendszerváltás utáni baloldal a régióban egyedülálló antinacionalizmusát.

Ha olvasnivalóra van szükséged, ajánljuk a műsorban említett két regényt, Heinrich Mann Az alattvaló-ját és A megalkuvót Alberto Moraviától (utóbbiból a filmváltozatot is).

Ittzés Ambrus,

szerkesztő