Saját választási felméréssel bizonyítottuk: a generációs szakadék Zuglóban és Csornán is nagyobb az iskolázottságénál

Az első mondatomat mindenképpen a hála jegyében érzem szükségesnek leírni, hiszen egy olyan projektet valósított meg a Partizán önkéntes csapata, amely példa nélküli az elmúlt 16 év magyar politikatörténetében. Hatalmas hálával tartozunk mindenkinek, aki szabadidejét, energiáját és a teljes választási vasárnapját ránk és erre a felmérésre áldozta. Ahogy majd ezen hírlevél további részéből is ki fog derülni – kiváló munkát végeztek, ráadásul jelentősen túlteljesítették az eredeti célkitűzéseket.

Viszont kezdjük a legfontosabb számokkal: 402 önkéntes, 8 különböző kerületben összesen 8035 szavazáson megjelent választópolgárral készített kérdőívet. Az előirányzott cél a körzetenként 800 kitöltés volt, amely 6400 kérdőívet jelentett volna összesen, így ezt sikerült maradéktalanul teljesíteni, sőt jelentősen több válasz is jött be. Ezért is megilleti a terepen dolgozó önkénteseinket a hatalmas köszönet és hála.

Előrejelzés helyett megismerés

Még mielőtt azonban elmerülnénk a részletekben és az adatok tengerében, röviden összefoglalom, hogy mi is volt ez a választás napi felmérés. Azért nem exit poll-nak hívom, mert azokban a felmérésekben a cél a választási eredmény urnazáráskori előrejelzése és nem feltétlenül a társadalmi törésvonalak vagy attitűdök kimutatása, így az exit poll-ok esetében a szavazóhelyiségből kilépő választópolgártól kizárólag azt kérdezik meg, hogy kire szavazott. Ezzel jelentősen több választ lehet begyűjteni, viszont a választópolgárok társadalmi hátteréről nem tudunk meg semmit.

A Partizán ezért inkább azt az utat választotta, hogy nem előrejelezni, hanem megérteni akarja majd a választói magatartást. Ennek megfelelően egy 14 kérdésből álló kérdőívet töltöttek ki az önkénteseink, amelyben nem csak a 2026-os egyéni és listás voksukra, hanem az alapvető demográfiai jellemzőikre, politikai attitűdjeikre és a hazai viszonyokkal kapcsolatos véleményükre is rákérdeztünk.

Azt pedig, hogy a célunk nem egy országos reprezentatív minta előállítása volt, az indokolta, hogy egyrészt a választási rendszerből fakadóan a verseny az egyéni kerületekben dőlt el, így mi ezekből válogattuk ki a szerintünk legizgalmasabbakat. Másrészt pontosan tisztában voltunk vele, hogy kiváló hazai közvélemény-kutató intézetek (21 Kutatóközpont és Medián) is fognak választás napi felmérést készíteni, így mi nem velük kívántunk versenyezni, hanem az ő eredményeiket kiegészíteni.

Minden helyzetben legalább egy szoros körzet

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért pont ezeket a kerületeket választottuk. A kijelölésnél az motivált minket, hogy mind egy tiszás, mind egy fideszes kétharmados eredmény esetén legyen a mintában szoros körzet, de abban az esetben is, ha éppen kiélezettebbek az erőviszonyok.

Ezért választottuk ki a nagyon ellenzékinek tartott Budapest 6-os, ahol ráadásul sokáig háromosztatú verseny képe rajzolódott ki Hadházy Ákos jelöltségével. Emellett pedig azért került a mintába Győr-Moson-Sopron megye 3-as választókerülete is, hogy hatalmas tiszás győzelemnél is legyen a mintánkban szoros kerület, hiszen itt a Fidesz jelöltje, Gyopáros Alpár 2022-ben még 71 százalékos eredményt ért el, így ebben a körzetben kizárólag egy Tisza párti tarolásnál adódott volna kiélezettebb küzdelem.

Fel voltunk tehát készülve bármelyik nagy párt elsöprő győzelmére is. A kerületek többségét azonban olyanokból válogattuk ki, ahol korábban az országos átlagnak megfelelő eredmények születtek (Békés 04 [Orosháza], Pest 04 [Szentendre], Fejér 03 [Bicske], Pest 07 [Pécel]).

Ezeken kívül pedig még egy inkább fideszes (Bács-Kiskun 06 [Baja]) és egy inkább tiszás (Hajdú-Bihar 01 [Debrecen]) körzet került a mintába, hogy akkor is legyen szoros eredmény, ha egyik vagy másik pártnak a kétharmad lesz a kérdéses.

Jelen hírlevélben a két szélsőértéket képviselő körzetben, tehát a Budapest 6-os és Győr-Moson-Sopron 3-as kerületben készült felmérési eredmények első részét mutatjuk be, jelesül azt, hogy mennyire lettek pontosak egyéni jelöltek eredményeinek becslése, valamint, hogy az alapvető demográfiai (alá-)bontásokban hogyan alakultak a pártpreferenciák.

A zuglói fiatalok körében a Fidesz 6 százalékos támogatottságot ért el

Elsőként Budapest 6-os választókerületében végzett felmérés eredményeit mutatjuk be, összehasonlítva azt a tényleges eredményekkel. Ebből a kerületből az önkénteseink 1137 választópolgárt kérdeztek meg. Az ábráról leolvasható, hogy a megkérdezettek mintája meglehetősen jól reprezántalja a valós eredményeket, hiszen a legtöbb jelölt támogatottsága 1 százalékponton belüli eltéréssel rendelkezik a tényleges eredményekhez viszonyítva.

Egyetlen kivétel van, az pedig a Fidesz-KDNP jelöltjének felmérés-beli támogatottsága, amely jelentősen alacsonyabb, mint a valós eredmények. Ha azonban azon választópolgárokat is a leköszönő kormánypárt táborába soroljuk, akik megtagadták az egyéni jelölti kérdésre a válaszadást, akkor szinte százalékpontra azonos preferenciák adódnak. Ezt módszertani szempontból két ok miatt tehetjük meg:

• Egyrészt a nem válaszolók alapvető demográfiai jellemzői leginkább a Fidesz szavazóihoz állnak legközelebb (felülreprezentáltak körükben az idősebbek és az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők).

• Másrészt a kérdezőbiztosoknak kötelességük a felmérést végző szervezet nevét a bemutatkozásnál elmondani, ami jelen esetben természetesen a Partizán volt. Jelen végletekig polarizált magyar politikai nyilvánosságban pedig jogosan feltételezhetjük, hogy magát rendszerkritikusként definiáló szervezet részére a Fidesz szimpatizánsai kevésbé tárták fel valódi pártpreferenciájukat.

A nemi bontást figyelembe véve az tűnik szembe, hogy a Budapest 6-os körzetben a megkérdezett nők körében mind a Tisza, mind pedig a Fidesz (hibahatáron belül, de) népszerűbb volt, mint a férfiak körében. Ez a helyzet Hadházy Ákos és Pércsi Viktória (Mi Hazánk) némileg magasabb férfi támogatói miatt jöhetett létre.

A korcsoport szerinti bontásban már jelentősebb, bőven hibahatáron túli különbségeket láthatunk, hiszen a 30 év alattiak körében a Tisza párt jelöltjének támogatottsága 20 százalékponttal haladta meg az átlagot. A Fidesz jelöltjénél azonban ebben a fővárosi kerületben egy számjegyű támogatottságot mértünk, még a nem válaszolók arányát figyelembe véve is. Egyedül a 65 éves vagy annál idősebbek körében volt népszerűbb a Fidesz jelöltje, mint Velkey György, de Tisza ebben a társadalmi csoportban sem maradt le drasztikusan.

Kisebb különbségek figyelhetőek meg a legmagasabb iskolai végzettség szerinti bontásban, ahol a Fidesz egyetlen kategóriában sem tudott több támogatót gyűjteni, mint a Tisza. Még a maximum általános iskolai végzettségűek körében is népszerűbb volt Velkey György. Habár az összképhez az is hozzá tartozik, hogy ebben a kerületben rendkívül alacsony a kizárólag alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében pedig több mint háromszoros volt a különbség a Tisza és a Fidesz jelöltjének támogatottságában.

A körzet, ahol megszűnt a város-község ellentét

Átevezve az egyik leginkább ellenzéki választókerületből a korábban legnagyobb fideszes bástyához azt látjuk, hogy mind a tényleges eredmények alapján, mind a felmérés szerint meglehetősen szoros eredmény alakult ki a két jelölt Bóna Szabolcs és Gyopáros Alpár között. Önmagában ez a tény is jelzi azt, hogy mekkora győzelmet aratott a Tisza, hiszen itt korábban a Fidesz jelöltje 70 százalék feletti szavazatarányt szerzett.

A Tisza jelöltjének támogatottságát ebben a kerületben is meglehetősen pontosan mutatja a felmérés is, a Fidesz mellett azonban jelen esetben a Mi Hazánk támogatottságát is az erre a kérdésre nem válaszolókkal szükséges kipótolni. Ez azért is lehetséges, mivel ebben a körzetben is a Fidesz szavazók demográfiájához volt rendkívül hasonlatos a nem válaszolók társadalmi hátteréhez.

Ráadásul mind a nemi, mind a településtípus szerinti bontásban érdemi különbözőségek egyáltalán nem figyelhetők meg. Ezek közül az igazán meglepő elem az utóbbi, hiszen lényegében ugyanúgy szavaztak a városokban és a községekben is. Ebben a körzetben tehát város-vidék ellentétről egyáltalán nem beszélhetünk.

A legnagyobb különbséget ebben a kerületben is a különböző generációk között lehet megfigyelni, hiszen míg 30 év alatt a Tisza párt jelöltje dupla akkora támogatottságot tudhatott magáénak a felmérés alapján, addig 50 év felett már egyértelműen a Fidesz volt népszerűbb. Viszont fontos azt is hozzátenni, hogy még a Fidesz bástyának számító csornai választókerületben sem ment egyik társadalmi csoportban sem 30 százalék alá a Tisza támogatottsága.

Némiképp kisebb, de akkor is jelentős különbség figyelhető meg a pártpreferenciákban, ha az iskolázottsági bontást vesszük alapul. Ez alapján a felsőfokú végzettségűek körében a Tisza támogatottsága 61 százalékos volt, míg a maximum általános iskolát végzettek körében 34 százalék. Ennek megfelelően a Fidesz jóval jobb eredményeket ért el az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében.

Az tehát már ebből a két kerületi felmérésből is egyértelműen kiderül, hogy jelentős generációs szakadék alakult ki a pártpreferenciák között. E mellett azonban, ami talán meglepő lehet, hogy a korcsoportokban megfigyelt különbségek jelentősebbek, mint az iskolai végzettségben lévők. Az adatokból továbbra az is kiderül, hogy a Tisza párt stabilabb és magasabb szintű támogatottságot szerzett a számára kedvezőtlennek számító társadalmi csoportokban (idősebbek és alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők között), mint a Fidesz a számára kedvezőtlenebbekben (magasabban iskolázottak és fiatalabbak között).

A következő hírlevélben további három választókerületet veszünk górcső alá.

Kovalcsik Tamás