Salátabár extrémizmus és kémjátszmák | Heti Feledy

Sziasztok!

Nehéz nem a kémvádjátszmákkal indítani a hírlevelet. Miközben a magyar miniszterelnök fake AI-videót posztolt azzal, hogy Zelenszkij a Tisza párt telefonos applikációját dicséri magyarul, Brüsszelben a magyar felderítés botrányától hangosak a folyosók.

• Kik a szereplők? Panyi Szabolcs a Direkt36-nál, a belga De Tijd és német partnerük írták meg az oknyomozó cikket, amelyből kiderül, hogy az Információs Hivatal brüsszeli tevékenysége a 2010-es évek végére annyira óvatlan és kapkodós volt, hogy lebuktak az egyre szemtelenedő beszervezési kísérleteikkel. Ezek során magyarokat igyekeztek összehalászni az intézményeken belülről is – tehát olyanokat, akik nem magyar kiküldetésben voltak, hanem EU-s tisztviselőként dolgoztak.

  
  

• A Várhelyi Olivér vezette Állandó Képviselet – vagyis az EU Tanács mellé rendelt nagykövetség – rezidentúrája volt az akció vezetője, tehát diplomáciai fedésben lévő magyar felderítő irányította a műveletet. Mindez Lázár János kancelláriaminiszteri évei alatt történt, ami azért releváns, mert ekkor még hozzá tartozott az Információs Hivatal felügyelete (ez emlékezetes a másik Direkt36 feltáró anyagból, amikor kiderült, hogy az OLAF magyarországi misszióját is megfigyelhette az IH Tiborczék kapcsán).

• A név nélkül nyilatkozó, végül beszervezésre nem hajló magyar tisztviselők szerint pedig az Európai Bizottság nem vette elég komolyan a jelzéseket, hogy a magyar IH mennyire keményen dolgozik rájuk. Ez se túl meglepő, az oroszok náluk is benéztek az informatikai rendszerekbe, bár nem olyan tartósan, mint a magyar külügyébe. A Politico szerint közel 10 különböző belbiztonsági szolgálat van az intézményben, ami alighanem pont túl sok a hatékonysághoz egy intézményi közegben.

  
  

• Megszólaltak a belga titkosszolgálatok is, akiket a német újságírók kérdeztek meg az ügyben. A lényeg az, hogy számukra meglepő volt, hogy a magyarok úgy kémkedtek az EU után, mintha egy ellenséges harmadik országról lenne szó. Itt emlegették, hogy ez NATO-vonatkozásban is hasonló, vagyis Budapest lojalitását már ott is megkérdőjelezték.

  
  

• A kínai, orosz és katari kémkedés, ill. befolyásolás már alapkelléknek számít Brüsszelben. Kevésbé szoktak a tagállamok arról beszélni, hogy egymásra is dolgoznak. Ebben a legutolsó nagy hullámot még az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökséggel való európai együttműködések okozták, amikor kiderült, hogy az USA-nak besegített többek közt Németország és Dánia is, hogy adatokat szállítsanak nyugat-európai célpontokról, többek közt az Európai Bizottságról is. 2015-ben ez alaposan megrázta Merkel kancellárt, de ebbe sem bukott bele, mivel időközben az is kipattant, hogy az ő mobilját is lehallgathatták az amcsik.

Mutti

Angela Merkel interjúja nagy port kavart egész Európában. A lengyelek vidékén erősen belekötöttek a mondanivalójába, és ha ez nem lenne elég, Merkel Putyin-empatizálása kapcsán (Putinversteher: a német politikai zsargonban a Putyin-apologéták neve) újabb faux pas derült ki épp a napokban: a 2014-es krími zöld emberkék érkezése előtt nem sokkal a németek szerveztek orosz katonai tréninget. Egy werkfilmen keresztül beleshettek a Merkel-interjú mögötti munkába. Külön szakmai öröm, hogy a Spiegel írt egy cikket arról, hogy mi is az a Partizán. A hét másik jó híre, hogy visszatér a Feledy Podcast, az évadnyitó adásban Takácsy Dorkával értelmeztük az orosz–ukrán háború körül zajló folyamatokat és Oroszország helyzetét – ezúttal videós adásban!

Amitől a magyar botrány különleges most Brüsszelben, hogy egyrészt ennyire nyilvánosan kommentálta az amúgy az uniós intézményeket az elhárításban segítő belga szolgálat, és az a tény, hogy Várhelyi a mai napig Brüsszelben van, egészségügyért felelős uniós biztosként.

• Vasárnap találkozott vele főnöke, Von der Leyen, és személyesen beszélték át a vádakat. Várhelyi tagadta, hogy tudta volna, hogy magyar EU-tisztviselőket szerveztek volna be. Nyilván nem lenne reális azt tagadni, hogy semmit se tudott a műveletről, így viszont annak legérzékenyebb, egyben a jelenlegi munkahelyét érintő szálát tagadja.

  
  

• Az EP-ben vizsgálóbizottság lesz a vége a történetnek, míg a Bizottság részéről egy volt finn titkosszolgálati vezetőt kértek fel a belső feltárásra. Az ügy várhatóan napirenden marad a következő hetekben, hónapokban.

• A végső kimenetel? A parlament nem tudja megbuktatni a biztosokat külön-külön (csak az egész Bizottságot együtt), tehát itt csak a nyilvánosság erejét tudja fokozni, ha Várhelyit akarnák ezzel megfogni. A Tanács sima többséggel utalhatja az Európai Bíróság elé bármely biztos súlyos függelemsértését, amely után a Bíróság határozhat kényszervisszavonulásról is. Erre még nem volt példa az EU történetében, de tény, hogy a jogi lehetőség adott, ami tehát politikai mozgásteret nyit a tagállamoknak a magyar lobbizással szemben.

  
  

• Más kérdés, hogy Von der Leyen vajon milyen biztosra számíthatna Orbán Viktortól, ha Várhelyit kilőnék; illetve nem kizárható forgatókönyv az sem, hogy éppen már egy leendő Tisza-kormány alatt eshet ki Várhelyi, ezzel pedig Tisza-párti biztos érkezhetne. Mindezt persze a Von der Leyen-bizottságnak kollektíve is túl kell élnie a velük szemben szaporodó bizalmatlansági indítványok közepette.

• Máshol ítélet is született külföldi kémkedés ügyében: az EP-kampányban megbukott AfD-s parlamenti asszisztens 4 év 9 hónapot kapott a drezdai bíróságon a Kínának való kémkedésért, Németországban dolgozik a független igazságszolgáltatás.

Gázai szcenáriók

Az elmúlt hét másik óriási fejleménye a gázai tűzszünet és az izraeli túszok cseréje a palesztin terroristákért, és a békecsúcs Sarm es-Sejkben. A dohai Hamász luxusvilla fényűzetését célzó izraeli rakétatámadás kapcsán eddig azt írtam Nektek, hogy az arab országokat összekovácsolja középtávon a zsidó állammal szemben. Ezzel párhuzamosan, rövid távon működött az a mechanizmus is, hogy elkezdték félteni a saját kozmopoliszaiknak békés életét, hiszen három fővárosba rakétázott már az izraeli légierő: Teherán, Bejrút és Doha.

• Trump diplomáciája emellett behozta a korábban Biden által szőnyeg szélére állított Erdogant, akit fogadott is szeptemberben a Fehér Házban. Ne felejtsük el, Törökország szintén menedéket adott a Hamász terrorista vezéreinek. Azzal, hogy a törökök, egyiptomiak és katariak együtt mondták a hamászosoknak, hogy nem lesz több fényűzetés náluk, sikerült a politikai nyomásgyakorlás, és belement a Hamász az első fázisba.

  
  

• Az egyiptomi csúcson – amellett, hogy Orbán nagy elismerést kapott Trumptól – az arab világ nagy része felvonult, és úgy tűnik, egyelőre Trump mögött állnak. Az USA elnöke nem hagyta ki a ziccert, és később bedobta az izraeli államfőnek, hogy megkegyelmezhetne Netanjahunak, és akkor minden megoldódna.

  
  

• A múlt heti Hamász-sajtóközlemény ugyanakkor arról szólt, hogy a gázai övezet jövőjében ott látják magukat. Ez homlokegyenest szembemegy a Trump-féle 20 ponttal, és a Hamászt akarata ellenére lefegyverezni egy nemzetközi koalíciónak se lesz könnyű.

1. forgatókönyv, hogy a Hamász átmegy gerilla üzemmódba, tehát politikai vezetést nem hagynak neki, de az alagútjaiban megmarad és radikális támogatói az Öböl-államokból biztosítják a túlélését.

   
   

2. forgatókönyv, hogy mindenkinek kellően terhes a Hamász, és elérik a felbomlását, vagyis szétesik és csak apró sejtekben létezik majd, hiszen most is tucatnyi különböző milícia pusztít Gázában. Ekkor az új gázai hatalom lehet érdekelt abban igazán, hogy felszámolja belső ellenfelét.

   
   

3. forgatókönyv, hogy az arab országok és Trump olyan magasra emelik a nyílt háború költségét, hogy nem meri bevállalni egyik fél sem, cserébe a terrorizmus és titkosszolgálati műveletek érik majd egymást.

   
   

4.  forgatókönyv, hogy a gázai katonai Hamász-szárny mindenkivel nyíltan szembefordul a hatalomátadás kapcsán, és ekkor az izraeli radikálisok nagy örömmel folytatják a háborút a szervezet fizikai megsemmisítéséig. Ez a nemzetközi nyomás miatt kevéssé valószínű jelenleg.

A Financial Times nagy cikket áldozott arra, hogy a pár napos tűzszünetben a vákuumban előtört erőszakot lefesse. Ez azt jelenti, hogy azokon a területeken, ahonnan az IDF visszavonult, a Hamász, immár kockázat nélkül, teljes erődemonstráció mellett visszatérhetett. A felfegyverzett Hamász-terroristák immár az utcán statuáltak példát mindazokkal, akiket izraeliekkel való együttműködéssel gyanúsítottak, és a többi fegyveres milíciával is összecsaptak.

Tárgyalás előtti bokarugdosás

Végül a mindannyiunk hétköznapi életét a legjobban befolyásoló történet, ami nem sorrendben harmadik a héten, csak kevesebb természetes adrenalint tartalmaz. Ez Donald Trump és Hszi Csin-ping all-in kaszinója a személyes találkozásuk előtt a dél-koreai APEC-csúcson a hónap végén.

• Hszi azt a következtetést vonta le a többi ország USA-val való kereskedelmi tárgyalásaiból, hogy komoly lapokat kell bevinni, hogy legyen mit eldobni. Ennek jegyében betolta az asztalra a ritkaföldfém-exportlicenszek szigorítását. Ezt úgy kell érteni, hogy bármely eszköz, amely értékének kis részét ritkaföldfém adja, elviekben korlátozható a kivitelben. A gyakorlatban egyáltalán nem egyértelmű, hogy Kína hogy fogja ezt kihasználni, és épp ezért gyanús, hogy ez most első körben egy tárgyalási elem. Az biztos, hogy a katonai felhasználású exportot elvileg betiltja, ami óriási ütés, hiszen e területen is fontos alapanyag. Emellett az amerikai Qualcomm csipgyártó importját is korlátozza.

  
  

• Csakhogy Trump is Trump, és 100%-os vámokat lebegtetett be november 1-től Kínával szemben a mostani 30%-os átlag helyett. Eddig idén 15%-kal esett a kínai kivitel az USA-ba, bár összességében a kínai kivitel a hivatalos statisztika szerint 5,9%-kal nőtt az ázsiai piacok miatt.

  
  

• Az USA mint végső fogyasztó szerepe nem lesz elhanyagolható a következő pár évben a kínai vezetésnek, viszont a kritikus ellátási láncokban rövid távon Kína tud ügyesen szkanderezni.

Veszélyelhárítás

• Hollandia egy régen használt törvényéhez nyúlt, hogy a kínai Nexperia csipgyártó üzemelését ideiglenes kormányzati felügyelet alá vonja. Ízlelgessük, a liberális hollandoknál átment az, hogy a termék-rendelkezésreállási törvényt bevessék, mert attól tarthattak, hogy az ellátási láncokban komoly kihagyás következhet be enélkül. Európa gazdaságbiztonsága a hétköznapokban!

• Eközben a szomszédos Belgiumban, Antwerpenben alig 18 éves fiatalokat tartóztattak le, akik drónmerényletet terveztek a miniszterelnök és a holland szélsőjobb vezére, Geert Wilders ellen. Idén eddig 80 új terroristadossziét nyitottak, ez a szám már most meghaladja a 2024-es teljesítményt. Új tünet, hogy emellett egyre több a fiatalkorú szervezkedő: csak tavaly 55 esetben jártak el gyerekterroristák ügyében. A BDC nevű központi nyilvántartásban 560 veszélyes elemről tett említést az ügyészség, közülük 85% iszlamista, míg 10% radikáljobbos. Az elemzők szerint jól kihasználták a helyi terrorista magok a Hamász képeit, illetve a száheli és afgán sejtekkel új kapcsolatok épültek. Így ér egybe az afrikai sivatag távolinak tűnő ISIS-sejtje az európai valósággal.

  
  

• Berlinben nemrég helyeztek vád alá három Hamász-kötődésű gyanúsítottat, akik zsidók ellen terveztek merényletet. Aligha fogja Európa megúszni ezt a hullámot, mert a közösségi média bugyraiban egyre fiatalabbakat tudnak gyorsan radikalizálni, és egyre vegyesebb – salátabár extrémizmus, az FBI házi kifejezése szerint – ideológiai háttérrel.

Rövidhírek

• A múlt hétfőn lemondott Sébastien Lecornut pénteken újra miniszterelnökké nevezte ki Macron. Így tovább folytatódnak a költségvetési tárgyalások, és persze a bizalmatlansági indítvány körüli szervezkedés is.

  
  

• Ahogy azt a Birodalomban taglaltuk, Trump személyesen megy a korábbi ellenfelei után. Most a new york-i ügyész került terítékre, aki sikeresen perelte Trump cégét adócsalás okán. Hegseth múlt heti beszédére feltette a pontot a haditengerészet vezérkari főnökének, Jon Harrisonnak a kirúgása. A katonákat a belső ellenség felé orientáló beszéd szürreális volt kívülről nézve, de a MAGA-mozgalomban ez a sztenderd.

  
  

• Vučić kiakadt, mivel Erdogan boldogan folytatja a koszovói fegyverbizniszt. A muszlim kapcsolatok jegyében ugyanis a törökök Pristinának a híres drónjaikat, páncélozott csapatszállítót és sok egyéb eszközt adnak el. Ez azonban nem most kezdődött, tehát Vučić posztja a témában inkább a belpolitikai színtérnek szólhatott.

  
  

• A német Bundeswehrben komoly központosítás zajlott: Carsten Breuer tábornok kapott meg számos jogkört, amelyek azt célozzák, hogy egy kézben hatékonyabb legyen a hadsereg eszközbeszerzése és rekrutációja. Merz valóban a kontinens legerősebb konvencionális seregét szeretné létrehozni – mondta még májusban.

Forrongó népek

Madagaszkárban folytatódik a „Gen Z 212” tüntetéshullám: a víz és áramkimaradások súlyosbodása miatt kialakult elnökváltó hangulatba most belépett a katonaság elit egysége (CAPSAT), akik annak idején 2009-ben is „facilitálták” az elnökcserét.

• Az ország a világ vaníliaellátásnak négyötödét adja, Trump viszont kemény vámokkal rúgott bele az amúgy is gyenge gazdaságába, amely most 120 ezer munkahelyet veszélyeztet.

  
  

• A népi fellángolást követheti tehát demokratikus intézkedéscsomag (Nepál), átmeneti katonai lépések a polgárháború elkerüléséért (Madagaszkár 2.0?) vagy a tüntetőket elnyomó erőszakkal érkező katonai diktatúra (Szudán 2021). A 40%-os ifjúsági munkanélküliséggel küzdő Marokkó felkészül: egy császármetszésben elhunyt anyuka kapcsán törtek ki a megmozdulások.

Latin-amerikai pillanatok

A Trump által hőn áhított Nobel-békedíjat María Corina Machado, a venezuelai ellenzék vezetője nyerte a demokráciáért folytatott harcáért, ő egyébként jó viszonyt ápol a különböző illiberális tendenciájú vezetőkkel. Venezuela közben a sokéves válság után azért (is) feszült, mert az USA megszakította a diplomáciai kapcsolatokat, drogszállító hajókat lőtt ki, és forszírozott rendszerváltásról susognak. A kontinensen a baloldali hullám is szembe találta magát a trumpi tendenciákkal (ellentétben az argentin Mileivel), Peruban lemondatták az elnököt, Bolíviában a héten lesz az elnökválasztás utolsó fordulója.

Ha az érkező hidegfront miatt több időd lesz olvasni, ajánlom a TikTok-addikcióról szóló feltáró írást a Washington Post-ban, amiből kiderül, hogy milyen gyorsan szippantja be az átlagos (amerikai) felhasználót az algoritmus, ijesztő. Ezzel szemben a tudatosság (nem a mindfulness-ág, hanem az intentionality) fejlődik ki a Z-generációban, a spontaneitással szemben.

Jó sütőtöklevesezést,

Botond