Trutyin | Heti Feledy

Sziasztok!
😷Engedjétek meg, hogy egy másik sarokból indítsam a hírlevelet, és ne a pénteki washingtoni kiborulás felől közelítsünk egyből. Texasban egy hónap alatt két esetből 150 felé tart a mutató a frissen kitört kanyarójárványban. Egy gyermek haláláról tudunk eddig, de több mint húsz fiatal van kórházban. Ez az elmúlt évtized első kanyaró okozta halálesete. Egészségügyi vészhelyzetet nem hirdettek, és a beoltatlanok karanténja sem kötelező. A kanyaró viszont a levegőben lévő cseppeken át is könnyen terjed, akár a fertőzött személy jelenlétét követő két órán át. A korábbi szülői döntések következményeként az iskolások jó része oltatlan. Az első esetek megjelentek New York-ban és New Jersey-ben is.
A járvány nem politizál. A tudomány nem demokrata, se nem republikánus, amikor betegségekről van szó. Az új egészségügyi miniszter, Kennedy Jr., viszont a védőoltások körül továbbra is polarizált pártkérdést habosít, ami immár teljesen érthetetlen józan európai ember számára.
Óriási kérdés lesz az identitáspolitika számára, hogy hol lesz hajlandó beismerni a természet egyszerű határait. Legyen szó a járványokról, a klímaváltozásról vagy éppen egy háborús pszichopatával való megállapodás lehetőségéről. Ezt a kört futja most az USA.
❌ Ütközésig tolt fűnyíró. A múltkor megírtam, hogy a nukleáris létesítményeken dolgozó mérnököket igyekeztek visszapecázni, egyelőre nem tudni nyilvánosan, hogy mekkora sikerrel. Musk maga beismerte az első kabinetülésen a Fehér Házban, hogy az ebola elleni kutatást is leállították „egy pillanatra”, de azóta újraindították. Ez utóbbi fordulatot más források cáfolták, tehát jogi lehetőség lenne rá, de állítólag a pénzek nem indultak be újra, amikor ezt Musk kijelentette.
Trump teljes mellszélességgel beállt a DOGE mögé, ez pedig lassan a republikánus törzsgárda érdekeivel fordul szembe. Érdekes kérdés lesz, hogy Trump milyen játszmában gondolja ezt jó lapnak, ha nem a hagyományos választások megnyerésében gondolkozik. Másfelől 5000 dolláros DOGE-csekket ígért az amerikai polgároknak a megspórolt kiadásokból.
A DOGE most fordulhat rá a Környezetvédelmi Ügynökségre, az EPA-ra. Egy republikánus elnök, Nixon alapította, éppen a jobb víz- és levegőminőség végett, vagyis a kisemberek számára kedvező politikák erősítéséért. Az egy dolog, hogy a bideni zöld megállapodás nem szimpatikus a mostani Fehér Háznak, ám az EPA-nak fűnyíróval nekimenni egy másik dolog.
Tényleg kérdés, és most még nem tudjuk eldönteni, hogy Trump az első 100 napja alatt szeretne durva takarítást végezni, és majd foltozgat visszafelé később; vagy esetleg ez egy ideológiai pálya jele már, amely tényleg nem a következő választással a horizonton mérlegel.
Eközben a kínai, kanadai és mexikói vámok érkeznek, és az ellentarifák is.
💔 A pénteki Zelenszkij–Trump–Vance-összecsapás óta eldőlt, hogy leállítják a katonai segélyeket az USA oldaláról Ukrajnának. Ez jelentheti az amerikai külügyminisztérium által futtatott programot, az elnöki hatáskörben hozott hadikészletek átadását, és rosszabb esetben a piaci szerződéseket is. A döntés jól mutatja, hogy mekkora nyomásra képes most az USA annak érdekében, hogy az ukrán–amerikai megállapodással a hóna alatt az oroszokra fordulhasson. Mindezek fényében néhány mondatot szeretnék kiemelni a pénteki történelmi összeakadásból.
„Putyin pokoli sok mindenen ment keresztül velem” – mondta Trump. „Keresztülment egy hamis boszorkányüldözésen, ahol őt és Oroszországot használták fel... Oroszország, Oroszország, Oroszország – hallottál már arról a dealről? Ez egy kamu Hunter Biden, Joe Biden átverés volt. Hillary Clinton, a ravasz Adam Schiff, ez egy demokrata átverés volt. És ezen kellett keresztülmennie (Putyinnak). És végigcsinálta, és nem kerültünk háborúba. És keresztülment rajta. Mindezzel megvádolták. Semmi köze nem volt hozzá. Ez Hunter Biden fürdőszobájából (sic!!) jött ki.”
Ez a pár mondat hangzik el a Fehér Ház Ovális Irodájában, Zelenszkij mellett üldögélő Donald Trumptól. Lényegében együttérzést sugall Putyin irányába, mintha közös kalandokon mentek volna át, a demokraták ármányának köszönhetően.
Az orosz befolyásolást viszont annak idején a Republikánus többségű képviselőházi hírszerzési bizottság is megállapította, Paul Manafort Trump-kampányfőnök valóban orosz ügynökkel állt kapcsolatban, és az akkor orosz befolyásoltságú Wikileaks épp mindig a Hillary Clintonnak legkellemetlenebb pillanatokban hozott nyilvánosságra demokrata emaileket. Deripaszka cégeit Trump szedette le az amerikai szankciós listáról 2019-ben.
Feltört újra a narratíva, hogy Trump maga is orosz befolyásolási ügynök, még a fedőneve is előkerült, ám ezek egyelőre nem nyertek bizonyítást. A fiatal Trump első moszkvai útjáról itt egy remek 2017-es írás.
Megjelentek az első találgatások arról, hogy vajon megosztják-e még mindig a hírszerzési együttműködésekben az információkat a CIA-vel a nyugati társszolgálatok? Emlékezetes, hogy már Trump első elnöksége idején az azóta elítélt Michael Flynn akarta kiszakítani a CIA mandátumából az orosz szolgálatokkal való kapcsolattartást, majd ugyebár lebukott amiatt, hogy orosz kontaktolást folytatott jóval korábban. Hasonló módon verték szét az oroszok az osztrák titkosszolgálatot is. Most Tulsi Gabbardnak hívják a szolgálati központi platform igazgatóját, akit még a Rosszija 1 csatornán is csak elvtársnőnek hívnak.
Eközben Peter Navarro, Trump kereskedelmi tanácsadója dobta be a Financial Times értesülése szerint, hogy Kanadát ki kéne tenni a II. világháborúig visszadatálható Öt Szem Szövetségből (Five Eyes), ami az angolszász hatalmak – és a világtörténelem eddigi legmélyebb – hírszerző szövetsége: US, UK, Ausztrália, Új-Zéland és Kanada a tagjai.
A The Record pedig azt szellőztette meg, hogy Pete Hegseth, a Pentagon új vezetője leállította az oroszok elleni kiberműveletek végrehajtását – bár tisztázatlan egyelőre, hogy ez jövőbeli vagy futó műveletekre vonatkozik, mindenesetre jelzi a Trump-adminisztráció szándékát egy teljes orosz reset kapcsán, ráadásul úgy, hogy semmit se kérnek cserébe Moszkvától (ami viszont teljesen szembemegy a nagy üzletkötésről alkotott összes másik elképzeléssel).
Az orosz szankciók enyhítésének lehetőségeiről kért be döntéselőkészítő anyagot a Fehér Ház.
Eközben az FBI és a CISA kiberbiztonsági és infrastrukturális szerv köreiben a hírek szerint elmozdítják azokat a tisztviselőket, akik korábban a választások tisztaságát felügyelték.
Végül, és innentől igazán érthetetlen és érünk vissza a kanyaró fizikai tanulságaihoz: a kínai és orosz felderítők örömmel nyomulnak be a Trump döntései által nyitott résekbe a jelentések szerint, vagyis rekrutálják a kirúgott és elégedetlen kormányalkalmazottakat, és kihasználják az általános szövetségi káoszt a további beépülésre és hírszerzésre.
Egy szó mint száz, se Putyinnak, se Hszinek esze ágában sincs bármit reciprok módon intézkedni, nemhogy leállítanák a saját kiber- és egyéb műveleteiket, hanem padlógázzal haladnak. Ezt racionálisan már nem tudjuk tehát amerikai oldalról megmagyarázni, ami az ideológiai pálya árnyékának valószínűségét hízlalja.
🤝 Úgy tűnik, az amerikai elnök a két nagy globális versenytársával akar történelmi dealt kötni, Putyinnal és Hszivel, miközben a Közel-Keleten Rijádot tünteti ki figyelmével. A „fordított Nixon” stratégia, vagyis hogy az oroszokat leválasszák Kínáról a pekingi rezsim befolyásának gyengítése érdekében, gyakran előkerül. Az EU-t mint multilaterális fórumot nem tekinti partnernek Trump. A két stratégiai ellenféllel, Kínával és az oroszokkal való kiegyezési szándéka az USA eddigi szövetségeseit, mind Európában, mind Ázsiában, teljesen leizzasztja, és sokkal nagyobb autonómiára szorítja.
💸 Az európai elit gyomorgörccsel nézhette végig, amint a múlt heti Macron- és Starmer-látogatások során előre kipárnázott, péntekre sebtében előkészített Zelenszkij–Trump megállapodás végül teljes összeomlásba jutott.
A két európai atomhatalom viszont ugrott a lehetőségre. Starmer Londonba hívott össze vasárnapra egy „hajlandók koalíciója” találkozót, vagyis azokat az európai vezetőket, akik hajlandóak Ukrajnáért és a közös európai védelemért a közösbe aprítani.
Emmanuel Macron pedig vindikálhatta, hogy lám mégis európai stratégiai autonómiára van szükség, ami több száz milliárd euróba kerülhet, de nincs más választás. A francia elit számára ez egyébként komoly emlékeket idéz fel, mert miközben 1956-ban mi a szovjetek kegyetlen visszatértével szembesültünk, Párizs ekkor érezte meg, hogy a Szuezi-csatorna kapcsán a brit és francia erőket Washington vissza tudta parancsolni. Ekkortól indul el Franciaország kilépése a NATO katonai együttműködéséből és kapcsolnak rá a francia nukleáris kísérletekre. Tehát a francia politikai elitben mélyebb volt eleve az USA-val való bizalmatlanság.
Giorgia Meloni egy Európa–USA csúcsot javasolt, és hogy Keir Starmerrel együtt majd közvetítenek Trump felé, bár ezt Macron is bedobta, hogy majd maguk tesznek az asztalra egy tűzszüneti javaslatot. A hírek szerint ez a légi harcok beszüntetését célozná, a szárazföldit nem, tehát egyértelműen Ukrajnának kedvezne, viszont legalább visszautasíthatják az oroszok, hogy rájuk is lehessen mutogatni.
Friedrich Merz kancellár-várományos ugyan még csak telefonált Starmerrel (hiszen még mindig Olaf Scholz leköszönő kancellár képviselte Németországot Londonban), de láthatólag azon van a leendő német koalíció, hogy valahogy egy több éves, de akár 4-500 milliárd euróra rúgó újabb saját védelmi alapot gründoljanak. Érdekes, hogy Merz szerint Zelenszkij pénteki provokálása tudatos volt.
Más szakértők szkeptikusabbak voltak a londoni eredményekkel szemben, tény, hogy évekbe telik majd az európai haderő felhízlalása, mind emberfőben, mind eszközökben, ha valóban megszületik a politikai egység emögött.
Vasárnap Londonban a hármak, akik múlt héten találkoztak Trumppal: Zelenszkij, Starmer és Macron élménybeszámolója egymásnak.

🪙 Egyelőre nyilvánosan még mindenki dealt akar: az európaiak, ill. Zelenszkij hittek abban, hogy Trump „ajánlatai” tárgyalási alapot jelentenek, nem pedig ultimátumot. A katonai segélyek amerikai leállítása viszont a take-it-or-leave-it módon tálalja már ezt, tehát itt nincs mozgástere sem Kijevnek, sem az európaiaknak a mostani állás szerint. Zelenszkij már 33-szor megköszönte a támogatást az USA-nak, aligha ez a valódi gond.
Európa eközben a trumpi vámokkal is nemsokára szembenézhet, illetve az orosz–amerikai megállapodás esetlegesen ránk vonatkozó részével, jelentsen ez akármit az amerikai jelenlétről a NATO keleti tagállamaiban, vagy más módon a NATO gyengítéséről.
Ennek fényében már kevésbé meglepő, hogy megszellőztették, hogy az Északi Áramlat 2-es vezetéket egy amerikai–orosz konzorcium is újranyithatná, ezzel az USA további befolyást szerezne az EU energiaimportja felett. Ez jól mutatja, hogy Trump üzleti megállapodásokon keresztül építi a politikai befolyást.
A kínai–amerikai megállapodást is alighanem Trump akarja egyelőre jobban, vagyis hisz abban, hogy az üzleti érdekeiket tudnák a kommunista párttal szemben érvényesíteni.
⚠️ A péntek kapcsán még egy tanulságot kiemelnék, amelyre Rácz András is felhívta már a figyelmet posztjában. Vége a pacta sunt servanda korának, azaz a szerződések innentől nem jelentenek a garanciát, hiszem csettintéssel újraírhatók vagy megszüntethetők. Trump újratárgyaltatná a saját maga által kötött USMCA-szerződést (korábban NAFTA) Kanadával és Mexikóval. Újranyitja a Biden által kötött szerződéseket, ennek része az ukrán „hála” kicsikarása. A NATO, vagy bármely más korábbi megállapodás áldozatul eshet, ahogy vissza is csavarható: most éppen egy iráni kiegyezést is feltett a térképre, holott ő maga léptette ki az USA-t az iráni atomalkuból még első elnöksége alatt.
Ez súlyos hideg zuhany az összes szövetségesre nézve, egyrészt azért, mert bármely korábbi megállapodást érinthet, az AUKUS-tól az Öt Szemig, a NATO-tól a Quad-ig. Ázsiában is nyugtalanok tehát.
💭 A londoni találkozó kormányközi irányba mutat, ugyanakkor meghívták oda is, ahogy korábban Párizsba, az EU-s intézményvezetőket, António Costát és Ursula Von der Leyent is. Csütörtökön Brüsszelben találkoznak az EU27-ek, hogy védelempolitikáról beszéljenek, és Ukrajna mellett kiállna a többség. Csakhogy a magyar miniszterelnök már a hétvégén megírta előre Costának, hogy vétózna, amennyiben a teljes csúcstalálkozó nyelvezete és iránya nem adaptálódik az új amerikai irányhoz; illetve Fico közölte, hogy minden ukrán segélyt és támogatást a maga részéről leállít, ami praktikusan uniós vétót is hozhat magával.
A magyar miniszterelnök múlt héten írt levele Costa tanácselnöknek azzal kapcsolatban, hogy a csütörtöki EU-csúcson nem javasolja, hogy közös döntésre törekedjenek.
![Forrás: Panyi Szabolcs / X [ https://x.com/panyiszabolcs/status/1895808555992957061 ]](https://static.wixstatic.com/media/4f421e_2bc21f01466c40f7abffe61ef917a145~mv2.jpeg/v1/fill/w_824,h_1066,al_c,q_85,enc_avif,quality_auto/4f421e_2bc21f01466c40f7abffe61ef917a145~mv2.jpeg)
A kormány tehát nem akar ebben az európai koalícióban résztvenni. A magyar érdekek hogyan festenek a mindenkori kormányzati színektől függetlenül? Egyrészt Közép- és Kelet-Európában addig jó, amíg Oroszország nem erősödik, hiszen történelmileg az expanzív birodalmi Oroszország mindig veszélyt jelentett. Másrészt az éledező magyar hadiipar érdeke is az lenne, hogy beszálhasson az európai nagy közös hadiipari felfutásba, ahogy az már látszik is a kilőtt európai védelmi cégek árfolyamán. Utóbbit a felszín alatt is meg lehet tenni, ahogy feltehetőleg eddig is voltak olyan magyar cégek, akik az ukránok számára értékesítő nyugat-európai konszerneknek szállítottak be. Hettyey András korábbi NKE-oktató ma is aktuális interjúját ajánlom a vélt és valós érdekek összehasonlításáról.
Szijjártó Péter egyeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, ráerősítve a Zelenszkij-ellenes washingtoni narratívákra. Belengették, hogy az elnöki ciklus során szinte biztos, hogy Trump Magyarországra látogat – ez már visszafogottabb ígéret, mint tavaly ősszel – viszont egy washingtoni csúcs előkészítését közelebbinek láttatták.
Ebben érdekes fejlemény, ami majdnem elsikkad a sok esemény között, hogy a múlt heti magyar kormányátalakításnak van egy USA–magyar olvasata is, ezt a HVG remekül összefoglalta. A lényeg az, hogy Lantos Csaba térnyerése és Rogán tárcájának áramvonalasítása akár reakció is lehet arra, hogy Rogán szankciós ügyében tevékenységet tudjon felmutatni Orbán, és hogy növeljék a jogalapot a szankciós listáról való leemeléséhez. Bár ahhoz korrupcióellenes vizsgálat lenne az ideális, amire pedig nyilván nem számítunk.
Nem tett jót a maradék boszniai–magyar kapcsolatoknak, hogy Magyar Levente miniszterhelyettest a szarajevói oldalon nemkívánatos vendégnek látták azok után, ahogy a magyar kormány szóban kiállt Milorad Dodik újabb szeparatista akciói mellett, így nem engedték Magyar gépét leszállni Szarajevóban. Ezután csak Banja Lukában landolhatott, a bosznia-hercegovinai szerb köztársaságban tehetett látogatást Dodiknál.
Negyven év után tűzszünetet hirdetett a törökországi kurd PKK szervezet. A török belpolitikára jövő héten igyekszünk majd kitérni, hogy hogyan alakul a PKK és Erdogan viszonya és hogy hogyan helyezkedik Ankara az új európai biztonsági rendszerben.
Két jó hír:
A demokrata „Third Way” platform önkorrekciót javasolt a pártnak az USA-ban, egyes „túltolt” ideológiák lecsavarásával.
A 444-es TEFI sorozatban a lengyel hadseregről csupa jó hír.
Szerda este pedig Mészáros R. Tamás elemzővel, a G7 rendszeres szerzőjével és Pap Szilárd Istvánnal készülünk nektek egy Partizán élő adással este 18-kor!