Elsőszavazók: fölényes Tisza-győzelem

A Partizán Adatpont országjárásra indul, melynek keretén belül Kovalcsik Tamás több városban élő rendezvényeken fogja bemutatni a 2026-os országgyűlési választások és a Partizán választás napi felmérésének legérdekesebb adatait.

A választási eredményekből ugyanis nem elég csak az országos erőviszonyokat szemlélni – érdemes mögéjük is nézni: adatokkal, térképekkel megérteni, hogy hogyan dőlt el valójában ez a választás.

Az első helyszínek Békéscsaba, Székesfehérvár, és Pécs!

Folytatódik az április 12-ei eredmények értelmezése és ebben fontos szerepet kap azoknak a fiataloknak a megértése, akik elsöprő mértékben szavaztak a kormányváltásra. Mind a politikusoknak, mind az elemzőknek meglepetést okozhatott a csakis az online-térbe képzelt generációnak nagyszámú jelenléte az urnáknál – az ő körükben a részvétel ugyanis történelmileg alacsony. A figyelmes hírolvasóknak azonban már a nyáron feltűnhetett, hogy be fog lépni a politikai térbe egy olyan társadalmi csoport, akik korábban koránál fogva nem választhatott, azonban jelentősen érdeklődik a közügyek iránt.

Őket vesszük ebben a hírlevélben górcső alá és vizsgáljuk a motivációikat. Ezt azért tudjuk megtenni, mivel április 12-én a Partizán 402 önkéntese, 8 különböző kerületben összesen 8035 szavazáson megjelent szavazóval készített kérdőívet. Ennek célja nem előrejelzés volt, hanem a választói magatartás megértése. Egy 14 kérdésből álló kérdőívet töltöttek ki az önkénteseink, amelyben nem csak a szavazók 2026-os egyéni és listás voksára, hanem az alapvető demográfiai jellemzőikre, politikai attitűdjeikre és a hazai viszonyokkal kapcsolatos véleményükre is rákérdeztünk.

Kiket tekintünk első szavazónak?

A 2026-os országgyűlési választáson a legfiatalabb választópolgár 2008-ban született. Első szavazónak azokat a választókat tekintjük, akik 2022-ben még nem (vagy épphogycsak – erről kicsit később még írunk) tudtak szavazni. Ez azt jelenti, hogy a 2004-2008-as korosztályt vizsgáljuk, akik 2025-ben a szavazókorú népességen belül nagyjából 5 százalékos arányt képviseltek. Felmerülhet a kérdés – jogosan –, hogy miért tekintjük első szavazónak azokat a választópolgárokat, akik legalább már a 2024-es európai parlamenti választáson is részt vehettek. Valóban, fontos megjegyezni, hogy a szakirodalomban és a választási szervek által nyilvántartott “első szavazók” köre az általunk meghatározott korosztálynál szűkebb, hiszen klasszikusan azokat vonják e kategória alá, akik még soha semmilyen választáson nem vettek/vehettek részt. Az országgyűlési választás kiemelt jellegére tekintettel azonban úgy gondoltuk, hogy azokat tekintjük első választónak, akik az előző országgyűlési választáson még nem vehettek részt.

Ezen az ábrán azt láthatjuk, hogy a 21. századi magyar politikatörténet fordulópontjainál milyen életciklusban jártak azok, akik most szavazhattak először országgyűlési választáson. A korábban említett korosztályi eltolódás itt az ábrán is látható: azok a 2004-ben születettek, akiknek április 3-án, vagy az előtt van a születésnapja, már szavazhattak a 2022-es országgyűlési választáson, ez viszont sajnos nem derül ki kizárólag a születési adat alapján. Hasonlóképp, azok a 2008-ban született honfitársaink, akik nem ünnepelték április 12-ig a születésnapjukat, nem szavazhattak idén.

Ennek ellenére az ábrán jól látható: 2010-ben, Orbán Viktor első ⅔-os győzelménél ez a korosztály nagyrészt óvodába járt. Így elmondható, hogy azok a fiatalok, akik most mehettek el először szavazni országgyűlési választásra, politikailag az Orbán-rendszerben szocializálódtak. Érdemes megjegyezni, hogy a papírforma szerint következő, 2030-as országgyűlési választáson a legfiatalabb első szavazó 2012-ben született, így neki egészen kisgyermekkori emléke sem lehet az Orbán előtti kormányzásról.

A NER-generáció rendszerváltása

Sajnos, arra vonatkozóan nem tudunk adatot mondani, hogy az összes választó közül mekkora arányban lehettek az első szavazók – ilyen szűk, 5 éves korcsoportra lebontva már torzul a részminta reprezentativitása a teljes mintához viszonyítva. Azonban az első szavazók korosztályán belüli mintázatokról tudunk tenni fontos megállapításokat. Ráadásul a közvélemény-kutatók egyik nagy kihívása, hogy nem érik el kellő számban az ehhez a korosztályhoz tartozókat, a mi kutatásunkban – lévén, hogy önkénteseink jelen voltak a szavazóhelyiségeknél – sikerült számos első szavazót megszólítani, így egy valóban unikális felmérés eredményeit tudjuk az olvasók elé tárni.

A korábbi várakozásoknak megfelelően, az első szavazóknál mind a teljes mintán, mind a nemek szerinti megoszlásban tarolni tudott a Tisza Párt. A választás végeredményéhez képest listán a nagyjából 20 százalékpontnyival érhetett el kevesebbet a Fidesz az első szavazók körében, míg a Tisza 25 százalékpontnyival hozhatott többet ebből a választói csoportból.

Ha az általunk vizsgált 8 egyéni választókerület adatait megnézzük, akkor az egyértelmű Tisza-fölényen túl már érdekesebb mintázatokat is észrevehetünk. A Győr-Moson-Sopron 03-as, Csorna központú körzet a Fidesz egyik legerősebb fellegvára, ahol az összes leadott szavazat szintjén 48 százalékot tudott elérni a Fidesz listája. Ezzel szemben, az első szavazók körében 30 százalékot szerzett, amely jelentősen alacsonyabb, mint a leköszönő kormánypárt kerületi listás eredménye, de így is az általunk vizsgált körzetek közül a legfideszesebb.

A Budapest 06-os körzet ezzel szemben elsöprő, 92 százalékos Tisza eredményt mutat az első szavazók körében. Itt a Tisza Párt listája a teljes népességben 67 százalékot tudott elérni, a Fidesz pedig 26 százalékot, így itt is elmondható, hogy az itteni fiatalok erőteljesebb kormányváltó hangulatban voltak a teljes Budapest 06-os népességéhez képest.

Érdemes még egy pillantást vetni a Fejér 03-as és az általunk vizsgált két Pest megyei körzetre is, ugyanis a Mi Hazánk itt az első szavazók körében a teljes mintához képest hibahatár körül tudott szerepelni így ezekben a választókerületekben a teljes népességben elért listás eredményükhöz képest közel egyenlő arányt tudott a Mi Hazánk hozni az első szavazók körében is.

Lesújtó véleménnyel vannak a gazdaságról

A Partizán kérdőívében tehát az önkénteseink olyan kérdéseket is feltettek a szavazófülkékből kijövőknek, amelyek alapján többet megtudhatunk a preferenciáikról.

Az első ilyen ábrán azt láthatjuk, hogy az első szavazók körében a politikai érdeklődés egy sokkal csúcsosabb eloszlást mutat, mint a teljes mintán – az első szavazó fiatalok valamennyivel kisebb arányban mondták azt, hogy nagyon érdekli őket a politika, mint a teljes minta aránya. Legnagyobb arányban inkább azt válaszolták, hogy közepesen érdeklődnek a politika iránt, ez pedig jóval meghaladja a teljes mintabeli arányt.

A gazdasági helyzetről alkotott véleményük lesújtó – az első szavazók közel 70 százaléka válaszolta azt, hogy rossznak, vagy nagyon rossznak ítéli meg a gazdasági helyzetet. Ez pedig magasabb arányt képvisel, mint a teljes mintában megfigyelhető 60 százalék, így a fiatalok összességében nagyobb arányban ítélik meg negatívan a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét. Ezzel azonban némileg ellentétes képet mutat az, hogy a “Nagyon rossz” legszélsőségesebb kategóriánál viszont a teljes mintában tapasztalhattunk nagyobb válaszadási arányt. 

Összességében az első szavazók rosszabbnak látták az Orbán-rendszer alatt Magyarország fejlődési irányát mint amit a teljes mintán megfigyelhetünk – közel 80 százalékuk állította azt, hogy rossz irányba haladnak a dolgok az országban, míg csupán 14 százalékuk azt, hogy jó irányba.

Diverz ideológiai közeg: egyáltalán nem csak baloldaliak

Az ideológiai kérdéshez fontos tapasztalati hozzáadott érték az, hogy a kérdezőbiztosok beszámolói alapján a válaszadók egy jelentős része korántsem egy bal-jobb tengelyen helyezi el magát. Sokan kiüresítettnek érzik ezeket a kategóriákat, és számos válaszadó (főleg a leköszönő kormánypárt támogatói között) inkább az általa választott párthoz köt valamilyen ideológiai oldalt. Ettől függetlenül továbbra is meglehetősen sokan választottak a konkrét politikai oldalak közül, főleg ahhoz képest, hogy politikai identitásképző tényezőként már egyik – támogatottsággal rendelkező – pártnál sem jelennek meg ezek a kategóriák.

Az első szavazók körében jellemzően centristának vallották magukat a fiatalok, de hasonló tömegben vannak azok, akik baloldalinak vagy inkább baloldalinak aposztrofálják magukat. Ha összesítjük azoknak az első szavazóknak az arányát, akik a centrumtól jobbra helyezkednek el, akkor egy 28 százalékos arányt kapunk, amely noha elmarad a centristák és az attól balra elhelyezkedő közegtől, de nem sokkal. Ez azt mutatja, hogy az első szavazók ideológiailag sokkal diverzebbek mint azt elsőre gondolnánk.

Azok az első szavazók, akik a Fideszre szavaztak legnagyobb arányban inkább jobboldalinak vallották magukat, míg azonos arányban válaszolták azt, hogy centristák vagy jobboldaliak. Ha összeadjuk a magukat a centrumtól balra identifikáló fideszes első szavazókat akkor – hibahatárral számolva – nagyjából 10 százalék környékére tehető az ő arányuk a táboron belül. Ez meglepő lehet, azonban fontos figyelembe venni, hogy ezen az alacsony mintaelemszámon előfordulhatnak torzítások.

A Tiszát választó első szavazók ideológiai eloszlása nagyon hasonlít a teljes első szavazók eloszlására – nem véletlenül egyébként, hiszen a teljes minta 78 százalékát teszik ki ők. Azonos arányban figyelhetőek meg itt is a centrista és az attól balra elhelyezkedő ideológiák, míg 19 százalékuk vallja magát inkább jobboldalinak vagy jobboldalinak.

Görbe Péter

Szerkesztő

Partizán