A fideszesek se hitték el, hogy jól megy Magyarországnak

A Partizán Adatpont országjárásra indul, melynek keretén belül Kovalcsik Tamás több városban élő rendezvényeken fogja bemutatni a 2026-os országgyűlési választások és a Partizán választás napi felmérésének legérdekesebb adatait.

A választási eredményekből ugyanis nem elég csak az országos erőviszonyokat szemlélni – érdemes mögéjük is nézni: adatokkal, térképekkel megérteni, hogy hogyan dőlt el valójában ez a választás.

Az első helyszínek Békéscsaba, Székesfehérvár, Pécs, és Budapest!

Az elmúlt négy év a magyar gazdaság életében egyáltalán nem volt sikeres, hiszen a nemzeti össztermék alig növekedett, ráadásul egy rég nem látott inflációs nyomás is nehezítette a ciklus első két évét. Ebben a hírlevélben azt mutatjuk be, hogy a Partizán választás napi felmérésében részt vevők milyen választ adtak Magyarország helyzetével, a magyar gazdaság jelenlegi állapotával és a saját háztartásuk anyagi helyzetével kapcsolatos kérdésekre. Ez által láthatjuk majd a szavazó tömbök közötti törésvonalak is a kérdésben.

A Partizán választás napi felmérésének keretén belül április 12-én 402 önkéntesünk, 8 különböző kerületben összesen 8035 szavazáson megjelent szavazóval készített kérdőívet. Ennek célja nem előrejelzés volt, hanem a választói magatartás megértése. Egy 14 kérdésből álló kérdőívet töltöttek ki az önkénteseink, amelyben nem csak a szavazók 2026-os egyéni és listás voksára, hanem az alapvető demográfiai jellemzőikre, politikai attitűdjeikre és a hazai viszonyokkal kapcsolatos véleményükre is rákérdeztünk.

Rejtőzködő fideszesek: szerintük is rossz az irány

Mind a nyolc választókerületből beérkezett válaszokat összesítve az látható, hogy a szavazók túlnyomó része volt elégedetlen Magyarország jelenlegi irányával. Az összes megkérdezett kétharmada válaszolta azt, hogy rossz irányba megy az ország, míg csak 26 százaléka nyilatkozott pozitívan Magyarország helyzetéről. Ez a választási eredmény fényében nem meglepő, hiszen az ellenzék minden idők legnagyobb felhatalmazását szerezte, viszont még a leköszönő kormánypárt szavazóinak is csupán háromnegyede tudott erre a kérdésre pozitív választ adni.

Ráadásul a saját párthovatartozásukat titkolók, akiket a korábbi elemzésekben a Fidesz táborába soroltunk, között is 52 százalékát teszik ki az ország irányával elégedetlenek aránya. Ez pedig indokolhatja rejtőzködésüket is, hiszen ha nem elégedettek a leköszönő kormányzat teljesítményével, de valamilyen okból mégis rájuk adják le a voksukat, akkor azt akár szégyellhetik is vagy legalábbis nem verik nagy dobra. Hogy a nem válaszolók között továbbra is nagyrészt a Fidesz támogatóit sejtjük, azt az is alátámaszthatja, hogy a Fidesz után ebben a kategóriában van a legtöbb pozitív válasz.

A nem válaszolók átsorolásának módszertani hátteréről az egyik előző hírlevélben hosszabban is írtam, de a lényeg az, hogy a kérdezőbiztosok szervezeti affiliációja (meg kellett említeniük a bemutatkozásnál, hogy a Partizánnak készítenek felmérést), illetve a fideszes táborhoz hasonlatos demográfiai jellemzői miatt azok, akik nem válaszoltak a “kire szavazott?” kérdésre, nagy magabiztossággal sorolhatók a leköszönő kormánypárt rejtőzködő szavazói közé. Viszont mivel perdöntő matematikai bizonyítékunk eddig még nincs, így az eredményeknél végig külön jelöljük a nem válaszolókat és a Fideszt támogatókat.

A fideszesek kevesebb mint a fele ítélte jónak a magyar gazdaság helyzetét

Hasonló mintázat rajzolódik ki a gazdasági helyzetértékelésnél, csak az arányok jelentősen eltolódtak a negatívabb tartományba. Ez is mutathatja, hogy a leköszönő kormányzat gazdasági teljesítménye jóval rosszabb megítélésű a szavazók körében, mint az általános irány, melyet az előző blokkban jelenítettünk meg. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a fideszesek csak kevesebb, mint a fele tudott pozitív választ adni a magyar gazdasággal kapcsolatos kérdésre, többségük ugyanis közepesnek ítélte azt meg.

A Tisza párt támogatói között a gazdasági helyzetértékelés lesújtó, közel 90 százalékuk adott negatív választ erre a kérdésre. Mindezekből pedig az következik, hogy az összes megkérdezett között is nagy volt a negatív válaszok aránya (60%), míg pozitív színben csak a válaszadók 13 százaléka tüntette fel a magyar gazdaságot.

A megkérdezettek fele tud bármennyit is félretenni

A kérdőívben rákérdeztünk a szavazók háztartási jövedelmének szubjektív helyzetére is, melynél arra voltunk kíváncsiak, hogy a kiadásaikhoz képest mekkora bevételre tesznek szert. Ebből pedig kialakultak azok a csoportok, akik sokat-, akik keveset és akik semennyit sem tudnak félretenni a jövedelmükből, de sajnos azok, akik megtakarításaikból is kénytelenek költeni, valamint azok, akik eladósodnak is meglehetősen sokan vannak a mintában. Utóbbi két kategóriába a megkérdezettek 11 százaléka sorolta magát.

Ennek az adatsornak az értelmezéséhez azonban fontos hozzátenni azt, hogy a mintában lévő nyolc választókerületből csupán kettő átlagjövedelme nem éri el az országos átlagot: a Békés 4-es és a Bács-Kiskun 6-os kerületek vannak valahol az országos átlag 75-80 százaléka körül, míg a többi vizsgálatba bevont körzet vagy átlagos jövedelemmel (Győr 3, Pest 7), vagy jelentősen magasabb jövedelemmel (Pest 4, Budapest 6) rendelkezik. A vizsgálatban tehát alulreprezentáltak az alacsonyabb jövedelmű területek, ráadásul a legszegényebb vidékeken nem is kérdőíveztünk, így ez az adatsor egyáltalán nem megfeleltethető az országos viszonyoknak.

A teljes mintában így is csak a megkérdezettek fele tud a jövedelméből valamennyit megtakarítani, a másik fele pedig vagy éppen csak ki tud jönni a jövedelméből vagy a már korábban tárgyalt megszorultabb anyagi helyzetben érzi magát. Ebben a tekintetben pedig nincsenek is jelentős eltérések a pártpreferenciák között, habár a fideszesek saját anyagi helyzetüket jobbnak ítélték meg, mint a többiek.

Erre két magyarázat lehetséges: egyrészt mindenképpen meg lehet az a meglehetősen jobb anyagi körülmények között élő társadalmi réteg, amely a Fidesz gazdasági kormányzásának elégtelenségéből kevesebbet érzékelt, így továbbra is a leköszönő kormánypártot támogatta. Másrészt viszont ez adódhat abból is, hogy a Fidesz támogatók az általuk érzékelt valóság miatt pozitívabban látják akár azt az anyagi helyzetet is, amit egy ellenzéki érzelmű szavazó már egy más kategóriába sorolt volna.

Ha az ugyanerre a kérdésre adott válaszokat kerületenkénti bontásban szemléljük, akkor láthatóvá válnak azok a különbségek, amelyeket még korábban írtam. A legszegényebb helyzetben Bács-Kiskun 6 és Békés 4 található, ahol a válaszadók 52-58 százaléka nyilatkozta azt, hogy semmilyen formában nem tudnak megtakarítani. A másik véglet Hajdú-Bihar 1 és Budapest 6, ahol viszont a válaszadók 60 százaléka valamennyit meg tud takarítani. Fontos hozzátenni azonban, hogy még ebben a két kerületben is 7-10 százaléknyi válaszadó nyilatkozta azt, hogy több a kiadásuk, mint amennyi a bevételük.

Kovalcsik Tamás

szerkesztő, adatelemző

Választási Földrajz