Ne azt figyeld, amit mondok, hanem….mit is? | Heti Feledy

Sziasztok!

Újra kénytelen vagyok a klímaváltozással kezdeni a hírlevelet, mert megérkezett az asztalunkra egy friss tanulmány, amely szerint az idén nyári hőhullámok legalább 16.500 fővel növelték a halálozást Európa városaiban. Ez szerencsésebb országoknak a covid-adatával összehasonlítható méretű szám, a gond az, hogy a hőhullámban elhunytak nem egy egységes társadalmi csoport, így a sajtó is nehezen foglalkozik ezzel a jelenséggel. A szám ugyanakkor magáért beszél: a klímaváltozás itt van, ilyen formában is szedi áldozatait. 

Arra jutottunk Pap Szilárd kollégámmal, hogy folytatjuk ketten a Birodalom podcastsorozatot, amely egy éve még Amerikánó címmel indult. Az új évadban kiemelt eseményeket tervezünk körbejárni, letisztítani, és rendes hátteret adni Nektek minden két hétben, a Birodalom tehát nem visszavág, hanem visszavár – az első részt már kattinthatjátok is!

Induljunk ezután a felszíni változásokból. Ne keverjük össze: a felszíni itt nem „felszínest” jelent, hanem csupán annyit, hogy a diplomáciai kapcsolatok látható része messze nem tükrözi, hogy a mélyben esetleg milyen folyamatok zajlanak párhuzamosan. A kettőt együtt kell nézni ahhoz, hogy az ember következtetéseket merjen levonni.

• A héten kedden nyitotta meg ülését az 80. UNGA, (nem Berlusconi bunga-bungája, hanem) az ENSZ Általános Közgyűlése. A sok beszéd mellett az esemény tipikusan rengeteg két- és többoldalú diplomáciai tárgyalásra ad lehetőséget, amelyek amúgy nehezebben jöttek volna létre. Így elvileg Trump találkozik az arab vezetők egy nagyobb csoportjával külön is, Gáza és Izrael a napirenden. Igaz, Trump leginkább az egész ENSZ-et beszántaná. Nem véletlen, hogy kirúgott nemzetbiztonsági tanácsadója, Mike Waltz lett az ENSZ nagykövete.

  
  

• Tavaly ilyenkor a magyar külügy jelenlegi vezetője leült szokásos partnerével, az orosz diplomácia fejével, meglátjuk, idén is sor kerül-e erre. 

  
  

• Palesztin delegációval, ahogy korábban írtam, vízum hiányában nem számolunk, így Abbász videókapcsolaton jelentkezik majd be. A diplomáciai mozgások terén a hétvégén több ország beváltotta ígéretét, és elismerték a palesztin államot, az UNGA megnyitására időzítve: az Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália és Portugália, majd hétfőn Franciaország is, ill. Belgium pedig többek közt a túszok elengedéséhez kötötte elismerését. Az ENSZ tagok 78%-a egyébként már elismerte Palesztinát, míg az USA és Németország a két legkitartóbb ellenző. Az elismerés önmagában a terepen nem teremt új helyzetet, inkább üzenet Netanjahunak. Kérdés, hogy keményebb szankciók, exportkorlátozások vagy látványos diplomáciai kapcsolatmegszakítások érkeznek-e majd csőstül, vagy sem. 

  
  

• Valójában tektonikus mozgás, hogy Pakisztán és Szaúd-Arábia (!) aláírt egy kölcsönös védelmi paktumot. Ízlelgessük: Pakisztán atomhatalom, India megszállott ellenfele, Kína ifi tagozatos szövetségese, miközben az USA kényszerű társa volt végig az afganisztáni műveletek alatt, amúgy lényegében katonai egypártrendszerben működő ország. Kinek szól az üzenet? Sokaknak fel fog húzódni a szemöldöke. Hiszen India és Izrael éppen történelmileg közeledtek az utóbbi években, míg az atomhatalmiság küszöbén tipródó Irán se fog tapsolni, mert Pakisztánnal éles határmenti konfliktusuk volt tavaly, míg Rijád régi regionális versenytársa. Ezt az évek óta előkészítés alatt álló dokumentumot talán a Katar feletti izraeli rakéták miatt írták alá éppen most, hiszen itt értették meg a helyi arab államok, hogy az USA védelme már nem ugyanazt jelenti, mint Trump előtt. Ezzel kérdés, hogy az Ábrahám-egyezménynek is búcsút inthetünk-e.

Feloldandó ellentmondások

A felszíni változások néha viszont homlokegyenest ellentmondanak a terepen lévő információknak. Ez sokféleképpen feloldható: néha simán dezinformációs vihar tombol a felszínen, tehát a szereplők maguk nem akarják, hogy könnyen értelmezhető legyen a mozgásuk. Máskor az adott külpolitikai szárny egy-egy országon belül is lehet megosztott: héják és galambok, atlantisták és szuverenisták, sok minden felmerülhet. Ez történhetett most az USA-ban is:

• A Kína-héjákat kicsit lejjebb csavarták az amerikai Nemzeti Védelmi Stratégiában, amely kifejezetten a Föld északi féltekére vonatkozó amerikai védvonalakra koncentrál immár. Ebbe illeszkedett a Panama-csatorna feletti befolyás visszavétele, a Grönland fölötti igények, a kanadai és mexikói vita, tehát azok a lépések, amelyek fizikailag az USA körüli arénákat igyekeznek szorosabban Washington közvetlen befolyása alá terelni.

  
  

• Ezzel szemben a Kína-héják nem a várfal magasításában látják a stratégiai megfejtést, hanem előzetes portyákban, az ellenfelet a saját táborában sújtó meglepetésekben. 

  
  

• Így az amerikai sereg múlt héten először mutatta be nyilvánosan a Japánba telepített közepes hatótávolságú Typhon rakétarendszerét, amellyel az amerikai SM–6 rakéták és Tomahawk robotrepülőgépek Kínát és az orosz Távol-Keletet is elérhetik. A rakétakapacitásra gyúr Kína is, így a régióban egyrészt jól láthatóan kialakult a fegyverkezési verseny, amely mindkét oldalon a másik fél stratégiai számításait igyekszik befolyásolni – vagyis hogy elbizonytalanítsa abban, milyen válaszcsapásra számíthat a másik. Emiatt bővítik az arzenált, több potenciális célpontot elérhetővé tesznek. Ez elrettentésként is működhet ideális esetben. 

  
  

• A Kína-héják a vámháborúban is szerepet kaptak, és legutoljára Trump NATO-tagoknak írt levele is ugye a Kínával szembeni európai vámokat tette az amerikai segítség legfőbb feltételévé. A védelmi dokumentum és az előretolt helyőrségek tehát kényelmesen megférnek egymással az USA esetében, miközben biztos, hogy a verseny a belső erőforrásokért keményen zajlik.

Kutya ugat, karaván halad

Vannak azok az eltéveszthetetlen diplomáciai mozgások, amikor a látottak pontosan annak felelnek meg, amik. Ez ritka élvezet az elemzőnek, a valódi csemege, olyan, mint egy protont elkapni a svájci Nagy Hadronütköztetőben.

• Immár a New York Times is megírta, amit a ti hírleveletek már kisebb forrásokra hivatkozva tavasszal megtett, hogy az Egyesült Arab Emirátusok (UAE) felől éppen akkor történt egy komoly, a Trump-család kriptóihoz történő bevásárlás, amikor a két ország közt hivatalosan egyezség született többek közt az AI-technológia átadásáról. Magyarul: az a hipotézis, hogy a Fehér Házat lehet a diplomácia útján noszogatni kis kriptobefektetéssel.

  
  

• Pénteken ugyanezt a történetet írta meg a Financial Times a magyar–EU vonatkozásban: kb. 500 millió eurót feloldhatnak a magyar félnek Brüsszelben azért cserébe, hogy az orosz gáz- és olajvásárlások megtiltásával szembeni vétóját feladja. A deal keretében úgy tűnik, hogy a Bizottság nem oldja fel a befagyasztásokat, hanem olyan átrendezést enged a magyar költségtervben, amikor be nem fagyasztott jogcímekre kérheti át a kormány az egyes költségelőirányzatokat, így juthat forrásokhoz többek közt a Euronews értesülései szerint is. 

  
  

• E két jelenség – amely nem egyedülálló, hiszen szuverén pénzalapok (itteni jelentésben: az állam által állami célokra szabadon használt összegek) mozognak szerte a világban – azt erősíti, hogy visszaköszön a 19. századi diplomácia stílusa: pénzért egyezséget. Ez a tranzakcionalizmus legletisztultabb formája. Trump így számolt a NATO-val is, hiszen a tagállami 5%-os védelmi kiadási cél erről szól, illetve sokszor elmondta, hogy az európaiaknak meg kell fizetni a védelemért, ahogy mindenkinek fizetni kell a kereskedelmi lehetőségekért is. Az persze nagyon más kérdés, hogy a kifizetések államok közti elszámolásban történnek, vagy magán kriptopénztárcák is érintettek-e.

A konnektivitás örömei és bánatai

Magyar sikerként számolta el a kormány, hogy az USA visszaállította az ESTA beutazási engedély kapcsán a korábbi rezsimet, kivezette a szigorításokat, így a régiós polgárokhoz hasonlóan utazhatnak újfent a magyarok is az USA-ba. A korábbi biztonsági aggályokat a magyar hatóságok az USA illetékesei szerint mostanra kezelték. Ugyanakkor az USA a gesztusok mellett nyomást is gyakorol, erről itt egy rövid összefoglaló.

A dekonnektivitás újabb példája, hogy a keleti NATO-tagállamok közötti hajlandók koalíciójából kihagyták Magyarországot és Szlovákiát, vagyis nem hívták meg e két országot az Európai Bizottság által a keleti tagoknak szervezett, a drónfalról szóló megbeszélésére. Ebben alighanem Pozsony és Budapest Putyin-közelsége játszik szerepet, lehet, hogy Kubilius biztos (is?) úgy gondolja, hogy ott nincs szükség drónfalra, ha ilyen jók a kapcsolatok.

Miközben az Európai Bíróság épp visszaküldte az Európai Bizottsághoz a paksi állami támogatás ügyét, Szijjártó Bécsben jelentette be, hogy a kínaiakkal is nukleáris megállapodást kötött. A bécsi bejelentés fricska Ausztriának, aki beszállt EU-tagállamként a fenti perbe. Hogy a kínaiak beszállnak-e az oroszok mellé egy projektbe, erről Szabó M. István írt egy kiváló összefoglalót a HVG-n, többek közt azt is kiemelve, hogy Szijjártó állításával szemben az oroszoknak aligha sürgős Paks, és ha majd egyszer bármiért is le kell vonulniuk, azt eddig egy másik helyszínen se tették meg ingyen (vagyis komoly kártérítést kérnek majd). Ebben az esetben tehát a felszínen éppen mást mondanak, mint ami a mélyben történik. Istvánnal készült korábbi podcastunk itt meghallgatható! 

Brüsszelben is zajlik az élet

Ne felejtsük el, hogy Von der Leyennek újra nekimentek az Európai Parlament két széléről. A Patrióták és a Baloldal EP-frakciói által kezdeményezett bizalmatlansági szavazásokra október 6. és 9. között kerül majd sor Strasbourgban. A két csoport az első adandó alkalommal, az előző indítvány utáni 60. napon, szeptember 10-én éjfélkor nyújtotta be a beadványt (a Politico forrásai szerint a Patrióták 20 másodperccel előzték meg a Baloldalt) Ursula von der Leyen ellen.

• Ez az első alkalom, hogy egyszerre két bizalmatlansági indítványt nyújtottak be, és az EP-ben már az is vitás kérdés, hogy a plenáris ülés rendje szerint hogyan fognak lefolytatni két külön vitát és két külön szavazást.

• Robert Fico Smer pártját régóta felfüggesztette az Európai Szocialisták Pártja, a PES, amely múlt héten végül elhatározta magát, és kirakták az ernyőszervezetből a szlovák kormánypártot. A PES nem azonos az európai parlamenti szocialista frakcióval (SD), de ott se ül már bent a Smer EP-képviselője, így kérdés, hogy ezzel megnyílik-e az út Patrióták felé, vagy ezt Fico egyáltalán a hazai közönségének el tudná-e adni.

• A szuverenista frakció legnagyobb tagja, az Alternatíva Németországért (AfD) pedig a transzatlanti kapcsolatait építgette. Beatrix von Storch, az AfD alelnöke és Joachim Paul, a párt egy kevésbé ismert politikusa nemrégiben a Fehér Házban tett látogatást, és bár Trumppal vagy Vance-szel személyesen ugyan nem találkoztak, hivatalvezetőik a külügy, ill. a nemzetbiztonsági tanács részéről fogadták őket. Nem kevés európai külügy örülne hasonló szintű fogadtatásnak. 

• Hogy kicsoda amúgy Beatrix von Storch? Oldenburgi hercegnő, arisztokrata család tagja, aki történetesen Adolf Hitler pénzügyminiszterének, nürnbergi perben tíz év börtönbüntetésre ítélt Johann Ludwig Graf Schwerin von Krosigknak az unokája anyai ágon. Apai ágon Nikolaus Oldenburgi herceg unokája, aki mind a náci pártnak (NSDAP), mind az SA-nak a tagja volt. Férje pedig egy 1945-ben Chilébe menekült német család sarja, aki épp Bolsonaróékkal is jó viszonyt ápol. Mi kell még?

Szándékos kavarás

Nézzünk rá végül azokra az ügyekre, amelyekben szándékosan kavarják a felszínen keringő információkat.

• A Wired nyomozása szerint egy homályos hátterű pénzügyi alap havi akár 8 ezer dollárig terjedő összegekkel támogat online influenszereket a Demokrata párt üzeneteinek támogatása érdekében. Az influenszerekkel kötött megállapodások értelmében a támogatás létéről és forrásáról ugyanakkor hallgatniuk kell, ami kérdéseket vet fel a gyakorlat jogszerűségével kapcsolatban.
  

• Ide tartoznak a politikai-ideológiai rehabilitációk: Trump bejelentette, hogy elnöki érdemérmet adományoz Rudy Giuliani volt New York-i polgármesternek, aki személyi ügyvédje és 2020-as választási kampányának fontos szereplője volt. Giulianit tavaly megfosztották New York-i ügyvédi kamarai tagságától és eltiltották az ügyvédi tevékenységtől a 2020-as választás elcsalására vonatkozó alaptalan összeesküvés-elméletet terjesztése miatt.
  

• Küzdelem a közösségi média üzemeltetőivel: a TikTok eddig a moldáv hatóságok által jelzett gyanús tartalom 58%-át eltávolította a saját bejelentése szerint, holott a moldáv rendőrfőnök korábban komoly elégedetlenségének adott hangot. A most hétvégi választás előtt komoly orosz dezinfó tevékenységet látnak. A TikTok USA-beli eladásának kikényszerítése pedig így áll. 
  

• Ezzel szemben Elon Musk X-e kifejezetten lassú például a brit jelzéseket illetően, úgy tűnik, tudatosan hagyhatja azt, hogy szélsőséges vélemények a kedvenc influenszereitől szabadabban terjedhessenek rajta. Ne felejtsük el, Musk új kedvence a még Nigel Farage-nál is szélsőségesebb, börtönviselt, keményvonalas Tommy Robinson, aki nemrég szervezte meg a közel 150 ezer fős bevándorlásellenes tüntetést. 
  

• A lengyel Res Futura elemzése igazolta az előző hírlevélben írtakat: a drónok első légtérsértése után jelentős orosz dezinformációs tevékenység zajlott a lengyel kibertérben. Kifejezetten kihasználták ezt a kormánnyal és a NATO-val szembeni bizalmatlanság gerjesztésére.

• Idősebbeknek ijesztő, a társadalmi változásokat jól leíró statisztika: az amerikai 15-24 éves fiatalok a 20 évvel korábbi hasonló korosztályhoz képest 69%-kal kevesebbet partiznak! A szexuális inaktivitás is jelentősen nőtt a fiatal korosztályban már az elmúlt években, még a középkorúak közt is, jelentősebben a férfiak körében, mint a nőknél.

  
  

• Telkes András írása a Népszavában a magyar szolgálatok viselt dolgairól.

  
  
  
  

• Trump brit királyi látogatása kapcsán sokfelé lehet tájékozódni, itt a „big, bjútiful” sajtótájékoztató, és egy NPR wrap up. Többre nem nagyon érdemes. 

Jó folytatást a hétre!!

Botond