Patrióták Orbán nélkül is lesznek

Ha nem egy héttel később szeretnéd olvasni ezt a hírlevelet, akkor iratkozz fel! Így frissen megkaphatod a Heti Feledyket!

Sziasztok! 

Üdvözlet a sok új feliratkozónak, örülök, hogy a választás utáni hangulatban is van kedvetek külpolitikát olvasni – fontos marad ez a terület a Magyar-kabinet korszakában is. Az EU polgáraként szintén megéri tájékozottnak lenni! 

A soron következő podcastom mégsem hardcore külpolitika, hanem a politikába érkezők emberi arcával, esendőségeivel és gyengeségeivel foglalkozik. Még a választás előtt vettük fel Palotai-Kóbor Zalán pszichológussal, nárcizmuskutatóval ezt a podcastot, amelyben a hatalom és a nárcisztikus karakterek kapcsolatáról beszélgettünk, a magyar Epstein-jelenségről. Felmerültek az egyéni megküzdési lehetőségek és a mindannyiunkra leselkedő kísértések is az adásban.

Átfordulás

Az elmúlt héten minden vétót eldobtak az ukrán 90 milliárdos hitelcsomaggal szemben: se az Orbánt képviselő diplomaták, se a szlovák külügyminiszter nem állt már ellen, és erre két okuk volt: egyrészt a Barátság vezetéket újraindították az ukránok, másrészt fontos részlet, hogy három ország – Magyarország, Szlovákia és Csehország – eleve nem érintett a hitelezésben, tehát nem kell beadniuk a közösbe, mert felmentést kaptak. 

• Ezzel Ukrajna finanszírozását eredetileg jövő év végéig tervezték megoldani, bár gyanús, hogy ez a szám még addig ugrálni fog és lehet, hogy további szövetségesek belépése lesz szükséges az ukrán háborús büdzsé megtámogatására. Ugyanakkor nem kis részben ebből éppen nyugati fegyvereket, energiát és eszközöket vásárolnak, tehát e hitelek egy jó része a saját európai piacunk támogatása. 
  

• Elfogadták ugyanezzel a lendülettel a 20. szankciós csomagot Oroszországgal szemben. Ez megteremti a jogalapot az orosz olaj tengeri szállításához kapcsolódó szolgáltatások teljes jövőbeli tilalmához, de a tényleges hatálybalépésről később dönthet a Tanács. További új orosz exporttilalmak érkeznek több mint 365 millió euró értékben, például gumitermékekre, traktorokra, valamint kettős felhasználású és hadi célra alkalmas technológiákra. Emellett a csomag 120 új entitást vesz fel a szankcionáltak listájára, 37 személyt és 83 szervezetet, őket vagyonbefagyasztás és beutazási tilalom is sújtja. A Magyar-kabinet majd átnézheti egy adott ponton, hogy a Szijjártó-féle baráti oroszokat hogyan lehet kiszűrni és listázni, Kirill pátriárkával és számos orosz politikussal és oligarchával az élen. 
  

• A következő politikai feladvány az Ukrajna irányába tett bővítési előkészületi lépések lesznek. Hosszú tárgyalás vár Kijevre, ezt a brüsszeli folyosókon is beismerik: az olaszoktól a franciákig többen vannak, akik nem fogják ezt sürgetni, és a különböző lájtos tagsági verziókat – társulástól akár új jogi megfejtésekig – mérlegelik most a szivarszobákban. 

Hadijelentés

Az oroszok újra több száz – 600-700 – iráni licenszű drónnal és ballisztikus rakétával lőtték Ukrajnát, a hónapban már negyedszerre zúdítva támadást az országra. Ugyanakkor az ukrán oldal is komolyan halad a légi hadviselésben, amiről Robert Brovdi, a Szijjártó által ugyan Magyarországról kitiltott ungvári származású drónparancsnok adott részletes interjút a BBC-nek. Ezt mindenkinek ajánlom olvasásra, mert jól jelzi egyrészt a mindsetet, másrészt a drónok által elért különböző taktikai célokat.

• Egyrészt az orosz kritikus infrastruktúrát immár tartósan be tudják célozni 1000-2000 km között is az orosz hátországban, ezzel a háborút kiterjesztve rendszeresen olyan területekre, ahol eddig a lakosság kisebb részt szembesült ezzel.
  

• Másrészt elmondja Brovdi az interjúban, hogy az a cél, hogy az orosz emberi erőt felőröljék, magyarul a havonta elesett orosz katonák száma meghaladja a rekrutáltak számát, tehát hogy 30 ezer fő fölött tartsák az orosz veszteséget. Ezt pedig FPV drónokkal jelentős százalékban segítik, ami a hadviselés egy új szintje. Nem véletlen kell a dróngyártásban Európának azonnal felkapaszkodnia erre a szintre. 

Az ütőerek

A múlt heti ciprusi csúcson – amit Orbán kihagyott – egyébként az iráni konfliktus és az energiapiaci intézkedések voltak napirenden, illetve elindult a vita a következő hétéves költségvetés (MFF) körül, hiszen nem mindegy, hogy ki és hogyan kapja majd a pénzt, mennyivel nő a közös büdzsé, miről győzhetőek meg a nettó befizetők. 

• Most, hogy kiesik az Orbán-kártya, a többi csendesebb egyet-nem-értő is felszínre kerül – legalábbis erre utalhatott Bart de Wever belga miniszterelnök, amikor azt mondta, hogy Orbán eltűnése a tanácsülésről nem jelenti automatikusan, hogy sokkal könnyebb lesz a döntéshozatal. 
  

• Amit viszont jelenthet, legalábbis Tusk nyilatkozata alapján, hogy „az oroszok nincsenek többé a szobában”, utalva ezzel az oroszok felé zajlott magyar diplomáciai szivárogtatásra.
  

• A Tisza tárgyalódelegációja Orbán Anita vezetésével, több miniszterjelölttel és Hajdú Mártonnal együtt pedig tovább tárgyalt a beragadt magyar pénzek helyzetéről, amely kapcsán publikus előrelépést valószínűleg majd csak a kormányalakítás utáni hetekben lehet várni. 
  

• Magyari Péter pedig remek összefoglalót írt a Magyarországgal szembeni perek állásáról, mivel két ügyben is ítélet született. Az egyikben megállapították, hogy megsértettük az EU Alapjogi Chartáját, ami Magyari szerint egy esetleges Orbán-győzelem esetén ürügyet adhatott volna a további uniós fellépésre.  

Lemondott és last minute utak

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter pénteken Pakisztánba utazott. Ekkor még a Fehér Ház is azt jelezte, hogy Iszlámábádba küldi tárgyalni Steve Witkoffot és Jared Kushnert. Ám nem sokra rá Trump bejelentette, hogy lemondták az utat, miután Aragcsi a vártnál korábban hazament. Hogy menet közben ki mit vélt megtudni a másik pozíciójáról, ami a hazautazáshoz vezetett, azt nem tudjuk egyelőre. 

• Merz kancellár pikánsan kommentálta az ügyet: „Az irániak nyilvánvalóan nagyon ügyesen tárgyalnak, vagy inkább nagyon ügyesen nem tárgyalnak: hagyják, hogy az amerikaiak elutazzanak Iszlámábádba, majd eredmény nélkül távozzanak onnan. Egy egész nemzetet megaláznak az iráni vezetők, különösen az úgynevezett Forradalmi Gárda tagjai” – szóval a németek szerint alázzák az amcsikat a gárdisták, ide is eljutottunk. 
  

• Ami biztos, hogy Aragcsi ezt követően vasárnap ismét Pakisztánba és Ománba repült, hétfőn pedig Moszkvába utazott, ahol az iráni rendszer – Kína mellett – legfontosabb szponzorával, Vlagyimir Putyinnal találkozott. Ebben azért vegyük észre az új tengelyhatalmak szép működését, vagyis azt, hogy a kínai–orosz szövetség hogyan pacskolja az iráni Forradalmi Gárda vállát, hogy az tovább bosszanthassa az amerikaiakat, ezzel lekötve Washington erőforrásait. 
  

• Shortcut: Trump vasárnap azt mondta, ha az irániak tárgyalni akarnak, akkor hívják fel! 🙂
  

• Zelenszkij bedobta, hogy kész közvetlenül találkozni Putyinnal Azerbajdzsánban, de Moszkva nem jelzett hajlandóságot erre sem, ahogy Macronnal se akar kötélnek állni a Kreml. Nyeregben érzik magukat, mert az amerikai ideiglenes szankciófelmentés jótékonyan hatott az orosz költségvetésre, még ha hosszú távon adottak is a strukturális kihívások, de mindenki a holnapot akarja megélni először. 

A felkapaszkodás egyéb bordásfalai

Az amerikai szövetségesek közt elindult és egyre határozottabb formát vesz a mocorgás, hogy egy olyan poszttrumpi korszakra készüljenek, amely szintén nem lesz sokkal kiszámíthatóbb. A felkészülés részben a nyugati szövetségesek egymás közti, de USA nélküli együttműködését jelenti, Európa esetében pedig a saját uniós képességeink megerősítését is.

• Boris Pistorius német védelmi miniszter bemutatta az ország új védelmi stratégiáját. Újra elhangzik Berlintől, hogy az orosz fenyegetés miatt Németország Európa legerősebb konvencionális hadseregének létrehozására törekszik. 2039-ig „technológiai  fölényt” akarnak kialakítani. Fontos üzenet, hogy az USA kiszámíthatatlanságát is betervezik: éppen ezért Németország a jövőben fontosabb szerepet akar vállalni Európa védelmében, illetve Oroszország elrettentésében. A Bundeswehr létszámát 260 ezer főre tervezik növelni a jelenlegi 185 ezerről, amit 200 ezer tartalékossal egészítenének ki. 
  

• Bardella, aki a Nemzeti Tömörülés fiatal elnökjelölt-aspiránsa Le Pen mellett, beleállt Berlinbe. Azt mondta, hatalomra jutása esetén egyik legfőbb feladata az EU-n belüli német befolyás megtörése lenne. Szerinte a németek által diktált kereskedelmi politika előnytelen Franciaország és Európa többi állama számára. Azt mondta, egy „erős, de más Európát” akar létrehozni. Érdekes, hogy ha orosz érdek lenne, az is pont így festene. 
  

• Az Unióban eközben napirendre került az EU kollektív védelmi szolidaritási klauzulája – avagy az uniós „ötödik cikk”. Ez azt jelenti, hogy egyre többen egyre kevésbé bíznak az USA reakciójában, azaz hogy valóban érvényesíthető-e a NATO kollektív védelmi cikke baj esetén. Ezért egy alternatív uniós mechanizmus kidolgozása zajlik. Az EU-tagállamok konkrét szcenáriókat fognak áttekinteni arról, hogy hogyan reagálnának az uniós államokat ért hibrid támadásokra, milyen közös reakciók lehetségesek. A kollektív védelem megerősítésében a másik lelkes tábor az EU-, de nem NATO-tag országok csoportja jelenti, élükön jelenleg Ciprussal, amely az iráni rakéták miatt most élesben érezhette a kiszolgáltatottságot. 
  

Az ellenszél

A radikális jobboldali reakciókra vessünk egy pillantást. Az INSA kutatása az Alternatíva Németországnak (AfD) eddigi legmagasabb támogatottságát mérte, a párt 28%-on áll és 4%-kal vezet a kereszténydemokrata–keresztényszocialista uniópártok (CDU/CSU) előtt. Az USA-kritikus, de újfent egyre oroszbarátabb hangvétel érkezik, és a CDU-kritikus német médiaépítkezés is zajlik, ezúttal nem balról, hanem a jobbszélről. 

• Ha már befolyásoló médiajelenlétről van szó: lengyel nyelvű hírportált indított és egy hírtévé létrehozásán dolgozik Varsóban a Newsmax nevű trumpista amerikai média. A portál főszerkesztője Wojciech Surmacz lesz, aki a Jog és Igazságosság uralma alatt vezette a lengyel állami hírügynökséget, a PAP-ot, amelyet az MTVA-hoz hasonlóan az akkori kormánypárt propagandájává igyekezett alakítani. A Newsmax korábban már Szerbiában is megjelent, és további európai terjeszkedést ígért, nem lepődnénk meg, ha megpróbálkoznának Romániában és esetleg Magyarországon is.
  

• A Patrióták Portugáliában tartottak gyűlést múlt héten. Orbán bukását követően a francia Jordan Bardella és a vendéglátó Chega-pártvezér, André Ventura azt magyarázták, hogy a magyarországi választási eredmény nem lesz érdemi hatással a mozgalom jövőjére. A csoport programja sem változik, Bardella a belső uniós határellenőrzések visszaállítását és az uniós zöld megállapodás elvetését, a megújulóenergia-termelés ellenzését hangoztatta, és mindketten elrettentő példaként beszéltek a spanyol kormány migrációs politikájáról. 
  

• Romániában is új fejlemény, hogy a szélsőséges AUR-ral fog össze a szocdem párt PSD), hogy kinyomják a kormányt – és innentől kezdve felmerül, hogy próbálnak-e majd közösen koalíciót építeni. 

Mesterséges intelligencia: a következmények

• A Meta dolgozói 10%-át elbocsátja májusban, a 8 ezer főt érintő leépítést a mesterséges intelligenciába és adatközpontokba való beruházások költségeivel indokolta. A létszámcsökkentés mellett 6 ezer fővel csökkentik jövőbeli toborzási célszámukat is. Zuckerberg 135 milliárd dollárt tervez adatközpontokra költeni, erre spórol. Hasonló lépést irányzott elő a Microsoft, amely 7 százalékos leépítést tervez az AI hatékonyságnövelő hatása miatt.
  

• A Fehér Ház tudományos és technológiai irodájának vezetője, Michael Kratsios szerint Kína „ipari mértékű kampányt” folytat az amerikai mesterségesintelligencia-technológiák online ellopása terén. A Trump–Hszi csúcs ebből a szempontból is érdekes lesz, mert elég aktívan megy e felvezető szakaszban az adok-kapok. 
  

• A kínai kormány ennek jegyében felszólította a Metát, hogy lépjen vissza az AI-t alkalmazó applikációkat fejlesztő, Kínából indult Manus cég felvásárlását célzó kétmilliárd dolláros tranzakciótól, mert az üzlet sérti a külföldi befektetésekre vonatkozó kínai törvényeket. Amikor viszont az EU próbálja védeni piacát és nemzetbiztonsági érdekeit és az érkező kínai tőkét világítja át, akkor Peking másik mércét alkalmaz, de hát ez a nemzetközi kapcsolatok természete. 
  

• Apró finomság, amihez egyáltalán nem volt szükség AI-ra: a német házelnök Signal-fiókját egy mezei adathalász támadásban törték fel. A Der Spiegel értesülései szerint Julia Klöckner ezzel komoly fejtörést okozott, hiszen többek között Friedrich Merz kancellárral és a CDU további vezető politikusaival is kommunikált a felületen. 

Vigyázzatok Ti is a kiberhigiéniára! 

Sziasztok,

Botond