Új Orbánok a szomszédságban

Ha nem egy héttel később szeretnéd olvasni ezt a hírlevelet, akkor iratkozz fel! Így frissen megkaphatod a Heti Feledyket.

Sziasztok! 

Tíz napja választott az ország, és a környékünkön úgy tűnik, hogy máris tovább tekerték az idő kerekét. Beépül szépen az Orbán-rezsim bukása a populizmus leírásokba, a pártvezetők minden oldalon levonták a tanulságokat, a demokráciák mind menetelnek a következő választásaik felé. 

A Birodalom friss epizódjában a posztilliberális (de szép jelző:) vagy posztorbáni jobboldalról, azon belüli törésvonalakról és a baloldali visszatérési kísérletekről beszélgettünk Pap Szilárddal, aki benézett Pedro Sanchez nemzetközi megacsúcsára is, ahol a brazil elnöktől a dél-afrikai elnökig a baloldal színe-java felvonult. 

Szófia

A hét fricskája, hogy míg az oroszpárti magyar kormánytagok már el se mennek a következő uniós találkozóikra, addig Bulgáriában sikerült a “helyi Orbánt”, Rumen Radevet megválasztani. Jóval nagyobb győzelmet hozott neki a hétvégi választás, mint amit jósoltak a közvéleménykutatók. 240 fős bolgár parlamentben kb. 130 helyet hozott el a Progresszív Bulgária baloldali párt. Messziről nézve még örülni is lehetne az eredménynek, hiszen ez a nyolcadik választás volt 5 éven belül, és az első alkalom az ezredforduló óta, hogy egyetlen párt képes lesz kormányt alakítani, tehát a stabilitás megkísértése zajlik. 

• Csakhogy az egykor vadászpilótaként és a légierő főparancsnokaként dolgozó Radev a bolgár politikai spektrum oroszbarátabb végén áll. Bírálta Ukrajna támogatását, sőt, még a bolgár eurócsatlakozást is ellenezte. Azt pedig a budapesti Magyar-kabinet részéről se bírálják majd élesen, hogy az orosz olajimport visszaállítását szorgalmazza. EU-szkepticizmusa valamivel enyhébb Orbán Viktorénál. 
  

• A választást a korrupcióellenességre fűzte fel, maffiaállam vezetésével vádolta meg örök ellenzékét, a GERB pártot, népszerűsége mögött főként az idősebb vidéki szavazók állnak.

Bukarest

Kormányválsággal fenyeget Romániában a Szociáldemokrata Párt (PSD) és Ilie Bolojan miniszterelnök közti feszültség: az “igazság pillanata” elnevezésű belső konzultációján elsöprő többséggel megvonták a politikai támogatást Ilie Bolojan miniszterelnöktől. A mintegy 5000 fős PSD-tagság és küldöttség részvételével zajló online szavazáson a résztvevők 97,7%-a voksolt a bizalom megvonása mellett. E kis koalíciós hazárdjáték tétjét súlyosan növeli, hogy továbbra is messze a magyarellenes AUR a legnépszerűbb párt az országban, George Simion formációja 35%-on áll, míg a második PSD csupán 22%-kal.

• Claudiu Manda PSD-főtitkár már korábban egyérteműsítette, amit hétfőn este megszavaztak: ha a tagság a támogatás megvonása mellett dönt, akkor Bolojantól lemondást várnak. Ha ez elmarad, a PSD visszahívhatja minisztereit a kabinetből. Bolojan közben jelezte, hogy nem kíván lemondani akkor sem, ha a PSD ellene dönt, és szükség esetén maga távolítja el a PSD minisztereit. 

• Nicusor Dan elnök pedig a stabilitás megtartására hívta fel a pártokat. Ez most négy szereplőnek szól, hiszen a jelenlegi román kormány, amely 2025 júniusában alakult meg, hivatalosan egy négypárti nagykoalíció, melyet a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkot.
  

• A botrány háttere az, hogy elvileg félidőben cserélne a két nagy párt miniszterelnököt, ezt most a PSD mégse várja ki, Bolojant idő előtt elmozdítaná. A valós okok között fut még az, hogy a PSD nem akarja magát a népszerűtlen megszorító költségvetéssel túlságosan közelről asszociálni, és szerintük a PNL pont az ő programjaikon spórolt. A miniszterelnök szerint pedig nincs semmi látnivaló, úgy járnak el, ahogy a koalíciós szerződésben. (Mégiscsak a demokrácia magasiskolája a koalíciós kormányzás!) 

Varsó

Nem kevésbé dinamikus a lengyel belpolitika. Mateusz Morawiecki, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) alelnöke és volt miniszterelnöke a napokban több tucat képviselő támogatásával új csoportot alapított Növekedés+Szövetség néven. Ez tehát a Kaczynski féle párton belüli további szakadás jele, az egykor Orbán-közeli lengyel konzervatívok az Európai Parlamentben Melonival együtt ülnek az ECR-csoportban, a Néppárt (ahol a Tisza van) és a Patrióták közt (amit a Fidesz társ-alapított). A mérsékelt, mondhatni Meloni-féle szárny és a Patrióták felé húzó szárny között régóta belharc dúl.  A PiS szóvivője retorziót helyezett kilátásba Morawieckiék ellen, mivel a PiS alapszabálya tiltja egy másik politikai szervezetben való párhuzamos tagságot.  

• Morawiecki kiaknázatlan szavazókat vélelmez a konzervatív táborban: szerinte vannak, akik nem elégedettek a jobboldali pártok jelenlegi ajánlataival. Ezzel párhuzamosan a PiS másik fele tovább húzódik a jobbszél irányába, a Konfederacija nevű lengyel szélsőjobb-libertariánus alakulattal versenyezve a szavazatokért. Nehezíti a versenyt Morawiecki számára, hogy Tusk a jobbközép Polgári Platformmal, az EPP-tagjaként már jelentős teret foglal a konzervatív táborból. 
  

• Jövőre választás, úgyhogy a mostani helyezkedéseket nyugodtan tekinthetjük úgy, mint a rajtpozíciók felvételét a kampánysprint előtt. 
  

Apró varsói epizód, de jellemző arra, hogy hogyan fogyasztunk dezinformációt a legmagasabb szinteken is: a PiS szóvivője közölte, hogy Jarosław Kaczyński tévedett, „olyan információkra támaszkodott, amiket a média terjesztett”, amikor arról beszélt, hogy Magyar Péter „megsütött egy kölyökkutyát” a mikrohullámú sütőben. Ezt korábban orosz dezinformációs oldalak terjesztették Varga Judit (nem létező) emlékirataira hivatkozva. 

Prága

Andrej Babiš cseh miniszterelnök – szemben pártja alnökével, Radek Vondráčekkel és Petr Macinka külügyminiszterrel – támogatólag nyilatkozott az Emmanuel Macron által felvetett, francia vezetésű európai nukleáris védőernyőről. Szerinte Csehországnak részt kell vennie a kezdeményezésben - ami megint jól mutatja Babis pragmatikus énjét, amivel szeretné felkészíteni országát egy esetleges amerikai de facto NATO-kivonulásra, amely ötlet Trumptól sajnos nem áll elég messze.  

NATO

Karsten Wildberger német digitális miniszter egy európai vetélytársat akar létrehozni a Palantir amerikai védelmi informatikai cég számára. Ez az a cég, amelyet Peter Thiel indított el társaival, róla már beszéltünk, mint arról a személyről, aki nem veszi rossznéven, amikor antikrisztusként hivatkoznak rá. Wildberger szerint már vanak olyan uniós cégek, amelyek képesek a mesterséges intelligenciát alkalmazó katonai és rendvédelmi rendszereket fejlesztő Palantiréhoz hasonló termékek létrehozására, ezeknek kellene a hóna alá nyúlni, és két-három éven belül kinőhetik magukat. Eközben a Palantir 22 pontos manifesztót tett közzé, amely a techo-nacionalizmus - kritikusok szerint techno-fasizmus - határán van. 

Pozsony

Robert Fico, a tavalyi évhez hasonlóan a május 9-i moszkvai katonai díszszemlén megint felállna Putyin mögé a dísztribünre. Litvánia és Lettország csípőből jelezték, hogy nem engedélyezik a szlovák kormányfő gépének légtérhasználatát. Fico közölte, „mindenképpen találok majd másik útvonalat, ahogy tavaly is tettem.” Fico pártja, a Smer mindig is a pánszláv és oroszpárti érzésekre is épített, így számára ez sokkal inkább belpolitikai, mint külpolitikai kérdés. A külpolitikájának színeváltozására majd a TISZA-külügy érkezésével derülhet sor Brüsszelben, ahol kiderül, hogy egyedül (vagy Radevvel..) is beleáll-e a vétókba, vagy más narratívában fog kisebb külpolitikai költséggel nagyobb belpolitikai kohéziót teremteni. Jövőre választás! 

Ljubjana

Hogy Fico ne legyen egyedül, Zoran Stevanović szlovén házelnök is moszkvai úttal kacérkodik. Ennek a súlya némileg kisebb: a Resci.ca (Igazság) vezetője, a szlovén parlament frissen megválasztott elnöke mindössze 5 mandátumot szerzett  a 90 fős törvényhozásban, de egy potenciális jobboldali koalíció tető alá hozása érdekében a jobbközép pártok – beleértve a néppárti Szlovén Demokrata Pártot és a kereszténydemokratákat – megszavazták Stevanović házelnökké választását. A Resci.ca a koronavírus idején alakult oltástagadó párt, további javaslata, hogy népszavazást írjanak ki a NATO-ból való kilépésről. Ráadásul a választást megnyerő Golob nem tud kormányt alakítani, úgyhogy az ex-Orbán szövetséges Janez Jansa futhat neki a feladatnak. 

Áprilisi tanulságok

A nagy utazgatások közepette rögzítsük, hogy ki nem utazik: Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter megerősítette, hogy Orbán Viktor nem veszt részt az április 23–24-i ciprusi informális uniós csúcson. Azt is közölte, hogy nem kértek fel más tagállamot Magyarország képviseletére, miután az informális csúcson nincs formális döntéshozatal. (Mert ugye terjedt a hír, hogy majd Fico képviseli az országot.) Szijjártó Péter sem vesz részt a külügyminiszterek tanácsán: nem találkozott velük azóta, hogy a kémgyanút felvető hangfelvételek napvilágra kerültek, úgy látszik, már nem is forszírozza a szembenézést ezzel. 

• Újságíró-szakmai ügy, de jegyezzük meg, hogy a Partizán meghívta a külügyminisztert egy beszélgetésre, amit először elfogadott, majd lemondott, végül egy másik független sajtóorgánumhoz látogat. Ha a diplomáciában is ennyire elefánt volt a (kínai:)) porcelánboltban, akkor kezdhetünk aggódni az Orbán Anitára a Bem-rakpart szekrényeiben váró csontvázmennyiség miatt. De legalább papírból kevesebb lesz, erről a darálók gondoskodtak a beszámolók szerint. 
  

Marine Le Pen a héten zárt ajtók mögött a magyarországi választások tanulságait illetően arról beszélt a Nemzeti Tömörülés (RN) tagjainak, hogy távolságot kell tartaniuk Donald Trumptól. Fontos, hogy ez nem a mostani magyar fejlemények miatt alakult így, hanem megerősítette azt a felfogást, amellyel a párt eddig is dolgozott. Trump, a vámpolitikája és az európai szuverenitás elleni kihívásai a nagy tagállamok hagyományosabb szélsőjobbosait leizzasztják, így a pártvezetők nem akarnak a MAGA-mozgalomhoz dörgölőzni. 

• Egy név nélkül szivárogtató RN-vezető pedig úgy vélte, hogy Orbán vereségében az USA-hoz való közelsége is szerepet játszott. Az elmúlt hetekben az Alternatíva Németországért, valamint Giorgia Meloni olasz kormányfő is hasonló pozícióváltásra kényszerült. Ezzel együtt az európai jobbszélen nem elsősorban Trump hatásának számlájára írják Orbán bukását, hanem a korrupcióra és a megélhetési kérdések elhanyagolására. A RN köreiben emellett úgy vélték, hogy Orbán EU-ellenessége nem volt jelentős hatással a választásra, ezért a Fidesz veresége ellenére nem fog felhagyni az uniós intézmények elleni “harccal”. 
  

Hogy mennyi minden belefér a jobboldaliságba, azt a posztorbáni aluldefiniált erőtérben sokan tesztelik. Így Giorgia Meloni olasz kormányfő jelezte, hogy más európai országok után Róma is kész dróngyártási együttműködési megállapodást kötni Ukrajnával, miután az iráni háború demonstrálta az ukrán rendszerek képességeit. A racionális szükségszerűséget nem írhatja felül az ideológia és törzsi szemlélet, mert annak garantáltan vereség a vége: vagy a választáson, vagy a harcmezőn. 

A Fehér Ház a régi

Trumpot nem bírják a saját tanácsadói sem visszafogni a hepciás posztolgatástól, az újságírókkal való pletykálástól és az önellentmondó döntések sorozatától. Legalábbis ezt írja a Politico beszámolója az iráni háború washingtoni színfalai mögül. 

• A Wall Street Journal tényfeltáró cikke szerint Trump az irániak “megijesztésére” törekszik csapongó és agresszív kijelentéseivel, de a Fehér Házban növekvő aggodalmat kelt, hogy a hadi és külügyi vezetéssel nem egyeztetett lépések nem működnek, azok mögött nincs világos stratégia.
  

• A kevés megnyugtató pontok egyike, hogy az amerikai veszteségektől és ezáltal a szárazföldi akcióba eddig nem ment bele Trump, állítólag különböző hasonló harci cselekményekbe megbukott korrábi elnökök elrettentő példáit emelgette. 
  

• Végül a magyar szál: emlékszünk még arra, hogy a terrorelhárítás amerikai igazgatója, Joe Kent lemondott az iráni háború elindítására hivatkozva? A helyére pályázik a Washington Post szerint Gorka Sebestyén, aki jelenleg alacsonyabb polcon dolgozik a Nemzetbiztonsági Tanácsban, hasonló területen.

A külügy tehát biztosan nem lesz unalmas tárca a következő négy évben sem, de még izgalmasabb kérdés, hogy a Magyar-kabinet vajon majd milyen platformon, milyen testületben akarja kezelni a horizontális fenyegetéseket A német Nemzetbiztonsági Tanácsot ezért alakították át 2025-ben, hogy ne csak a háborúval, hanem a gazdaságbiztonságtól az éghajlatváltozásig minden fenyegetéssel tudjon foglalkozni, ne vesszenek el a szempontok a szakminisztériumokban. Pár hét és megtudjuk! 

Addig is jó tavaszolást Nektek,

sziasztok,

Botond