Poszt-Tihany, pre-béke | Heti Feledy

Sziasztok! Egy háromórás megaadásban (8. óra 36. perctől) veséztük ki Nektek nagyobbrészt a román elnökválasztást, de egy blokk jutott a lengyel első fordulóra is. Ez pedig a rövid, vágott verzió. Romániában érdekes lesz, hogy a két rendszerellenes jelöltből a vesztes támogatóiért, a Simion-szavazókért milyen verseny indul be. Ez lehet a pártján belüli törésvonalak mentén új belső kihívó, különösen, hogy Simion elvileg hétfő reggel a reptéren volt már. Előfordulhat, hogy egy Calin Georgescuhoz hasonló másik, külső messiás próbálja majd ezt a tömeget elvinni, vagy akár Georgescu maga támad majd fel.

• Amit Kiss Tamás és Toró Tibor beszélgetőtársaim a műsorban sokszor megállapítottak, hogy az informális (fekete) gazdaságban dolgozó románok semmilyen ellátásban nem részesülnek, nem látják az államot maguk körül; míg sokak joggal érezhették úgy, hogy az EU-s 15 éves konjunktúra elkerülte őket. Nekik kellene egy képviseleti ajánlattal előállni, ami viszont mindenképpen költséges lesz, ha valaki be is akarná tartani. Simion 35 ezer eurós lakásokat ígért, de ezt később még ő is visszavonta.

Választási földrajz: a Partizán partnereként örömmel láttuk Kovalcsik Tamás interjúját a képernyőn (02:46-nál), most egy térképet mutatunk tőle. A román választási eredmények magukért beszéltek, ahogyan az erdélyi magyarok 90%-ban szembementek a tihanyi beszéddel, úgy a lengyel térkép leképezi a régi észak–nyugat vs. dél–kelet, régi német vs. régi orosz birodalmi területek közti megoszlást. Lengyelország két hét múlva dönt, hogy a PiS elnöki mandátumát hosszabbítja meg, vagy a Tusk-kormánynak ad lehetőséget az akadálytalan kormányzásra.

Valahol Európában

A portugál előrehozott választást ugyan megnyerte az eddig is miniszterelnököt adó mérsékelt jobbos párt, ám továbbra sem fog tudni egyedül kormányt alakítani. A szélsőséges Chega javítva eredményén, 22% fölött végzett, a baloldali pártok további gyengülésével párhuzamosan. De van itt néhány érdekes hír még Európából, amelyek kisebb láthatóságúak, viszont fontosak.

• Arra nagyobb volt a hajlandóság Berlinben, hogy a CDU-s külügyminiszter rögtön felhúzza a szocialista koalíciós partnereket – akik egyébként a védelmi minisztert is adják – azzal, hogy bedobta az 5%-nyi GDP elköltését védelmi célokra. Úgy tűnik, lemaradt a koalíciós egyeztetés, most áll a bál, igaz, elvileg 3,5% a szorosan vett katonai kiadás, míg 1,5 lehet katonailag is hasznos infrastruktúra.

• Megvan az áttörés, lenyomták a britek ellenkezését: a londoni kormány 12 évre beengedi az EU halászhajóit, így elhárult a diplomáciai akadály a brit–uniós védelmi megállapodás elől is, amit egy átfogó megegyezésbe foglalva alá is írtak.

• A jövő héten véglegesíthetik az EU 150 milliárd eurós védelmi alapját, amelyhez egyébként majd az Egyesült Királyság is hozzáfér. A cél, hogy az európai védelmi iparba való befektetést serkentsék és támogassák az innovatív új hadiipari vállalkozásokat.

Nézni- és hallgatnivaló

Múlt héten Birodalom #04 az illiberális előretörés kivesézésével, ezen a héten Feledy Podcast: ezúttal Kádár Lucával beszélgettem arról, hogy milyen uniós diplomataként dolgozni, mennyire más a hivatástudat Brüsszelben 25 éve és most, és milyen az, amikor Moszkvában észreveszed, hogy figyelnek a kémek. Múlt héten véget ért a Különös történések a Szondi utcában első évada, úgyhogy cameót cseréltünk: “Feledy Botond, külpolitikai szakértő” debütált az animációs műfajban, Roznár Levente pedig interjút adott a Partizánon. :) A héten Budapesten rendezik a Türk Tanácsot, ennek kapcsán tekintsetek bele a tegnapi egész napos Partizán-live-ba, kitárgyaltuk az eseményeket Egeresi Zoltánnal és Takácsy Dorkával (11 óra 11-perces kezdéssel).

Magyar kontraszt

A BYD bejelentette, hogy Hollandiából Magyarországra hozza európai fejlesztési központját. A 250 millió eurósra tervezett beruházásba 20 milliárdnyi adóforintot tesz a kormányzat, körülbelül 2000 fős munkahelyre számítanak. Ez az újabb, politikailag is jelentős beruházás éppen csak pár nappal azelőtt érkezett, hogy az Egyensúly Intézet Budapest Energy and Security Talks 2025 konferenciáján Palladino, a Trump-adminisztráció által Pressman nagykövet helyére küldött budapesti ügyvivő újfent elmondta, hogy a kínai üzletelést nem nézik jó szemmel Washingtonból, Trump barátaitól azt várják, hogy Trump ellenségeivel ne bizniszeljenek.

• Ugyanezen a konferencián Boris Ruge, a NATO német főtitkár-helyettese kemény fogalmazásban fejtette ki, hogy Bosznia-Hercegovinában a stabilitás elleni beavatkozás “elfogadhatatlan”. Magyarországot ugyan nem nevezte meg, de egyértelmű volt, hogy a Dodik kimentését célzó TEK-akció és magyar támogatások lehettek a kijelentés célpontjában.

• A legkarakteresebb felszólalás azonban biztosan Gorka Sebestyéné volt, aki jelenleg Trump Nemzetbiztonsági Tanácsában terrorelhárításért felelős igazgató, anno a Breitbartból került az első Trump-kabinetbe. A 2008-ban az USA-ba költözött szakértő most határozottan J.D. Vance müncheni kritikáját közvetítette: Európa belső ellensége a szólásszabadság jogilag instrumentalizált korlátja. Felidézte a válságszobából vezetett első drónos likvidációt egy iszlamista terroristával szemben, szidta Biden gyengekezűségét. A hírlevél szerzője által feltett kérdésre, hogy mit javasolna Orbánnak Kínával kapcsolatban, tanulságosan válaszolt: “bárki elolvashatja”, hogy Kína hogyan tervezi legyőzni a Nyugatot, ez megtalálható eredeti kínai hivatalos források közt. Másrészt, ha még a Szilícium-völgy is meggondolta magát és kezd kifarolni Kínából, akkor alighanem másoknak is érdemes ezen töprengenie – érti tehát, aki akarja!

Az amerikai–magyar kapcsolatok a kínás üzengetés mellett még egy sallert kaptak múlt héten. A Reuters exkluzív értesülése szerint ugyanis nem adta ki a USAID az illetékes magyar kormánybiztosnak a “beígért” szerződéseket a magyar kedvezményezettekkel.

• A “közélet átláthatóságáról” szóló törvénytervezet kapcsán az Európai Bizottság – mivel csak elfogadott jogszabályokat vizsgálhat – annyit jegyzett meg, hogy követi az eseményeket. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy egy európai bírósági eljárás már zajlik a Szuverenitásvédelmi Hivatalt megalakító jogszabállyal kapcsolatban október óta, mivel a Bizottság szerint több alapjogot sért a hivatalt létrehozó törvény.

• Ezzel szemben Orbán az ukrán kémügyeket is szóba hozta saját elmondása szerint a NATO-főtitkárnak Tiranában, ahol az Európai Politikai Közösség (EPK) tavaszi találkozója zajlott. Azóta se tudtunk meg több részletet az Ukrajnában elfogott magyar kémekről, az ügy politikai felhasználása viszont a Harcosok klubja nevű Fidesz-rendezvényen tovább folyt azáltal, hogy a Tisza, az ukrán szolgálatok és az ukrán maffia egybemosására épülő narratíva hangzott el a rendezvényen. Az EPK-n elcsípte Merzet is Orbán, bár ez alighanem csak egy pár perces udvariassági szóváltás volt.

  
  

Zelenszkijt és nejét fogadta XIV. Leó pápa a hétvégi beiktatási miséje után

Forrás: Zelenszkij/FB

Békéltetés, telefonálás, szankciók

A hétvégén XIV. Leó pápa beiktatási miséje apropóján találkozott Rómában J.D. Vance alelnök és Zelenszkij elnök, most először a fehér házi kiabálós jelenlet óta. Nem derültek ki részletek, mindenesetre Trump is felhívta röviden Kijevet azelőtt, hogy a kétórás Putyin-telefonba fogott volna. Utóbbi nem hozott áttörést, viszont nincs kizárva, hogy akár a Vatikán is beugrik majd a mediálásba.

• Putyin a tűzszünetről való tárgyalásra tett újfent ígéretet, ami ugye nem sok. Ha pedig az igényeit is hozzá vesszük, amelyeket múlt pénteken Isztambulban a volt kultuszminisztere által vezetett orosz delegáció jelentett be, akkor irreálisan messze vagyunk a tűzszünettől is, nemhogy a békétől.

• A másik oldalon vannak optimistább hangok: amíg Trump erőlteti a közvetítést, addig lehet esélye annak, hogy Putyin beadja a derekát, bár a szárazföldön továbbra is fölényben érzi magát. Ezt az optimizmust cáfolja, hogy az orosz légierő idén februári rekordját is megdöntve, 273 drónnal támadott május 17-én éjjel Kijevre és környékére, elsősorban az iráni modelleket használva.

• Mivel a törökországi tárgyalást maga Putyin dobta be, a 30 napos tűzszüneti ultimátumot elkerülendő, így még inkább kilógott a lóláb akkor, amikor nem ment el végül személyesen a találkozóra. Az időhúzásra játszik.

• Oroszország harci repülőgéppel kísérte egyik szellemhajóját a Balti-tengeren. A gyakran zászlótlan, rozoga és nem kimondottan biztonságosan működők hajók az olajszankciók megkerülésére szolgálnak – a katonai kíséret viszont a politikusok és szakértők szerint is új szintre emeli a játékot és határozott válasszal kell reagálni rá. Plusz mutatja ez is, hogy mennyire fontosak az orosz gazdaságnak az olajbevételek.

Repkedő milliárdok

Donald Trump nemcsak egy 400 millió dollárt érő katari luxusrepülőt kapott ajándékba, amelyet az Air Force One leváltására tervez használni, hanem egymásra licitáló Öböl menti monarchiák ígéreteivel térhetett vissza közel-keleti körútjáról Washingtonba. Több meglepő döntés született, amelyek még inkább jelentőségteljesek abból az Európából nézve, amelybe egyelőre Ferenc pápa temetésén kívül nem látogatott el az elnök.

• A szaúdi koronaherceggel 600 milliárd dollárnyi amerikai befektetésről szóló szándéknyilatkozatot írtak alá, illetve vastag százmilliárdos fegyverbizniszt is kötöttek. Majd bejelentette a szíriai szankciók elengedését, és végül találkozott is török és szaúdi társaságban a HTS-vezetéssel! Ez nemcsak a szaúdiak felé gyakorolt gesztus, hanem erős segítség a törököknek is, akik közel állnak az új szír kormányhoz (vagy leginkább: mögötte állnak).

• Katarban 96 milliárdos Boeing-megrendelést ígértek, és óriási amerikai befektetési csomagot akár ezer milliárd dolláros nagyságrendben. 

• Az Emirátusokban is eladott pár repcsit, illetve itt rálicitáltak a többi arab ígéretre, és 1,4 ezer milliárd dolláros ígéretet kapott, amely az USA-n kívül lévő legnagyobb adatközpontot hozhatja létre az országban. Korábban az Emirátusok kínai kapcsolatai még foglalkoztatták az amerikai nemzetbiztonságot, de lehet, hogy most túllicitálták a kínaiakat? Mindenesetre a chip-exportkontroll alól felmentést kapnak, hogy megvehessék az ígért 500 000 darab Nvidia H100 GPU-t. 

• Az út során elhangzott, hogy Európánál erősebb gazdasági központ lehetne a Közel-Kelet, ha nem háborúskodna, hanem szépen a gazdaságra koncentrálna. Európa az első szövetségesből tényleg a depriorizált kontinenssé zuhant vissza 100 nap alatt az USA szemében. 

• Érdekesség, hogy míg 2017-ben elkísérte őt Melania, ezúttal Trump egyedül jött az útra. Izraelt kihagyta a sorból, és a szír rezsim elismerése sem eshetett jól Netanjáhúéknak. Az útról viszont még demokrata oldalról is tettek pozitív nyilatkozatot, mint amit “kénytelenek” sikeresnek elismerni.
  

Azért nem minden rózsaszín

Mire hazaért Trump, a Moody’s értékelőház lehúzta az amerikai hitelminősítést AAA-ról AA1-re. A piacot aligha lepte meg a döntést, mégis nagyon-nagyon rég történt ilyen az USA-val, hogy ne lenne az állampapírja a legjobb adósok besorolásában. A költségvetési törvény lehetett a közvetlen oka a döntésnek, mivel megtakarítást kevesebbet látni benne, mint az adókedvezmények miatt csökkenő bevételeket.

A Közel-Keleten volt még bőven mozgás

Az Emirátusok a szíriai tartuszi kikötőbe jelentett be egy 800 millió dolláros beruházást, ami viszont valószínűsíti, hogy az orosz jelenlét a korábbi formában tényleg véget ért.

• Teheránban pedig egyre nagyobb nyitottság látszik, hogy a korábban az éppen Trump által felrúgott atommegállapodás iráni részét adják el újra, vagyis lemondjanak a katonai célú urándúsításról, visszaengedjék a nemzetközi megfigyelőket és csak civil célra használják a nukleáris erőműveket. Mit kérnek cserébe? Azonnali feloldozást minden szankció alól.

• Az izraeli hadsereg újabb műveletet indított Gázában: a cél a Hamász-terroristák lefegyverzése és a segélyszállítmányok közvetlen kiosztása, vagyis a Hamász segélykiosztási monopóliumának megtörése. Ehhez több folyosót ékelnek a területbe, új szervezet osztja majd a segélyeket amerikai munkások jelenléte mellett. 

• Az 1980-as évek óta 40 ezer áldozattal járó kurd lázadók Törökországban most leteszik a fegyvert és feloszlatják a PKK-t. A fordulat egyik oka lehet, hogy a szíriai kurdok nehéz helyzetbe kerültek az új rezsimmel, míg Erdogannak pedig újra szüksége lehet a hazai kurd szavazatokra a hatalomban maradáshoz. Volt már erre példa korábban is.