Hogyan lehet Tisza kétharmad?
- Kovalcsik Tamás
- máj. 28.
- 4 perc olvasás
A Partizán Vétó című műsorában szereplő 54 kerület - melyet a díszletben lévő térképen kék színnel jelölünk - mutatja meg a Tisza számára minimálisan szükséges, de nem elégséges egyéni győzelmeket egy Fidesszel szembeni kormányváltás eléréséhez. Az utóbbi időben azonban olyan közvélemény-kutatások láttak napvilágot, amelyben Magyar Péter már a kétharmados győzelem elérését vizionálja. Az országgyűlési választás azonban nem az országosan leadott szavazat-arányokon fog eldőlni, hanem az egyéni kerületek szintjén. Jelen hírlevélben azt fogom körbejárni, hogy milyen a (jelenlegi) hazai választókerületi struktúra és mely kerületek megnyerése esetén számíthat Magyar Péter alkotmányozó többségre.
A 2024. júniusi EP-választást követően a Nézőpont Intézet igyekezett minél gyorsabban megnyugtatni a kedélyeket és rögtön másnap közzétettek egy modellszámítást, ami alapján a Fidesz kétharmados győzelmet aratott volna az EP-listás eredményekből kiindulva. Ezt az interpretációt már az akkori adatok alapján kritikával illettem, mivel egy tisztán listás rendszerben teljesen másképp viselkedik a választópolgár, mint egy többségi irányba eltolódó vegyes rendszerben. A júniusi modellben is azt feltételeztem, hogy a Tisza a rajta kívül álló ellenzéki pártok szavazótáborának egy jelentős részét integrálni fogja, amelyet az azóta nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások csak megerősítettek.
A Tisza számára eddig legkedvezőbb kutatást a 21Kutatóközpont 2025 április elején készítette, amelyben Magyar Péter pártjának támogatottsága 51 százalékos volt, míg a Fideszre csupán a biztos szavazók 37 százaléka voksolt volna. A Róna Dániel nevével fémjelzett intézetre azért is érdemes figyelni, mert tavaly júniusban az ő kutatásuk volt a legközelebb a tényleges eredményhez, illetve tavaly október 23-án is az ő hibrid mérésük jelezte először azt, hogy a Tisza szavazótábora beérte a Fideszét.
A Tisza 51 és a Fidesz 37 százalékos országos támogatottsága mellett, az egyes egyéni választókerületek eredményei is modellezhetőek, ha azt feltételezzük, hogy a korábban meghatározott térszerkezethez képest mindenhol hasonlóan változott a pártpreferencia. Ez alapján pedig a Tisza 85 egyéni győzelmet szerezne, míg a Fidesz csupán 21-et. A listás mandátumok kiosztását követően pedig Magyar Péter pártjának meg is lenne a kétharmados többség 133 mandátummal, míg a Fidesz csak 65 képviselői helyet szerezne. A 199 képviselő az egy nemzetiségi szószónokkal lenne teljes, mivel a felmérés alapján se a DK, se a Mi Hazánk nem kerülne be a parlamentbe.
Az alábbi térképre tekintve pedig az is kiderül, hogy ehhez a Tisza Pártnak mely területeken kellene az egyéni győzelmeket elhódítania. Ezek között vannak olyan komplett megyék, amelyekben az összes kerületben győzniük szükséges, pedig korábban ez a 2011-es rendszer-átalakítás óta a Fideszen kívül senkinek nem sikerült: Zala, Heves, Pest, Békés, Komárom-Esztergom mind ilyen területek, de ezeken kívül Csongrádban és természetesen a fővárosban is az összes kerületben Tisza jelöltnek kell győzni a kétharmad érdekében. Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Bács-Kiskun pedig azok a megyék, ahol csupán egy-egy egyéni győzelmet engedhetnek a Fidesznek, pedig az ezekben található kerületeket is 2010 óta rendre a kormánypártok jelöltjei nyerik.
A legnehezebb kerületek közé tartozik a keszthelyi központú Zala megyei 2-es, ahol három éve a fideszes jelölt majdnem dupla annyi szavazatot kapott, mint az egyesült ellenzék jelöltje, de az egyéni győzelmeket Mezőkövesden 2002 óta folyamatosan szállító Tállai András választókerülete is ebbe a kategóriába tartozik. A Tisza Párt kétharmados győzelméhez szükséges körzetek közül tavaly júniusban a leginkább lemaradva a Fidesztől a kazincbarcikai kerületben volt, akkor a hátrányuk a 27 százalékpontot is meghaladta.
A fent leírtak alapján tehát az látszik, hogy egy jelentősnek mondható Tisza győzelemhez olyan területeken is egyéni győzelmekre lenne szüksége a pártnak, ahol eddig megkérdőjelezhetetlenül a Fidesz volt az úr.
Érdekesség viszont, hogy a dombóvári Tolna 2-es választókerület, ahol idén januárban időközi választást tartottak, még ebben a leosztásban sem került volna a Tisza egyéni győzelmei közé. Így ebből a szempontból is logikusnak tűnik, hogy Magyar Péterék miért nem indítottak jelöltet ebben a kerületben, hiszen azt még egy országosan kétharmadot jelentő helyzetben sem tudták volna megnyerni.
A Tisza szavazók bizakodására azonban nem csak az országosan mért előny adhat okot, hanem az egyes választókerületekben lefolytatott kutatások eredménye is. Győrben március végén végzett felmérést szintén a 21Kutatóközpont, míg Budapest 4-es választókerületében a Medián kutatta a pártpreferenciákat. Habár Győrben a Tisza támogatottsága némileg elmarad a modellben lévőtől: míg a felmérésben a biztos szavazók 47 százalék szavazna Magyar Péterékre, addig a kétharmados modellben ez 58 százalék felett van; a Fidesz támogatottsága azonban nagyon hasonló: 33 százalék a modellben és 36 százalék a felmérésben. A kettő közötti különbség az ellenzéki szavazók esélyes jelöltre való átszavazási hajlandóságával magyarázható. 2018-ban ugyanis már látható volt, hogy az ellenzéki szavazók hajlamosak egyéniben az esélyes jelöltre átszavazni, így a Tisza listás támogatottsága lehet még elmarad bizonyos esetekben a modelltől, de az egyéniben begyűjthető voksok már közelebb lehetnek ehhez a szinthez.
Budapest 4-es számú választókerület esetében azonban a modell és a felmérés eredményei elég közel vannak egymáshoz: a 21Kutatóközpont közvélemény-kutatása 66-21-es Tisza-Fidesz eredményt mutat, míg a modell 68-28-as arányokat feltételez ebben a kerületben egy kétharmados Tisza győzelem esetében. Ez a két arány pedig olyan közel van egymáshoz, hogyha a többi választókerületben is hasonló a helyzet, akkor jelen hírlevél tárgya sem csupán fantazmagória, és a Fidesz jogosan fél egy esetleges nagyarányú Tisza győzelemtől.
Ki kell emelni azonban, hogy ez a két kerület a Fidesz régebbi bástyája, ahol már 2018 óta egyértelműen veszít a relatív népszerűségéből a kormánypárt. A teljesebb kép megragadásához mindenképpen szükség lenne a következő térképen szürkével vagy citromsárgával jelölt kerületek valamelyikében lévő mélyfúrásra. A Tisza 2026-os győzelme és esetleges kétharmados felhatalmazása ugyanis ezekben a kerületekben fog eldőlni.
A fenti térképen kék színnel vannak jelölve azok a kerületek, amelyek szerepelnek a Vétó 54-es térképén is, és ezen belül is el vannak különítve azok, amelyeket már 2024. június 9-én is megnyert volna a Tisza Párt (sötétkékek), és amelyek minimum feltételei a győzelemhez (világoskékek). Ezeken kívül 8 kerület van szürkével jelölve, melyek egy kényelmes többség eléréséhez szükségesek. Ezek közé tartozik a törökszentmiklósi kerület, melyről egy Politikai Vetület adás is szólt, de a gyöngyösi székhelyű Heves 2 is, ahol Vona Gábor jelentette be még tavaly az indulását. Az pedig, hogy lesz-e kétharmados felhatalmazása egy esetleges Tisza párti kormánynak, a citromsárgával jelölt kerületekben fog eldőlni.
Kovalcsik Tamás
szerkesztő
Választási Földrajz
Hozzászólások