Hol fogják a kistelepülések eldönteni a választást?

A kicsi, 3000 fő alatti településeknek kiemelt jelentősége van a 2026-os parlamenti választások szempontjából. Bár a magyarországi települések közel 85 százaléka 3000 fő alatti, a lakosság mindössze 23,9 százaléka lakik ilyen településen a 2022-es népszámlálás szerint. Igaz, a kistelepüléseken élők aktívabbak a választásokon, ennek ellenére az összes érvényes szavazatból is csupán mindössze 25,1 százalék származott ekkora településekről. Összehasonlításképp a csak budapesti szavazók aránya a szavazásra jogosultak között 16,5 százalék, az érvényesen szavazók között pedig 17,8 százalék volt 2024-ben. Ráadásul közvetlenül kampányolni ezeken a településeken rendkívül erőforrás igényes, mert ehhez a kevesebb, mint 24 százaléknyi szavazóhoz több, mint 2500 településre kell kampány eseményt szervezni különböző helyszíneken az ország minden szegletében, úgy, hogy egy ilyen helyen átlagosan legfeljebb 700 szavazót lehet elérni, de a kistelepülések felében pedig 500-nál is kevesebbet.

Ezek alapján azt gondolhatnánk, hogy a kistelepüléseken élő szavazatok megszerzése stratégiailag érdektelen, mert a szavazati súlyuk alacsony, a megszerzésük pedig nagyon költséges. Egy kiélezett politikai versenyben azonban minden egyes szavazat számít. Nem meglepő módon a Tisza párt és a Fidesz már most egy évvel a választások előtt aktívan kampányol a kistelepüléseken élők szavazataiért is. Nem véletlen, hogy Magyar Péter alföldi El Camino-ja is bőven érintett ilyen településeket: Tápióság (2651 fő), Úri (2607 fő), vagy Örményes (973 fő). Ezeket az egymillió lépés menete mind érintett, és itt a helyi jelenlét rendkívül fontos, mivel a helyben élő szavazók a településükhöz és a szomszédaikhoz sokkal jobban kötődnek, mint akár a nagyvárosokban.

Ráadásul a parlamenti mandátumok többsége egyéni választókerületekben nyerhető el, és van számos olyan kerület, ahol a kistelepülésen élők szavazatai döntő jelentőségűek lehetnek 2026-ban. Ebben a rövid elemzésünkben a kicsi, 3000 fő alatti, települések választói magatartását és startégiai jelentőségét vizsgáljuk meg az egyéni mandátumok szempontjából.

Választói magatartás a kistelepüléseken

Jól ismert tény, hogy a legkisebb településeken a Fidesz szavazóbázisa megkérdőjelezhetetlenül a legnagyobb. Az alábbi ábrán a Fidesz Tisza párthoz mért szavazatelőnyét mutatjuk településnagyság-kategóriánként a megyei jogú városokhoz viszonyítva (ahol a Fidesz előnye 3,7 százalékpontos volt) a 2024-es EP választás eredményei alapján. Jól látszik, hogy a településméret csökkenésével szinte egyenletesen nő a Fidesz előnye a Tiszával szemben. A Fidesz legnagyobb előnye a 0 és 500 fő közötti településeken volt, 37 százalékpont, ami óriási előnyt jelent a Tisza országosan 29,6 százalékos eredményéhez viszonyítva. Ez a tetemes előny inkább a Fidesz népszerűségéből és nem a Tisza alacsony helyi támogatottságából fakadt, mivel az 500 fő alatti településeken a Tisza átlagosan a szavazatok 19 százalékát szerezte meg, mindössze 10 százalékponttal elmaradva az országos eredményétől. Ezzel szemben a Fidesz 59,9 százalékot szerzett ugyanebben a kategóriában, jelentősen (15 százalékponttal) felülmúlva az országos eredményét. Ugyanezek a támogatottsági arányok a 3000 fő alatti településeken 55,3 százalék a Fidesznek és 22,9 százalék a Tiszának, melyek nagyon hasonlóan kiugró eredmények.

Habár a kistelepüléseken átlagosan vagy jóval fiatalabb, mélyszegénységben élő vagy jóval idősebb, alacsonyabb iskolázottságú és jövedelmű emberek, tehát inkább Fideszhez húzó társadalmi csoportok élnek. A kistelepülések Fideszhez húzása azonban akkor is megmarad, ha ezeknek a tényezőknek a hatásait kiszűrjük. Ezt mutatja a következő ábránk, amin a pöttyök az előző ábrához hasonlóan a Fidesz százalékos szavazatelőnyét mutatják településnagyság-kategóriánként a megyei jogú városokhoz képest, míg a vízszintes vonalak a becslések (95%-os) hibahatárát. Az ezen az ábrán bemutatott különbségekből kiszűrtük az életkor, az iskolázottság, a jövedelem, a munkapiaci helyzet és a digitális jártasság különbségeiből, valamint egy korábbi elemzésünkben is bemutatott Magyar Péter 2024-es országjárásából fakadó hatásokat.

Erről az ábráról az a rendkívül fontos tanulság vonható le, hogy a kistelepülések kormánypárti támogatottsága társadalmi összetételtől független. Ez azt jelenti, hogy a településméretnek a társadalmi összetételen túl is van jelentősége a politikai preferenciák alakulásában. A hibahatárokat is figyelembe véve az is látható, hogy 95 százalékos biztonsággal csak a 3000 fő alatti településekről jelenthető ki, hogy körükben jelentősen jobban szerepelt a kormánypárt 2024-ben, mint a többi településnagyság-kategóriában. Van valami, ami miatt a kistelepüléseken élők életkortól, iskolázottságtól, jövedelmi helyzettől, és a többi figyelembe vett tényezőtől függetlenül is inkább a Fideszhez húznak. Ezért a kistelepüléseken élő körülbelül 24 százaléknyi szavazó a kormánypártok fontos tartaléka lehet a 2026-os választásokon.

Kistelepülések stratégiai jelentősége az egyéni választókerületekben

Magyarország településszerkezetéből fakadóan a többségében kistelepülési választókerületek földrajzilag jól meghatározható régiókban találhatóak: Északkelet- és Délnyugat-Magyarországon, illetve a Dunántúl északi részén. Ezzel szemben az alföldi területek nagy része hiába rendkívül alacsony jövedelemmel jellemezhető (ahogyan egy korábbi hírlevélben részleteztem), az itt található községek sokkal inkább a nagyobb lakosságszámmal jellemezhetőek. Így korántsem általánosítható a vidék csak a kistelepülési struktúrával.

Mindemellett a többségében kistelepülési népességgel rendelkező választókerületből (amely a következő térképen sötétebb zöld színnel van jelölve) 30 darab található a jelenlegi rendszerben, amely az össz kerületszámnak több, mint a negyede. Ezek többsége (19 kerület) a Fideszen kívüli világ számára elérhetetlennek tűnik, az előző hírlevélben bemutatott kétharmados Tisza győzelem esetén sem Magyar Péter jelöltje győzne. Marad viszont 11 olyan kerület, amelyek egy részében a kormánypárti jelölt veresége lenne szükséges egy biztosabb Tisza győzelem eléréséhez.

A térkép megtekinthető az alábbi linken, ahol a kerületekre kattintva láthatóak a konkrét számok is.

A 11 kerületből négyet ugyanis a Tisza győzelmének bebiztosításához szükséges kerületként jelöltünk: a komáromit, a mosonmagyaróvárit, a gyöngyösit és a szimbolikus jelentőséggel is bíró bicskeit. A Komárom-Esztergom megyei 3-as kerületben három évvel ezelőtt Czunyiné Bertalan Judit 55-33-as győzelmet aratott az ellenzéki jelölttel szemben. A szavazatait is nagyrészt a kisebb településeken gyűjtötte be (amely a lakónépesség 43,7 százalékát adja), de a ragadós száj és körömfájással kapcsolatban a hírekbe bekerült Bábolnán már akkor sem szerepelt kiemelkedően.

A Győr-Moson-Sopron megyei 5-ös választókerületben pedig pont az agrárminiszter (Nagy István) szerezte meg legutóbb az egyéni mandátumot, 59-30 százalékos arányban legyőzve ellenzéki ellenfelét. 2024 júniusában viszont a Fidesz-Tisza listák 47-30 százalékos arányban szerepeltek ebben a kerületben, így Magyar Péter már az EP választáson annyi szavazatot gyűjtött, mint az ellenzéki összefogás jelöltje, a kormánypártok pedig az egyik legnagyobb támogatottság-veszteséget itt könyvelték el. A győzelemhez azonban a kistelepülésen élőket is szükséges megszólítani, hiszen a lakosok 41 százaléka lakik háromezer fő alatti községben.

Heves 2-es választókerületében Vona Gábor már 2014-ben és 2018-ban is közel volt az egyéni győzelemhez, előbb 1,3, utóbb pedig 4,2 százalékponttal lemaradva a fideszes Horváth Lászlótól. 2022-ben azonban a kormánypárti jelölt már 55-36 százalékos arányban győzte le a szintén Jobbikos Dudás Róbertet. A legnagyobbat a kistelepülésen élők között tudott erősödni, ahol a kerület népességének 62 százaléka lakik, itt nem volt ritka a 20-30 százalékpontos növekedés sem 2014-ről 2022-re. A kérdés, hogy a Tisza meg tudja-e itt szólítani a korábban a Jobbikra, vagy épp Vona Gáborra szavazókat. Mely helyzetet pedig csak bonyolítja, hogy a Második Reformkor elnöke 2026-ban is meg fogja magát mérettetni ebben a kerületben.

A Felcsútot is tartalmazó Fejér megyei 3-as kerület képviselőjével, Tessely Zoltánnal a szolidaritási adóval kapcsolatos adásunkban készítettünk interjút. Akkor azt mondta, hogy a szintén a kerületben található Nadap településének azért kell közel 60 millióval több adót befizetnie, mint amennyit iparűzési adóként beszed, mert alacsonyra húzta annak mértékét. Mindenesetre fontos kiemelni, hogy nem csak Budapest küzd a szolidaritási adó miatt a csőddel, hanem például ez ebben a kerületben is komoly gondot okoz. Budapest közelsége mindenesetre a helyben élő társadalmat is meglehetősen átalakítja, nagyon sokan költöznek ugyanis ide ki a fővárosból, így nem véletlen, hogy a tavaly júniusi választások alkalmával a Tisza az EP listán, míg az MKKP a megyei közgyűlési listán szerepelt itt jól. A 2022-ben 57-32-es eredményt elérő Tessely Zoltán legyőzése ezzel együtt is nagy feladatnak tűnik. 2024-ben azonban a Fidesz-Tisza szavazatarány már 47-29-re módosult.

Mindezek mellett pedig hét olyan kerület van, ahol a Tisza Pártnak egy jelentős országos győzelem esetén egyéni mandátumot szükséges gyűjtenie, de a lakosság többségét kistelepülések adják: a bajai, a kazincbarcikai, a siófoki, a hatvani, a keszthelyi, a mezőkövesdi és a tiszaújvárosi kerületek még azok, amelyekben a győzelem kulcsa a kistelepülések népességénél van.

A legutóbbi Vétó adás helyszíneként szolgáló Zala megyei 3-as kerület annak ellenére nem került bele ebbe az elemzésbe, hogy Ruff Bálint is kiemelte, hogy ott a kistelepülések is fontos szerepet játszanak, de azt a kerületet Nagykanizsáról kell megnyerni. A kerület szavazóinak több, mint fele ugyanis a megyei jogú városban lakik, a háromezer fő alatti településeken pedig “csak” a 44 százalékuk.

A fent részletezett kerületeknek azonban a tényleges többsége lakik kistelepülésen, így az ott élő szavazók megnyerése nélkül az egyéni győzelem sem lehetséges.

Kovalcsik Tamás

szerkesztő

Választási Földrajz

Rácz Olivér Miklós

Egyetemi Adjunktus

Budapesti Corvinus Egyetem