Kínai Simicska-pillanat

Sziasztok! Múlt héten átnéztük, hogy milyen módon reagálnak Trump első évének végére a különböző kontinensek országai. Kialakult egy nyugatos-európás vonal – India, Brazília és kisebbek is – akik szívesen megkerülnék az amerikai függőséget a közös kereskedelem bővítésével. Másrészt Moszkva és Peking igyekszik minden megszólalásával izolálni az EU-t, az USA–EU szakadékot bővíteni és a fejlődő világot maguk felé terelni. Az EU-nak ezért nem elég, hogy a kínai és amerikai kétfrontos kereskedelmi háborút vívja, egyszerre kell a harmadik világ felé is fordítani a tekintetét. 

Ahogy azt a Birodalom friss adásában ma már hallhatjátok, ez a sokféle állami reakció nem váratlan. Két különböző tudományos teória írja le az országok mozgását. 

• Az unipoláris, egypólusú világrendről cikkező szakirodalom úgy keretezi a nemzetközi rendszert, mint ahol a kisebb országok a nagyhatalom (ezt hívjuk hegemónnak) köré igyekeznek gyűlni. Ezzel spórolhatnak a biztonsági kiadásaikon, hiszen sem másokkal, sem a hegemónnal nem háborúznak. Akik ujjat húztak a hegemónnal az elmúlt évtizedekben, súlyos árat fizettek: az iráni, iraki, kubai vagy észak-koreai szankciók sokat nehezítettek az ország életén. 

  
  

• A multipoláris – tehát több, valamennyire egyenlő hatalmi blokkra szétbomló – világrendben ezzel szemben az történik, hogy az országok a különböző nagyhatalmak köré sorolnak be a mérlegelv szerint, nagyjából egyenlő blokkokat alkotva. Így az egykori hegemónnal szemben is növekvő tábor keletkezhet. A mostani európai reakciót értelmezhetjük így: érzékeli, hogy Trump USA-ja már nem tekinti szövetségesnek, úgyhogy igyekszik egy ellentáborhoz csatlakozni vagy azt maga építeni. Ez az egyik fontos vita: ellensúlyozhatja-e az EU és Kína együtt az USA-t, vagy a kínai–európai kapcsolat strukturálisan ellentétes és emiatt harmadik tábort kell jelentsen az európai autonómiatörekvés? A Birodalomban az utóbbi mellett érvelek, hallgassátok meg! 

Adódik egy másik kérdéscsokor, amelyet nem tudunk megválaszolni: Donald Trump és környezete mennyire tudatosan bontja a szövetséget? Hajlandó-e ideológiai megfontolások mentén saját magának is költségnövekedést okozni? Belátják-e a rövid távú narratívagyőzelmek mellett a hosszú távú következményeket? 

• Donald Trump alaposan kiakadt Kanada váltásán, hogy Mark Carney Pekingben egyezkedett és Kanada immár be fogja engedni a kínai elektromos autókat (EV-ket) az országba. Csakhogy ez a természetes reakciók egyik vonala: Kanada vagy az EU-val, vagy Kínával, de valamelyikkel mindenképpen szorosabbra szeretné húzni a nemzetközi kapcsolatait, az USA-t ellensúlyozandó. 
  

• George Friedmant már többször hivatkoztam az elmúlt években. A Magyarországról a II. világháború után elmenekült család amerikai sarja a geopolitikai elemzés egyik újraalapítója, aki ezt üzleti alapon anno a Stratforban, most a Geopolitical Futures-ban űzi. Ez utóbbi felületén írta meg korrajzként jegyzetét, amely arra tér ki, hogy a földrajzi szükségszerűség, a geopolitika elérte a határait, mert a grönlandi affér fényében nem lehet a korábbi keretrendszer szerint értelmezni Trump cselekedeteit. Azért ez nekünk, elemzőknek megrázó, hogy még Friedman se látja át a trumpi döntések logikáját.
  

• Jól öregedett a külpolitika elszemélyesedéséről szóló tavalyi hírlevél, ezt is újra visszaajánlom. Ebbe az irányba haladunk, öles léptekkel. Ezért többen ajánlották, most én is itt hagyom nektek a linket, Trump unokahúgának hírlevelét a Substacken, ahol többször körbejárta pszichológusként Trump gyerekkorát, és az abból következő, mai döntéshozatalára jellemző személyes korlátokat. Erre mondhatjuk azt, hogy ha a fele megállja a helyét, akkor tényleg egész másik világban élünk, mint amit a rendszerlogikában gondolkodó társadalomtudomány kezelni képes, és megérkeztünk az egyéni valóságtudatok globális kivetülésébe. Mary Lea szerint Trumpot egy olyan családban nevelték fel, ahol a kegyetlenséget díjazta az apja, az érzelmeket büntette, a szeretet pedig feltételhez volt kötve. 
  

• Volt már ilyen korszak az emberiség történetében, a biztonsági öveinkre szükség lesz. A személyiségtípusok annyit nem változtak, tehát a pszichológia fog azért segíteni ennek a navigálásában. 

Lezajlott az első trilaterális találkozó Ukrajna, az USA és az oroszok közt Abu Dzabiban, ahol a területi engedményekről ugyan nem esett szó, de a párbeszédet e hét végén is folytatják. A Kreml, kegyetlen hagyományaihoz híven, a tárgyalás megkezdése utáni órákban már légitámadást indított az ukrán civilek és infrastruktúra ellen. Ezúttal az atomerőműveket a hálózatra kötő alállomások is célpontok voltak: egy lekapcsolt atomerőművet is hűteni kell, tehát egy teljes leválás a hálózatról katasztrófához vezethet. Ezzel játszik Putyin. 

• A tűzszünetre vonatkozó technikai tárgyalások haladtak ugyan, de áttörés itt sem született. Jó hír Európának, hogy a NATO európai főparancsnoka, Alexus Grynkewich tábornok is részt vett a beszélgetésben. 
  

• Az oroszok pedig máshol azt is bedobták, hogy ha az USA majd a szankciók alól feloldja az orosz vagyont, akkor a Béketanács egy milliárdos tagsági díját abból fogják fizetni. 
  

• Eközben Zelenszkij és Trump találkoztak Davosban, és állítólag az ukrán–amerikai biztonsági garanciákat rögzítő megállapodással sokat haladtak. Tehát ahogy azt írtam a korábbi hírlevelekben, párhuzamos felállásokban zajlanak tárgyalások, különböző résztvevői formátumokban, ám a végső orosz szándék nélkül nem lesz megfejtés, amíg Putyin ezeket az időhúzás eszközének tekinti. 

A Simicska-pillanat

Elérkeztünk az egyik legmeghatározóbb leszámoláshoz Kínában. Hszi Csin-ping a Kínai Kommunista Párton (KKP) belül eddig is a korrupcióellenes harc jegyében szedte le belső ellenfeleit, ez elérte egy ideje a hadsereget (PLA), ahol valóban az előléptetéstől a közbeszerzésig minden elég korrupt módon működik. Ennek megágyazott az évtizedekkel korábbi egyezség a párt és a sereg közt, hogy utóbbit békénhagyják a vagyoni ügyeiben, ha nem avatkozik bele a politikába. Most Hszi ezt rúgta fel végleg. Egyes számítások szerint már 50 fölött jár a vizsgálat alá vont, elmozdított katonai vezetők száma. 

• Pénteken Csang Ju-hszia tábornokot, a Központi Katonai Bizottság alelnökét vádolták meg azzal, hogy az amerikaiaknak jutatott ki atomtitkokat, ami azért politikailag biztos, hogy nukleáris csapás a tábornok karrierjére nézve. Ezzel egy időben a vezérkari főnököt is elvitték, így mostanra a fegyveres erők felsővezetésének egyetlen tagja maradt posztján. 
  

• Attól lesz különösen pikáns a mostani történet, hogy Csang Ju-hszia Hszihez hasonlóan az első generációs kommunista harcosok gyereke (vörös herceg vagy pártherceg), apáik együtt harcoltak Mao oldalán, eddig úgy tűnt, hogy töretlen az elnök bizalma benne. Ezzel, hogy a vörösherceg-védelem is megtört, a többiek is aggódhatnak, illetve minden katona, aki a most elmozdított vezetőknél vette meg előléptetését, szintén izzadó tenyérrel várhatja ki a vizsgálat eredményét. A még valószínűbb ok az elmozdításra, hogy már Csangtól is féltette Hszi a hatalmát. Ahogy Simicska Lajos is Orbán Viktor szobatársa volt egy ideig a Bibó kollégiumban és ez 2014-ig repítette karrierjét, úgy most Csang Ju-hsziának is véget ért a közös genezis adta védőernyő. 
  

• Egy esetleges tajvani művelet előtt a legfőbb gát több szakértő szerint nem a kínai eszközállomány, hanem a katonai vezetés maga. Hszi nem bízik a seregében, sem politikai, sem pénzügyi, sem tapasztalati értelemben. Ezen igyekszik változtatni, ami azt jelenti, hogy hosszú távon használhatóvá akarja tenni a PLA-t, jó hír, hogy ez rövid távon mindenféle komolyabb műveletet kizár. 

• 
  

• A New York Times tengeri műholdrendszerek képeiből erősítette meg, hogy két alkalommal is 1500-2000 (!) kínai halászhajó vágta magát formációba a párt utasítására. Ez azt jelenti, hogy több száz kilométernyi vízi szakaszon nagy sűrűséggel lehorgonyoztak, ezzel akadályozva az ott áthaladó nemzetközi forgalmat. Nem támadtak, nem csináltak semmi mást, de már önmagában egy ekkora koordináció a nyílt óceánon is nagy logisztikai teljesítmény, és ha egyszer valaki célpontokat keres vagy siet valahova, komoly gondot okozhat a radaron villogó sok ezer kis hajó. 

Kínai kísérletezések

Azért Kínában sem csak EV-n gurul az élet. Az afrikai hitelkihelyezéseik tovább estek, mivel a kínai elvtársaknak sem tetszik, hogy nem tudják visszafizetni őket. Ami ennél is aggasztóbb a KKP számára, hogy harmadik éve esik a Kínába érkező közvetlen külföldi befektetés, lassan a covid utáni fellendülés felére esett vissza. Ez egyszerre több dolgot mutat. Egyrészt a kínai piacok jelentős része egyáltalán nincs megnyitva külföldi befektetők előtt – például a kijelölt kereskedelmi övezeteken túl a telekom szektor, míg mi itt hímezünk-hámozunk az 5G-eszközök kapcsán – másrészt nemcsak a KKP okozta jogbizonytalanság sújtja a befektetőket, hanem már az USA vámjai is. 

• A stratégiai iparágakban a kínai exportelsőség így sem kétséges, viszont egy ügyes összefogással az Unió és a partnerei ezt keretek közé szoríthatnák. Mintázatában a probléma nagyon hasonlít az orosz energiavásárlásra Európából: egyik kezünkkel fizetünk, a másikkal meg védekezünk, mert közben a profitot Moszkva és Peking éppen az EU-val szembeni stratégiai versenyébe fekteti be. 
  

• A Davosban a kínai delegátus által elmondott beszéd a kínai piacnyitásról így tehát egy újabb dísz lesz a polcon, amelyben megígértek dolgokat, amelyeket nem terveznek betartani. 

Politikai helyezkedések: pipa

Emberközpontú külpolitika Trump egója körül: pipa. 

• Franciaország elhalasztotta a G7 eredetileg június 14–16 közé tervezett csúcstalálkozóját, miután Trump június 14-én (80. születésnapján) a Fehér Házban küzdősportgálát tervez tartani.

Az ICE minneapolisi bevetésének letekerése: pipa. 

• Különböző felmérések szerint az első emberölésről készült felvételt az amerikaiak 69–82 százaléka látta, és ez sok republikánust is aggaszt. Az azóta történt további emberölések nyomán a társadalmi nyomás Trumpot TACO-ba vitte: kedd reggelre már telefonált Tim Walz demokrata kormányzóval, többek között lecserélik a helyi ICE-vezetőt és kivonnak ICE-egységeket Minnesotából. Úgy tűnik, ezt most nem eszkalálja tovább.

  
  

Franciaország néha a sarkára áll: pipa. 

• A franciák elfogták az orosz árnyékflotta Grincs nevű tankerhajóját, a helikopteres érkezésről videó itt. Az árnyékflotta immár nem érinthetetlen, mióta Trumpék több hajójukat is lefoglalták. 
  

Még a TikToknak is világos a magyar médiatér működése: pipa. 

• Az amerikai közösségi médiaplatformokkal szemben a kínai tulajdonú TikTok állami ellenőrzésű médiává nyilvánított nem kevés oldalt a magyar információs térből, ezzel felhívva a nézői figyelmét, hogy az adott oldalak szerkesztését nem újságírói megfontolások, hanem a kormányzati szempontok vezethetik. 

Magyar sarok

• A hét legfontosabb döntése az volt, hogy a magyar dosszié második körben sem került megtárgyalásra az uniós SAFE védelmi ipari hitelezés keretében. A 16 milliárd eurós magyar hitelkérelem a franciák utáni második legnagyobb igény, ez tisztán hitel, és 15%-os előleggel számolva 900 milliárd forint érkezhetne be. Egyre valószínűbb, hogy ez már csak a választás után élesedik, és a vita még arról is tart, hogy a jogállamisági feltételesség hogyan vonatkozik e pénzekre. A privatizált magyar védelmi ipar tehát várja az égi mannát, miközben a csehek fegyvergyárosa rekordokat döntött: az amszterdami tőzsdei bevezetést követően 30 milliárd euró fölé ment a cég értéke. 
  

• Takács Lili kötelező olvasmányt hozott a 444-en: a brit Sky News olyan háborús szimulációs podcastsorozatot készített, amely a brit szigetek orosz megtámadását modellezi. Ebben egykori politikusok és katonák hozzák meg a nehezebbnél nehezebb döntéseket. Vajon mikor jön a magyar közmédiás verzió?

Sziasztok,

Botond

Ui: itt egy régi amerikai oktatóvideó arról, hogy hogyan érdemes a társadalmi leszalámizásra tekinteni. Kántor Endre kollégának köszönet a találatért.