Ledőlő fideszes bástyák és egy indikátor kerület

Újabb három választókerület eredményeinek bemutatásával folytatódik a Partizán választás napi felmérésének kiértékelése. Ahogyan az előző írásomban is bemutattam, április 12-én a Partizán 402 önkéntese, 8 különböző kerületben összesen 8035 szavazáson megjelent szavazóval készített kérdőívet, melynek célja nem előrejelzés volt, hanem megérteni kívánta a választói magatartást. Ennek megfelelően egy 14 kérdésből álló kérdőívet töltöttek ki az önkénteseink, amelyben nem csak a szavazók 2026-os egyéni és listás voksára, hanem az alapvető demográfiai jellemzőikre, politikai attitűdjeikre és a hazai viszonyokkal kapcsolatos véleményükre is rákérdeztünk.

Az előző hírlevélben a Budapest 6-os (Zugló) és a Győr-Moson-Sopron megyei 3-as (Csorna) kerületek alapvető eredményeit mutattam be, jelen írásomban pedig a Bács-Kiskun megyei 6-os (bajai), a Békés megyei 4-es (orosházi) és a Fejér megyei 3-as (bicskei) kerület felmérési adatait veszem górcső alá.

Egy 28 éves karrier vége

A bajai központú választókerület az előzetes várakozásaink alapján a győzelmi esélyét tekintve a 76. körzete volt a Tiszának, a választás napján azonban ez a 62. helyre módosult, így a Bács-Kiskun megye 6-os számú választókerületében az átlagosnál is nagyobb mértékben tolódott el a közhangulat az ellenzék irányába.

A felmérési eredményeink pedig ebben a körzetben is meglehetősen pontosan mutatják a Tisza jelöltjének, Csontos Bencének a támogatottságát. A Fidesz és a Mi Hazánk adatai azonban elmaradnak a tényleges eredménytől. Az egyéni jelölti kérdésre nem válaszolókkal kiegészítve viszont az 1998 és 2026 között képviselő Zsigó Róbert támogatottsága is megkapható.

Ennek módszertani hátteréről az előző hírlevélben hosszabban is írtam, de a lényeg az, hogy a kérdezőbiztosok szervezeti affiliációja (meg kellett említeniük a bemutatkozásnál, hogy a Partizánnak készítenek felmérést), illetve a fideszes táborhoz hasonlatos demográfiai jellemzői miatt azok, akik “Nem válaszol”-tak a “kire szavazott?” kérdésekre nagy magabiztossággal sorolhatók a leköszönő kormánypárt rejtőzködő szavazói közé. Viszont mivel perdöntő matematikai bizonyítékunk eddig még nincs, így az eredményeknél végig külön jelöljük a nem válaszolókat és a Fideszt támogatókat.

A felmérés alapján ebben a kerületben sem volt megfigyelhető a nemek között pártpreferencia-különbség, kizárólag a Mi Hazánk szavazói tekintetében, amely itt is bőven férfi többlettel rendelkezik. Baja és környezete azonban némileg másképp szavazott. Ebben a választókerületben ugyanis a megyei jogú város mellett nagyrészt 3000 fő alatti települések adják a választópolgárok nagy részét. A városban egyértelmű volt a Tisza előnye, a kiélezett verseny pedig sokkal inkább a községeket jellemezte, ahol Csontos Bence (Tisza) szintén bőven 40 százalék feletti eredményt ért el.

A korcsoporti bontás alapján ebben a kerületben is elképesztő generációs különbséget figyelhetünk meg, viszont azzal a kiegészítéssel, hogy a Tisza azért is tudott ebben a kerületben ilyen simán nyerni, mert a legidősebbek körében is közel 40 százalékos volt a támogatottsága. A fiatalok körében azonban brutális, 70 százalékos támogatottságot könyvelhetett el a Tisza párt jelöltje.

Az iskolai végzettség szerinti eredmények még jelentősebb eltérést mutatnak, hiszen az érettségivel nem rendelkezők és a felsőfokú végzettségűek között a Tisza párt támogatottságában 34 százalékpont különbség van. Azt az egyet pedig legalább Orbán Viktor is jól látta a kampány során, hogy az értelmiséget elvesztették, hiszen a Fidesz támogatottsága a diplomások körében 20-25 százalékos volt (a nem válaszolókkal együtt).

Ahol az idősek körében is kiélezett volt a verseny

Az orosházi központú Békés 4-es választókerületet indikátorkerületként aposztrofáltam minden egyes nyilvános megszólalásomban. Ez a kifejezés annyit jelent, hogy amilyen eredmény itt fog születni, olyan erőviszonyok lesznek megfigyelhetők országosan is. A következő ábra legfelső sorát szemlélve, amelyben a választókerület tényleges eredményét ábrázoltuk, ez a megállapítás maradéktalanul igaznak bizonyult. A Fidesz-KDNP jelöltjei ugyanis az egyéni szavazatok 37,6 százalékát, a Tisza jelöltjei pedig az 54,2 százalékát szerezték meg. Ebben a kerületben pedig ehhez nagyon hasonló 53-37-es eredmény született a tiszás Gurzó Mária elsőségével.

E mellett pedig a felmérésünk is meglehetősen pontosan reprezentálja a tényleges eredményt, minimálisan túlbecsülve a Tisza támogatottságát. A nemi különbség itt sem figyelhető meg egyik párt támogatottságában sem, sőt ebben a kerületben a Mi Hazánk táborában is csak minimális ez a differencia.

A településtípusok közötti különbség viszont itt is meglehetősen nagy arányú, habár a tényleges eredményekben a Tisza városi és községi támogatottsága között (57-47) nincs olyan nagy differencia, mint a felmérésünkben (62-43), ezek az eltérések hibahatáron lévőnek tekinthetőek. Ennek ellenére a Tisza a községekben is rendkívül jól szerepelt, hiszen lényegében hozta a Fidesz támogatottsági szintjét, sőt még egy kicsit meg is haladta azt.

Az iskolai végzettség tekintetében az eddig megszokott mintázatok rajzolódnak ki, miszerint minél magasabban iskolázott valaki, annál kisebb a valószínűsége a Fideszre való szavazási hajlandóságnak. Ebben a kerületben azonban az az érdekesség figyelhető meg, hogy az érettségivel és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között érdemi különbség lényegében nem volt. A Tisza ráadásul az érettségivel nem, de valamilyen szakmunkás képesítéssel rendelkezők körében is jóval több szavazatot szerzett, mint a Fidesz.

A generációs különbségek pedig itt sem voltak olyan jelentősek, mint az iskolai végzettség alapján megfigyeltek. Ennek egyik oka az lehet, hogy ez a választókerület csak 2010-ben fordult át a Fidesz irányába, és akkor sem tartozott a legerősebb bástyák közé. Így az idősebb generációk körében ebben a választókerületben korábban is, de napjainkban is magasabb volt a Fidesz elleni politikai formációk támogatottsága. Ezt az állítást pedig a felmérés tökéletesen bemutatja, hiszen még a 65 évesnél idősebbek között is lényegében fej-fej mellett állt a két nagy párt.

Nemi preferenciák a leomlott fideszes bástyánál

A bicskei központú Fejér 3-as választókerület szimbolikusan rendkívül fontos helyen fekszik, hiszen a területén található Felcsút és Hatvanpuszta is. Ráadásul a kegyelmi botrány is, amely okozta lényegében Magyar Péter színre lépését is, innen, a körzet központjából Bicskéről indult ki.

Annak ellenére, hogy Fideszen kívüli szereplő utoljára 1994-ben tudott nyerni ebben a térségben, a Tisza jelöltje Bögi Viktória magabiztos győzelmet könyvelhetett el. Az eredményét a felmérésünk némiképp túlbecsülte, a különbség azonban továbbra is 5 százalékponton belül maradt. Ezt a differenciát azonban mindenképpen figyelembe szükséges vennünk a különböző bontások értelmezésekor.

Az elemzettek közül ez az első olyan választókerület, amelyben jelentősebb különbség adódik a nemi bontású pártpreferenciális adatokban, hiszen a Tisza párt jelöltjére a férfiak közel 10 százalékponttal magasabb arányban szavaztak, mint a nők. Ezt pedig nem lehet magyarázni azzal, hogy a nyugdíjasok körében magasabb arányt képviselnek a nők, hiszen mind a 30-49-es korosztályban, mind a 65 év felettiek esetében jelentős különbség rajzolható ki a két nem szavazataránya között.

Az ebben a választókerületben is igaznak bizonyult, hogy hatalmas a különbség a legalább érettségivel rendelkezők, illetve a maximum általános iskolai vagy szakmunkás végzettségűek választói preferenciái. Habár a Tisza párt az utóbbi kategóriában is hasonló támogatottsággal rendelkezett, mint a Fidesz; így az a többlet, ami a magasabb iskolai végzettségűek körében megfigyelhető volt, egy az egyben az egyéni jelölt előnyét tudta gyarapítani. A “győzteskompenzációval” pedig a mandátumtöbbséget növelni.

Ebben a Fejér megyei kerületben pedig ismét nagyobb választói szakadékot figyelhetünk meg a generációk között, mint az iskolai végzettség tekintetében, habár a legidősebbek körében itt abszolút versenyben volt Tisza is. A 30 évnél fiatalabbak között azonban a Fidesz bőven 20 százalék alatti támogatottságot szerzett.

A következő hírlevélben Hajdú-Bihar megye 1-es (Debrecen), Pest 4-es (Szentendre) és Pest 7-es (Pécel) kerületek vesézzük ki.

Kovalcsik Tamás