Mit mutatnak az elmúlt egy év időközi választásai?

Egy évvel ezelőtt zajlott az önkormányzati és az európai parlamenti választás, és azóta a hazai politikai élet fenekestül felfordult, melyet a közéleti diskurzus intenzitása és a különböző közvélemény-kutatási eredmények is mutatnak. Ezek azonban továbbra is csak közvetett információval szolgálnak a pártpreferenciák alakulásáról vagy a társadalom aktuális véleményéről. Ettől eltérően egy időközi választás az adott helyben lakó társadalomról teljesebb képet tud adni. Ezért jelen elemzéshez az elmúlt egy év időközi választási eredményeit összegeztem, fókuszálva arra, hogy valóban megfigyelhető-e egy kormányellenes hangulat.

2024. június 10-e és 2025. június 11-e között összesen 27 olyan időközi választást tartottak, amelyben a kormánypártok valamilyen formában jelölő szervezetként képviseltették magukat. Ide vettem azokat is, ahol bár az időközin nem szerepelt a Fidesz logó, de a 2024 júniusi választáson még igen, mivel ez is jelezheti a kormány támogatottságának csökkenését. A 27 időközi választásból pedig 17-ben született a Fidesz számára kedvezőtlen eredmény.

A legérdekesebb kategóriát azok a választások alkotják, ahol egy tavaly júniusban győztes polgármester egyéni választókerületben is indult és mandátumot is szerzett. Ez viszont nem jelenti azt, hogy két szavazata van a testületben, hiába tölti be ugyanis a polgármesteri és egy választókerület egyéni képviselői székét is, a szavazásoknál ugyanúgy egy szavazata van, mint a többi mezei képviselőnek. A szoros képviselő-testületi többség megléte esetén ez pedig problémát okozhat a városvezetés számára, hiszen így elvesztenek egy szavazatot. Négy polgármester döntött úgy e miatt, hogy lemond egyéni képviselői mandátumáról és bízik abban, hogy a kerülete időközi választásán az általa támogatott jelölt szerzi a legtöbb szavazatot. Ez pedig mind a négy esetben be is jött: a polgármester civil szervezete által támogatott és a Fidesz ellenében induló jelöltek rendre nagyobb szavazat-aránnyal húzták be a győzelmet, mint a korábbi eredmény.

Ez történt Pápán, Orosházán, Mosonmagyaróváron és Fóton is. Ezen települések többsége ráadásul olyan választókerületekben található, amelyekben korábban a Fidesz hatalmas fölénnyel győzött, 2024 júniusában viszont az átlagosnál is nagyobbat csökkent a népszerűsége. A korábbi választási eredmények alapján a Tisza számára az orosházi és a fóti kerület kötelezők az országos győzelemhez, a mosonmagyaróvári központú kerület pedig már igazi jelző-körzetnek számít. Ha itt győz Magyar Péter jelöltje, az hatalmas lépés lenne a kormányváltáshoz. Az elégedetlenség pedig úgy tűnik helyben megvan hozzá.

Öt olyan vagy lemondás vagy haláleset miatti időközi önkormányzati választást tartottak, ahol szintén a települést amúgy vezető civil szervezet támogatásában indult jelölt győzött, jóval nagyobb arányban, mint a korábbi eredmény. Ez történt a Szabolcs megyei Újfehértón, a Pest megyei Budakalászon, a Veszprém megyei Ajkán, a Hajdú-Bihar megyei Hajdúhadházon és a Somogy megyei Barcson. Habár ez utóbbi esetben a polgármester már informálisan nem az őt támogató civil szervezet jelöltjének győzelmében bízott.

Mindezek mellett nem véletlenül nem esik szó az óellenzéki pártok jelöltjeiről, hiszen az időközi választásokon sokkal inkább a tőlük egyre függetlenebb helyi civil szerveződések álltak a kormánypárti jelöltekkel szemben. Ez pedig beleillik abba az országosan is megfigyelhető trendbe, hogy a 22-es ellenzék elveszítette a támogatottságát. Ennek eklatáns példája, hogy Fóton tavaly júniusban a 7-es egyéni választókerületet még az ellenzéki pártok által támogatott Csorba István nyerte (pedig a polgármesteri széket is megszerző Egységben Városért civil egyesületnek is volt ott jelöltje), de a képviselő halála miatt tartott időközi választáson már nem indítottak jelöltet és azt simán behúzta a városvezetés által támogatott Lehóczki Sándor.

Három olyan időközi választást is tartottak, ahol tavaly júniusban még a Fidesz-KDNP szerezte meg a pozíciót, de tavaly decemberben és idén már független jelöltek győzedelmeskedtek. A 900 fős Győr-Moson-Sopron megyei Osli település polgármesteri székét és egy-egy egyéni választókerületet Sátoraljaújhelyen és Tiszakécskén is bukott a kormánypárt.

Mindezek mellett pedig öt olyan választást tartottak tavaly szeptemberben, ahol júniusban szavazategyenlőség miatt nem tudtak eredményt hirdetni. Ezért fontos hangsúlyozni, hogy egy választás akár egyetlen szavazaton is múlhat, így mindenki részvétele fontos lehet. Ezekből hármat egy-egy civil szervezeti jelölt nyert meg (egyéni kerületi mandátumokat Oroszlányban, Kerepesen és Pécsen), míg kettőt a Fidesz jelöltjei (polgármesterséget a 300 fős Tolna megyei Koppányszántón és a 777 fős Szabolcs megyei Berkeszen).

Ezen a ponton pedig ki kell emelnünk a kormánypárti győzelemmel végződő megmérettetéseket is, hiszen Tiszaigar polgármesterségét és egy egyéni választókerületet Óbudán is sikerült a Fidesznek úgy behúznia, hogy korábban független és ellenzéki támogatottságú jelöltek birtokolták ezeket a pozíciókat. A fővárosban a III. kerületi vezetés körül kialakult korrupciós botrányok miatt az óellenzék nem is indított jelöltet.

Hat olyan időközi választást tartottak ezeken kívül, ahol a Fidesz meg tudta tartani a pozícióját, az egyéni országgyűlési mandátumát a Tolna 2-es kerületben, illetve az egyéni önkormányzati mandátumát Kiskunmajsán, Veszprémben, Tiszakécskén, Tiszafüreden és Szentesen. Ezek közül utóbbi lehet talán a legfontosabb a Fidesz számára, hiszen egy olyan országgyűlési kerület központjában tudtak nyerni, amely fontos lenne a Tisza győzelmének szempontjából.

Az óellenzék egyetlen igazán nagy sikert könyvelhetett el: azt pedig a DK-s Varju László az újpesti egyéni országgyűlési kerületéből szállította, ahol a szavazatok több, mint felét megszerezve, közel 18 százalékpontot vert a Fidesz jelöltjére, Renge Zsoltra.

Az elmúlt egy év időközi választásainak eredményeit összegezve tehát kijelenthető, hogy az többségében a Fidesz számára kedvezőtlen eredményt hozott, miközben az óellenzék szinte teljesen eltűnt, helyét pedig a helyben aktív civil szerveződések foglalták el. A 27 választásból csak 10-et nyert kormánypárti jelölt, ráadásul több pozíciót veszített, mint nyert. A civil szervezetek által indított jelöltek ráadásul olyan helyeken tudták megőrizni a pozíciójukat és növelni a támogatottságukat, amelyek kiemelten fontosak lehetnek a 2026-os országgyűlési választás alkalmával és amelyek korábban nagyon erős jobboldali bástyának számítottak. A kérdés, hogy ezeket a helyben meglévő energiákat a Tisza Párt mennyire lesz képes becsatornázni.

Habár az időközi választások eredményeiből az alacsony részvétel és sokszor a tétnélküliség érzete miatt messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, az adatok egyértelműen a Fidesznek kedvezőtlen tendenciát mutatnak.

Kovalcsik Tamás

szerkesztő

Választási Földrajz