Partizán Adatpont: mennyire voltunk pontosak?

Február 5-én elindítottuk a Választási Barométert, amellyel az volt a célunk, hogy a különböző közvélemény-kutatások eredményeit egységesítsük és a választási eredményekhez százalékos esélyeket vagy valószínűségeket rendeljünk. Ezt követően a választási műsorban projekciót is alkalmaztunk, mellyel a még feldolgozatlan szavazaóköri eredményeket becsültük meg. De mennyire voltunk pontosak? Erre három lépésben válaszolok: egyrészt fontos megnézni, hogy a különböző közvélemény-kutatások aggregációja hogyan sikerült, másrészt hogy a mandátumok becslésére szolgáló algoritmus már a valós eredmények tükrében mennyire lett volna képes a végső országgyűlési összetétel és az egyéni választókerületi győztesek kimutatására. Harmadrészt pedig bemutatom, hogy a választási műsorban alkalmazott (de az eredmény egyértelműsége miatt kevesebb figyelmet kapó projekciós algoritmus) milyen feldolgozottsági szintnél kezdte el mutatni a valós eredményeket. Ez utóbbi például elég korán, meglepően pontosnak bizonyult.

Az országos választási eredmény becslésének hibája

Az országos listás eredményeket a hét, rendszeresen adatot közlő közvélemény-kutató intézet súlyozott adataiból becsültem, mely végeredményben az öt listát állító párt támogatottságát négy esetben bőven hibahatáron belül mutatta. Egyedül a Tisza párt végeredményét becsülte alul 6 százalékponttal, ami részben a DK-MKKP páros kutatásokban elfoglalt előkelőbb pozíciója, részben pedig a Fidesz-KDNP felülbecslése miatt alakult ki.

Az eltérés nagyobb részét pedig a leköszönő kormánypárt hibája tette ki, mely részben az aggregációba bevont Nézőpont “felmérési eredményének” volt köszönhető. Ezeket az adatokat már a kezdetek kezdetén is nyíltan kimondva politikai kommunikációs eszköznek tekintettem, viszont azért tartottam mégis az aggregációba bevonásra érdemesnek, mert ezzel a Fidesz mozgósítási előnyét tudtam modellezni. A különböző beszámolók azonban arról szólnak, hogy egyrészt a Tisza fürkészei és a DE! Akcióközösség őrszemei ezt hatékonyan tudták semlegesíteni, másrészt a Tisza mozgósítása jóval hatékonyabbnak bizonyult, mint a Fideszé. E miatt pedig utólag akár kihagyhatóak is lehettek volna a Nézőpont minden alapot nélkülöző számai, de ez még 2026 februárjában korántsem így nézett ki.

A választókerületek szintjén pedig 19 olyan körzet van, ahol a végső szimuláció 50 százalék alatti esélyt adott a Tisza jelöltjének győzelmére, mégis ők győztek. Ez viszont (ahogy azt majd a későbbiekben látni is fogjuk) részben a közvélemény-kutatók eredményeiből aggregált alacsonyabb Tisza- és magasabb Fidesz-támogatottságból adódik, hiszen a 19-ből 13 kerületben 30 százalék fölött volt az ellenzéki párt jelöltjének győzelmi esélye. A választás napjának igazi nagy meglepetéseit pedig pont a maradék hat kerület adja, hiszen előzetesen ezekben (SZSZB06: Nyírbátor, BAZ05: Sátoraljaújhely, Tolna 02: Dombóvár, Baranya 04: Szigetvár, SZSZB03: Kisvárda és Somogy 02: Barcs) nagyon kevesen számítottak ellenzéki győzelemre.

A mandátumbecslés hibája

A mandátumszimuláció következő lépcsőfoka az volt, hogy a közvélemény-kutatások országos és településtípus szerinti pártpreferencia adatait betápláltam a mandátumbecslő algoritmusba, mely kerületenként is meghatározta az ezek alapján várt eredményeket és országos listás mandátumokat is kiosztotta ezek alapján. Kérdésként merülhet fel, hogy ez a mandátumbecslés mennyire működött volna jól abban az esetben, ha a közvélemény-kutatások mind az országos pártpreferenciákat, mind a településítpus szerinti bontásokat pontosan meg tudták volna határozni.

Ezt úgy lehet kiszámítani, hogy a mandátumbecslő algoritmusba egyszerűen a választás végeredményét táplálom be (de csak az országos pártpreferenciát és annak településtípus szerinti bontását - tehát a következő sávdiagramban látható számokat), és az így kapott kerületi és mandátumkiosztásbeli eredményeket hasonlítom össze.

Viszont ne menjünk el a fenti ábra elemzése mellett sem, ugyanis erről az olvasható le, hogy a Tisza még a községekben is több szavazatot szerzett, a teljes népességben 3 százalékponttal, mint a Fidesz. Ez pedig az elmúlt 20 év választásföldrajzi történetének az egyik legérdekesebb aspektusa, hogy a Fideszt úgy sikerült egy hatalmi tömbnek megbuktatnia, hogy még a számára legkedvezőbb településtípusban is alulmaradt a kihívójával szemben.

A fenti ábrán található számokat tehát betáplálva a mandátumbecslő algoritmusba a végső eredményhez nagyon közeli képet kapunk. Csupán három választókerületben téveszt egyéni győztest: a Borsod 05-ös (Sátoraljaújhely) és a Szabolcs 06-os (Nyírbátor) választókerületekben még ilyen országos eredménynél is fideszes győzelmet hozott ki a mandátumbecslő, míg a Vas 02-es (Sárvár) körzetben inkább tiszás elsőséget várt volna. Habár ez utóbbi esetben a fideszes győzelem sokkal inkább volt köszönhető az ott függetlenként induló Magyar Péter nevű jelöltnek, aki nem azonos Magyarország leendő miniszterelnökével. Listán ugyanis a Tisza több szavazatot kapott ebben a kerületben, mint a Fidesz.

A fenti térkép pedig pont azt mutatja, hogy a tiszás jelöltek hol teljesítettek nagyon jól az országos elmozduláshoz képest (ezek vannak a térképen kékkel jelölve). Ezek pedig pont ott találhatóak, amelyek a Fidesz bástyáinak számítottak korábban, és amelyek szükségesek is voltak a tiszás kétharmadhoz.

A mandátumbecslő tehát 106-ból 103 kerületben becsült helyesen győztest a tényleges eredményekkel, ráadásul a kerületek 77 százalékában 5 százalékponton belül becsülte a Tisza jelöltjeinek tényleges eredményét. Mindemellett az országgyűlés összetételére is a valósághoz nagyon közeli becslést adott (140-53-6). Ebből pedig az következik, hogy a mandátumszimuláció esetleges hibája inkább az országos eredmények közvélemény-kutatói aggregációjából adódott, mégpedig abból, hogy sokkal nagyobb súllyal kellett volna a megbízható (21 Kutatóközpont, Medián) kutatók számait figyelembe venni és a nyilvánvaló propagandát (Nézőpont) teljesen mellőzni. Ezt a tanulságot mindenképpen eltesszük a későbbi választásokra is.

A projekció már este 9 előtt a végeredményt mutatta

A választás napjára egy innovációval is készültünk, amit meg is tudtunk mutatni a műsorban, még ha rövid ideig is. Ez pedig az volt, hogy a már beérkezett szavazóköri eredményekből látott változásokat levetítettük a maradék, még nem feldolgozott szavazókörökre is. Mint ismeretes 10-20 százalékos feldolgozottságnál például még a Fidesz listája mutatta a több szavazatot, ami aztán később fordult át Tisza vezetésbe. Ez látszódik a következő ábrán is, ahol a vízszintes tengelyen az április 12-ei nap 20 órától (ekkor érkeztek be az első eredmények) éjfélig terjedő időintervallumában ábrázoltuk a két nagy párt országos támogatottságát.

A következő ábrán azonban már nem csak az NVI által is közölt a két nagy párt mandátumszámai lettek ugyanezen a vízszintes tengelyen ábrázolva, hanem azok projektált eredményei is. Ebből pedig az látszódik, hogy a 2024-es EP-választások eredményeire alapuló projekciós számítás már 30 százalékos feldolgozottságnál, este 20:46-kor beállt a végeredménynek is tekinthető 141-52-6-os országgyűlési összetételre.

Összegzésként tehát kijelenthető, hogy a mandátumszimuláció esetében az egyes közvélemény-kutatási adatok aggregációjánál némileg alábecsültük a Tisza pártot, ezzel pedig a választókerületek 18 százalékában nagyobb esélyt adott a becslés a fideszes győzelemnek, mégis a Tisza jelölt tudott győzedelmeskedni. A mandátumbecslés és a projekció ugyanakkor meglehetősen pontosra sikerült, hiszen a végleges országos eredmények birtokában már a kerületi leosztás csupán 3 körzet esetében hozta ki végül a rossz győztest, ráadásul a projekció már este 9 óra előtt a végső országgyűlési összetételt mutatta.

Üdv,

Kovalcsik Tamás

szerkesztő, adatelemző 

Választási Földrajz